Menü

A bhakták a kegy óceánja…


    Szóval hétvégén itt volt Kis RádheSyama, Bhaktipáda prabhuval, meg Tücsivel, aki Gergő és szombathelyi, no meg a legkomolyabb hegedás akit ismerek így egy személyben. Sőt ezen kívül mind a kettejüket nagyon szeretem és hihetetlen nagy nektár óceánt zúdítottak ők így 4-en egy 3napos fesztivál keretein belül eme kicsiny városra…

  Nagyon jó volt és azóta fel sem nagyon néztem. Vége van mindennek és ráadásul alig akarom elhinni olyan hatással volt rám ez a hétvége.

  Közben pedig, ha olvastátok Pávani mataji, Sanátana pr. anyukája végleg megbetegedett és ma hajnalban elhagyta a testét.

  Ez azért különleges történet, mert amúgy folyamatosan figyelemmel kísértem az eseményeket, már amennyire lehetőségeim voltak, de még sem tudtam, hogy kiről is van szó valójában. Aztán csak kértem Krisnát, hogy akkor ha valamit tettem érte, akkor bár nem ismerem had menjen már vissza a lelki világba, mert nekem amúgy is „sok dolgom van még a pokolban".

  Végül úgy sült el, hogy akkor most azért fogok osztani, hogy így legyen. De még mindig nem tudtam, hogy kicsoda is ő valójában.

  Aztán tegnap míg itt pötyögtem megszólalt a telefon és Sanátana pr. volt az. Mondta, hogy anyukája hamarosan elhagyja a testét és ezért minden központban valami finom édességgel szeretné kérni a bhakták kegyét. (Ez egy nagyon ősi Vaisnava tradíció.) Mondtam, hogy nem vagyok illetékes az ügyben és egy hirtelen kerestem a szavakat de nem találom (nadzson ritka szitu) helyzetben és nagyon ostobán csak annyit tudtam mondani, hogy sok boldogságot…  (Akkor asszem most már mindenkinek nyilvánvaló, hogy full hülye vagyok…). Utána má' szántam bántam, de hát véget ért a telefonálás.

  Mindegy mondom, végül akkor valahogyan tudjam mindezt jóvátenni próbáltam még jobban osztani a kedves matajiért.

  Aztán mikor most este bejöttem, csak egy levél volt a prasadam mellé téve:

„Kedves Bhakták" Sanátana pr. anyukája Pávani mataji ma hajnalban elhagyta a testét és ezzel az édességgel szeretné a bhakták áldásait kérni.  (Persze valahogy szebben volt megfogalmazva, de most lusta vagyok kimenni a konyhába.)

  Aztán megjött Syama-Bihari pr.és elmondta, hogy ő ismerte, mert ő volt Debrecenben a shoppos nagyon sokáig a tempiben. No és akkor leesett, hogy ki is ő valójában, és hogy igazából én is ismerem, sőt még annak idején nagyon jókat beszégettünk.

  Szóval ma végül én kaptam meg Pávani mataji kegyét. Soha életemben nem osztottam még Mo.-n ilyen jó eredménnyel, és soha még nem volt ekkora nektár a sankirtan, és soha életemben még nem ettem ilyen finom SveetRiceot.)…

  Akkor most megyek és kicsit húzom Neki. A Sapársada-bhagavad-viraha-janita-vilápa c. dalt. (a Prárthanából)

 Gouranga!