Menü

A defekt, a mobil és a tipli története. :)


ninpoAz új szobatárs és a kidurrant kerék

Aztán ÁnandaVrindavan prabhu összeköltözött a feleségével, így új szobatársam lett, Purusa Sukta prabhu személyében, akivel rengeteget zenélünk egyet Sri Krisna (Remélem) örömére. És akivel amúgy nem nagyon zavarjuk egymást, mert én max pár órát vagyok napközben a szobában, hiszen éjszakánként  atemplomszobában vigyázok DayálNitay Vijaya Gaurangára…

Mindjárt kaptam lehetőséget szolgálatra is Purusától, mert kidurrantotta Gaurakirtan prabhu bringáját és akkor mentünk venni ragasztót, meg megmutattam neki, hogy kell. 

 

Talán Új telefon

Lenne fotó is, csak a múltkor elveszítettem a fotós telefonomat, illetve fent felejtettem a héven, mert mikor raktam le, mpont hívtak a másikon és így a zsebem helyett mellém raktam az ülésre és így…

Tegnap meg pont meghalt a másik is, úgyhogy most megyek és szerzek talán egy másikat, mert most semmi mobilom nincs, úgyhogy hiába hívnál…

 

Beleszaladt

És akkor Syámbihariprbhu meg megtalálta a Mijamoto Musasi  Go Rin No Sho c. könyvét, melyet a kardforgatásról írt, és pihenés helyett együltő helyében végig olvasta egyik nap. S mi több akkora ízt merített belőle, hogy megjött a harci kedve és elkezdett kérdezősködni, hogy akkor mit miért és hogyan is csinálunk. Az egész jó volt amíg elméleti síkon mozogtunk de egyik este ragaszkodott hozzá, hogy gyakorlatban is megmutassam.

Szóval nagyon lágyan és finoman mutattam neki a dolgokat, mint ahogy egy kölyökmacskával bánik az ember, hiszen mégis csak lelki tanítómesterem közvetlen szolgája ő. Meg mert ő amúgy is olyan Robotzsarusan egybe van.

De aztán csak nem hitt nekem és akkor mondta, hogy ez így jó, meg minden, de mit csinálok, ha így üt meg így rúg, és akkor kicsit jobban beleélte magát és ütött, meg rúgot…

Én meg hát kitértem, meg tartottam a távolságot, és hát ő meg jött és akkor beleszaladt az egyik kezembe, és akkor még mindig jött volna, mert hát ennyitől ugye semmi baja, úgyhogy mögékerültem és akkor kontrolláltam kezét lábát és elvettem az egyensúlyázt, hogy az legyen neki a következő gondolata, hogy ne essen el, és akkor megtartottam ezen a ponton. És akkor vette, hogy vége.

Másnap meg jöttek, hogy láttam-e Syámbi szemét? Mert én nem vettem észre ugye, hogy beleszaladt komolyabban, mert tényleg nagyon nagyon lágy és finom voltam vele, mert Gurumaharájom azt mondta, hogy edzhetek, de csak ha nem bántom a bhaktákat… De most szépen belilult a szeme és úgy nézett ki, mint egy kislány aki az egyik szemhélyát lilára festette. :)

Na mindegy. Ez még múlt héten volt, de aztán mára híre ment az egész templomban, mert Maharája mondta SyámaBihárinak, hogy na utól ért a karmád, de mond meg mindenkinek, hogy ki csinálta ezt veled, nehogy azt higgyék, hogy én vertelek meg.

És akkor most hallom innen onnan, hogy Syámbi megy körbe és elmeséli, hogy én voltam és nem Gurumaharája. Gondoltam leírom ezt a történetet, hogy így segítsek neki, hogy ha valakihez nem tud oda menni, akkor…

Amúgy meg előbb utóbb engem is utol ér a karmám. Főleg ha emelkedett Vaisnavákat zúzok, még csak véletlenül is (Amik ugye nincsenek is)… Mg mindig van egy nagyobb hal.

De hát ő akarta  letesztelni, hogy akkor csak dumálok, vagy tényleg működik-e a Ninjutsu…És ha azt vesszük, akkor még teljesen finom és könnyedén le rendeződött a dolog… Meg egy újabb megvalósítás, hogy továbbra se beszélgessekelmélyültenolyan emberekkel a harcművészetről, akik azt nem gyakorolják, mert a vége mindig az lesz, hogy kedvet kapnak és akkor és ott azonnal ki akarják próbálni és akkor ez történik.

Mert erre van az edzés Kedd Csütörtök 6-8-ig

 

Gauranga