Menü

A büszkeség a leesés előtt jár…


    Ismét pláza debrecen. Viszont most egy nagy szájveréssel kezdődött a nap. Komolyabb zuhé szakadt a nyakamba és gyorsan szétáztam, viszont hála az előrelátásnak a könyveket becsomiztam folpakkba így legalább ők megúszták.

Baptisták voltak-e?

  Alig történt valami, csak két öreg néni jött vissza, hogy mi is az a Gouranga, mert elfelejtették, meg a tegnapi baptista lány, akinek állítólag lelkiismeret furdalása volt, hogy tegnap egy százassal olcsóbban adtam oda a könyvet neki.

  Aztán kicsit később, már délután jött egy magát baptistának valló fiatal csávó, aki akár e lány cimborája is lehet és egy amolyan fanatikus keresztény hangulatában neki állt velem beszélgetni, de az effajta személyektől várható: -Jézus itt van a szívemben, fogadd a szívedbe te is Jézust; -Ne akarj a pokolba menni, most a mennyország ingyen van, mert Jézus meghalt a bűneinkért, csak fogadd el őt; mondatoknál több nem jött ki belőle. Így negyed óra után megkértem, hogy imádkozzon értem, mert én úgy látszik ehhez túl ostoba vagyok…

  Persze sok ilyen ifjú szentimentivel találkoztam már, pl. a különféle keresztény beszélgető sátrakban, akiknek hirtelen kezdeti lelkesedése egy pár hónap alatt ki szokott égni, vagy mély depresszióba szokott fordulni, ha nem higgadnak le kissé és kezdik el mélységéből tanulmányozni az evangéliumot is. „Mert a büszkeség mindig a leesés előtt jár"  (Sajnos én is büszke vagyok, kérlek imádkozzatok értem.)

Veritas

  Aztán egy bloggerina lepett meg magával, meg egy nagy sportszelettel, kis színt hozva így az amúgy eddigre már üthetnékig fajult napba. Sőt egy szép könyvet is elfogadott és ezt köszi neki.

  Aztán napvégére találkoztam még pár új és régi bhaktával, akiknek a kegyéből, végül megolvadt a nap és sikerült adnom néhány könyvet az embereknek.

Sankirtan Yagja ki Jaya!

Gouranga!