Menü

“Wellkam tesókám this is the világon”


Jézus Krisztus nevében…

 

  Tegnap jött egy ember mufurcos arccal, mire leszólítottam, hogy uram olyan rossz kedve van, álljon már meg egy percre és higgye el jobb lesz. De bezombizott és úgy csinált, mintha észre sem vett volna.

  Aztán mentem is tovább, a következő utamba akadóhoz, mire a hátam mögül egy hang, vagyis ő, számon-kérő hanglejtésben nekem szegezi a kérdést, hogy –Hogy is mondta?

  Na mondom fele se tréfa és már meséltem is,.hogy lelkész vagyok és az embereknek az arcára van írva az összes gondolatuk és az ő ábrázatáról bizony az sütött, hogy egyáltalán nem boldog… Erre neki áll mondani, hogy de igenis az meg miegymás…

  Szóval szóba elegyedtünk meg minden. Mutatom is neki a transzcendentális irodalmat, mire elkezd cáfolgatni. Óvatosan kipuhatoltam melyik egyház tagja, de ahogy várhattam azt mondta, hogy egyiknek sem, mert nem jár sehova. Na mondom még egy igazi magányos „keresztény”, aki utál mindenkit. Aztán ő is kérdezgetett, mire kicsit meséltem neki a Krisna-tudatról, meg a mi hozzá állásunkról más egyházakhoz…

  Épp Mohamed prófétánál jártunk, mikor durván kibukott a figura. Azt mondtam, hogy őt is Isten küldte, meg hogy a a Bhagavad-Gitában, a Tórában, a Bibliában, és a Koránban ugyan azt az üzenetet küldte el Isten, csak az olyan emberek, akik hataloméhesek, kiforgatják a szentírásokat és egymás ellen uszítják a népet. Aztán elkezdett hablatyolni, valami muzulmán titkos tanokról, pl.: Hogy azt mondják a muzulmánok, hogy egy zsidóval, vagy egy kereszténnyel mindig legyél kedves, de ha elfordul, vágd át hátulról a torkát, meg ilyeneket stb.…

  Kiröhögtem egy kicsit, mert már annyira fröcskölődő hangulatban volt és mondtam neki, hogy én bizony nap-mint nap találkozom muzulmánokkal is, beszélgettem is velük, de ilyen nincs az ő írásaikban. Legfeljebb –mondtam neki- ott is van egy két hülye, mint minden vallásban, aki efféle lázításokkal próbál meg kitűnni a többi közül, de erre azt hiszem minden vallásban akad sajnos példa bőven…

  Erre elszállt teljesen és teli-torokból neki állt mutogatva ordítani rám, hogy: „Jézus Krisztus nevében távozz tőlem sátán, Jézus Krisztus nevében távozz tőlem Sátán”.

  Na mondom ezt a mantrát én is ismerem még keresztény tanulmányaim idejéből, de még így sosem ordították rám élőben egyenesben. Hirtelen megdermedt az utca és minden tekintet ránk szegeződött. Szóval komolyabb dilemmába kerültem, mert:

1.Ha elmegyek, akkor az azt jelentené a körülöttünk állóknak, hogy tényleg a Sátán küldött…

2.Ha nem megyek el, az ember ordít tovább torkaszakadtából, mint a fába-szorult féreg…

  Szóval gondoltam mindenki látja, hogy Krisnás vagyok és most éppen a Krisna-tudatot képviselem. Így inkább maradtam és elkezdtem neki kedvesen mondani, hogy én Jézus összes utasítását követem, úgyhogy engem ezzel nem tud elűzni, mert nem sok közöm van a Sátánhoz… De eddigre már teljesen kikelt magából, már verítékezett is, meg ki is vörösödött és úgy ordított tovább, hogy: „Jézus Krisztus nevében távozz tőlem sátán, Jézus Krisztus nevében távozz tőlem Sátán”! .

  Aztán én meg csak mondtam neki, hogy engem Isten küldött, hogy arra buzdítsam legyen igaz keresztény, ne csak itt kiabáljon. Aztán látta, hogy semmire nem megy, és stratégiát váltott, elkezdett ordítani, hogy: -Hívom a rendőrséget!

