Menü

A Lelkiharcosokról


Bhakti Tirtha Swami
lelki harcos III c. könyvének előszavából idéznék, mert ez a pár sor
amivel a bevezetőt kezdi olyannyira megfogott, hogy hamarosan neki
ugrok az egész könyvnek… Beleolvasgattam, és könnyen elképzelhetőnek
tartom, hogy a közeljövőben lesz még néhány ilyen bejegyzés, mert
magvas oly gondolatokat tartalmaz, melyeket magam sem mondhattam volna
szebben, de ha már ő leírta, akkor mivel én is szeretném ezekt a
gondolatokat átadni, hát idebiggyesztem…:)

 

Lelkiharcos III BT.Swami

A lelki harcosok nem hétköznapi értelemben vett hagyományos emberek, hogy ne
mondjunk sokat. Nem hagyományos fegyverekkel harcolunk, nem hagyományos
csatatereken harcolunk, és nem hagyományos célokért harcolunk.
Az emberiség történetében sok háborúnak van és volt vallási felhangja, ám ha jobban
megnézzük ezeket a háborúkat, rögtön látni fogjuk, hogy a hadban álló feleket sokkal
jobban érdekelte valamilyen politikai előny vagy éppenséggel a területszerzés. Ezekben
az esetekben a vallási másságot, a különbséget két vagy több vallás között csak
zászlóként használták, éppúgy mint a faji, osztály- vagy a nemi különbséget azért, hogy
kisebbítsék mások emberi méltóságát és igazolják azt, ami nem igazolható. A lelki
harcos semmit sem vár és akar az ilyen cselekményektől – mi jól tudjuk, hogy az a
nyereség és hatalom, amelyért ezek a csoportok harcba indulnak, múlandó és nem hoz
igazi boldogságot.


A vallás és a lelkiség, a spiritualitás nem ugyanaz. A vallás fontos szerepet játszhat a
lelki fejlődés megértésében, de előmozdíthatja a megosztást és a szektásságot is.
Függetlenül attól, hogy a Bibliát, a Tórát, a Koránt vagy a Védákat követjük, tudnunk
kell, hogy az igazi lelki útkeresés célja az, hogy megtaláljuk a közös alapot mindezen
dolgok és minden lény között; s ezt csak úgy érhetjük el, ha alaposan tanulmányozzuk a
számunkra elérhető összes ősi bölcsességeket.
Az igazi lelki harcos minden erejével arra törekszik, hogy elsajátítsa a szeretet, az
alázat, az együttérzés, a hit és az önismeret fegyverének a használatát. Csataterünk az
emberi tudat birodalma, ahol a tudatlanság és a kéjvágy ellen kell állandóan küzdenünk,
mert ez a kettő már úgy elárasztotta az emberi társadalmat, mint egy megszálló
hadsereg. Célunk egy olyan civilizáció megteremtése, ahol az emberek harmóniában
élnek egymással és Istennel, ébren vannak és együtt élnek a tündöklő lelki környezettel,
amely mindenki számára elérhető. E célok elérése érdekében kell mindannyiunknak
fejlődni, és mindenkivel, akivel összehoz bennünket a sors, meg kell osztanunk a tudást,
hogy kezükbe adjuk azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van, hogy saját maguk is
felfedezhessék és megtapasztalhassák az igazságot.

Gouranga