Menü

A Lét Rejt Eleme


Zenei Aláfestés a gondolatokhoz:

Minden úgy van mindig ahogy lennie kell, mert másképp nem lehet. A Jelen érzékelésünk egy izgalmas pillanat amit örökkévaló, boldogsággal és tudással teli lelkünk a téren és az időn keresztül érzékel. Na meg persze dönt róla. Eldönti, hogy boldog, vagy boldogtalan lesz attól amit lát, hall, szagol, érint, ízlel, érez.

A létezés rejtelme

Nem az a bölcs aki minden vágyát valóra tudja váltani, hanem az, akit nem zavar vágyainak szakadatlan özöne. Hiszen a téren és az időn keresztül folyamatosan lehetőséget kapunk vágyni, élvezni a világot ami körül vesz bennünket. Perc életű hús-vér börtönünk létezésünk eme pillanataiban is folyamatosan tapasztal fordítja számunka, eredeti lelki önvalónk számára ezt a világot melynek lakóinak képzeljük magunkat.

Pedig ez a világ nem az otthonunk. Csak egy teszt. Csak egy feladat, egy megmérettetés, hogy vajon a különféle próbatételek során mennyire vagyunk hajlandóak gondolkodni. Felül emelkedni a valóságosság illúzióján, mely örök pusztulásra van ítélve, hiszen a pillanatok mint megannyi homokszem perdülnek ki az ujjaink között pillanatról-pillanatra. Az örökre elveszett apró szilánkokat már soha nem tudjuk visszahozni, és megállítani sem tudjuk az idő végtelen kerekét. Hiszen ez a malom örökké őröl. Felőrli hamis létezésünk illúzióját, hogy legkésőbb a halál, vagy újjászületés pillanatában végleg szerte foszlódjon körülöttünk, vagy esetleg egy másfalyta csomagolásban telepedjen ránk.

Kéj, düh, mohóság, illúzió, büszkeség, irigység, ezek a mi igazi ellenségeink, de ha nem tudjuk legyőzni őket, vagy nem ismerjük fel, akkor igazából mi magunk is a saját ellenségeink leszünk, vagy maradunk, és az idő és a tér hatására időről időre, csak ezeken a szemüvegeken keresztül fogjuk látni, ahogy életünk homokszemei kiperegnek a létezés homok óráján, esélyt sem hagyva magunknak, hogy felismerjük eredeti önvalónk, legbenső énünk természetét és mibenlétét.

Ebben a formában örökkön örökké a kettőségek örök váltakozásának rabjaiként kell léteznünk és azt gondolnunk, hogy egyszer ez van, egyszer meg valami más. A Kettősségeken való felül emelkedés az első lépés a magunk felé vezető úton. Ehhez persze meg kell értenünk hogy sötét-világos, fiú-lány, jó-rossz, boldogság-boldogtalanság, fent-lent, kint-bent, hideg-meleg stb… nem létezik többé. De ehhez meg kell hoznunk a döntést, hogy akarjuk-e ezt az állapotot? Hiszen a ragaszkodás nagy úr. És ha hozzá vagyunk szokva, hogy mindent csak ellentét párokon keresztül analizáljunk, akkor erről is azt fogjuk eleinte gondolni, hogy vagy ezt kell választanom, vagy valami mást.

Pedig a létezés és a döntés ettől sokkal egyszerűbb… Csak simán érezni kell, és akarni érezni. Na meg persze nem árt jóban lenni Istennel. Mert aztán az ő segítsége nélkül felejtős a téma.

Sok szerencsét és kitartást a létezéshez Neked barátom!
HAN

, , ,