  Na több se kellett egyből elkezdtem cáfolni, hogy na mi van uram elfogyott az a nagy, igaz hite, hogy az Úr Jézus Krisztust hívva megszabaduljon tőlem? De akkor miből gondolja, hogy egy pár hétköznapi halandó  rendőrrel majd jut valamire?  – Aztán még egy párat kiabált a Jézusos mantrájából, de csak mentem utána, hogy akkor nehogy már úgy legyen, ahogyan ő gondolja.

  (Na jó itt már elgondolkodtam rajta, hogy mégis csak lehet valami abba a muzulmán titkos tanban, főleg ha ekkora balfékekkel találkozik az ember…) :)

  Aztán látta, hogy semmire nem jut, így elhúzott…

  Még szerencse, hogy nagyon kevés olyan ember van, aki efféle képen vélekedik Isten dolgairól és Isten, vagy az Ő küldöttei nevében eképen cselexik… ;D 

 

Materialista Pista

 

Nem sokkal ezután meg, kaptam egy igazi vad materialista magányos 50-est, akinek se kutyája se macskája, mert már azok sem bírták hallgatni az örök zsörtölődését és inkább megpattantak a társaságából…

   Szóval beleszaladtam, de le is fordultam róla, mihelyst kiderült, hogy menthetetlen. Viszont itt meg ő tapadt rám és csak mondta, mondta a magáét. –

  Még elég zaklatott voltam az előző figurától, így az égre emeltem orcám és úgy kérdeztem a Mindenhatótól, hogy mivel érdemeltem ki ezt a hatalmas kegyet Drága jó Krisnám? Aztán nem jött válasz, csak a manusz nyomta a hülyeségeit tovább, hát odaléptem hozzá és nagyon dühösen ráparancsoltam, hogy mondja: Gouranga. Kicsit megrettent, meg zavarba jött a nem várt fordulattól és megkérdezte, hogy mi az, mire elmondtam neki is, hogy Bengáli nyelven azt jelenti, hogy légy boldog. Erre kimondta, én meg elkezdtem a térdem csapkodva kiröhögni, hogy mit játsza nekem itt az eszét, hogy nem hisz Istenben, meg ilyenek? Az aki ki tudja mondani ezt a szót, az hisz Istenben, ez a helyzet. Erre értetlenül nézett rám, míg tovább visítottam rajta, hogy -Miért mi van abban, hogy Gouranga? Persze erre még jobban mulattam, mire még jobban zavarba jött és megint megkérdezte -Miért mi van abban, hogy Gouranga?

  Szóval könnyesre röhögött szemekkel elmondtam neki, hogy ki is az Úr Gouranga, majd mondtam neki, hogy de akkor már adományoznia is kell, mert ezek után azt ne is gondolja, hogy csak úgy simán elsétálhat… Adott…    ;DDDDDD

 

Innét sima lett a nap és megolvadt a város…

 

Mameg..:

 

Vasorrú boszorka

 

  Ma meg egész délelőtt verték a számat az utcán, minek a tetőpontján oda jött egy öreg néne egy húzókával a kezében és oda szólt, olyan hangon, mint amilyen  a mesékben a bosziknak szokott lenni. ( Na mondom magamban csak semmi elő ítélet…)

   Kérdezi, hogy milyen könyveim vannak, meg kell-e fizetni értük? Mondtam, hogy némi adományért adom őket, semmi képen nem árulom…, de már csak elkezdett visítva röhögni, hogy na akkor csak ő ad nekem valamit, de nem pénzt…

  Ezzel a kezembe nyomott egy fénymásolt papírlapot, amin elég nagy összevisszaságban, mondhatnám kaotikusan, mindenféle rendszer nélkül egy csomó uszító jelmondat volt, majd rikácsoló röhögéssel elvágtatott… A papíron lévő dolgok értelmét még most másodszori nekifutásra sem tudtam kibogarászni, úgyhogy el is égetem a fenébe…ennyi…

 

Menta tea

 

  Aztán, hogy a szélsőségek között megemlítsek néhány pozitív példát is, találkoztam ma egy nagyon nyitott és nagyon kedves hölggyel, akinek amúgy még múltkorában, mikor ezen a környéken jártam adtam egy Tökéletesség útját. Emlékeztem erre én is, meg ő is…(Ami velem általában nem szokott előfordulni, csak ritka esetben…) Nos, majdnem minden nap járt arra, ahol álltam és tegnap megkért, hogy ott van az irodájuk pár méterre onnét, ahol állok, úgyhogy ha van időm, ugorjak már fel, mert ő szeretne ezekről a dolgokról hallani. Viszont semmi képen nem akart az utcán, mert azt mondja sokan ismerik, a férje kissé komolyabban elzárkózik ezektől a dolgoktól, meg a testvére pap, miegymás…

  -Semmi gond. -Mondtam, és ma délben meg is látogattam, ahol is egy jót beszélgettünk az Úr dolgairól egy kellemes menta tea mellett… Végül adományozott, és kapott néhány könyvet. :)

 

Ezután vissza tértem az utcára, és megint csak elolvadt minden, mint előző nap délután. Mindenki kedves lett és érdeklődő.

 

Kitai-Do

 

  Találkoztam egy férfival, akivel kicsit elbeszélgettünk és szokatlanul nyitott és kedves volt és mikor megemlítette, hogy 39-éve foglalkozik harcművészetekkel, akkor egyből még jobban mosolyogtam és mondtam neki, hogy hasonló cipőben járok, ugyan még csak majdnem 10-éve. Megörült erre ő is, mert azért csak jó így kitartó emberekkel találkozni és megkérdezte, hogy milyen irányzattal foglalkozom?. Mondtam neki, hogy Ninjutsuzok, majd vissza kérdeztem, hogy ő miben hasít? Erre mondta, hogy több ágazatból is van mester fokozata, de igazából ő egy 9Danos Kitai-Do oktató Németországból. Elmondta, hogy azért van a városban, mert az egyik tanítványa épp most szombaton fog Dojot- nyitni itt Debrecenben, ami amúgy ebből az irányzatból az első lesz itt Magyarországon. Sőt, sok szeretettel meghívott a rendezvényre (egy meghívóval :) ), hogy akkor ha kíváncsi vagyok, akkor jöjjek nyugodtan az első tréningre. Adományozott, meg vitt egy Visszatérést, én meg megígértem neki, hogy ott leszek. Hiszen csak kíváncsi vagyok erre:

 

KITAI-DO

 

  „Kipróbált már sokféle harcművészeti stílust, de nem találta meg az igazit? Jöjjön el szombatonként 8-10-ig és ismerkedjen meg  a fegyveres, pusztakezes, realista és tradicionális harcművészettel!

Thomas Schwabbauer 9.Danos Mester

  A Kitai-Do több harcművészetet ötvöz magában. Ez a harcművészet nincs felhalmozva látványos elemekkel, hanem egyszerű, hatékony mozdulatokkal győzi le ellenfelét! Ezek a technikák világszerte elismertek, a rendőrök, testőrök és a katonaság köreiben is, amely csaknem teljes garanciát ad a legmagasabb képzésre…”

 

  Meg még egy pár olyan info, amit eddig csak a Ninjutsura mertem volna rámondani, úgyhogy mindenféle képen kíváncsi lettem…

 

Hajdú-Bihari Napló

 

  Nap végén meg megállítottam két fiatalembert, akiknek mondtam, hogy csak egy pár kérdésem lenne, álljanalk már meg. Erre azt mondják ok! akkor először kérdezhetek, de aztán ők kérdeznek. El is mondtam, hogy kiféle miféle vagyok, aztán adományoztak, meg mondták, hogy ők a Hajdú-Bihari Naplónak dolgoznak és azt kérdeznék, használok-e Bank kártyát? Erre mondtam, hogy nem és azt is elmondtam, hogy miért egy kamerába. Mert ebből amúgy holnapra egy cikk lesz a nevemmel és az arcképemmel. Elvileg.

  A lelkükre kötöttem, hogy a végére mindenképpen írják már oda, hogy Gouranga!

  Szóval ha minden igaz, holnap néhány-ezer embernek e-képpen is átadhatom a szent nevet, Lelkitanítómesterem és a bhakták kegyéből…

Gouranga!