Menü

A pihenés ereje


    Mikor reggel csipogott az óra 3:55-kor, nem is hittem el. Pedig igaz volt… Imádkoznom kellett, hogy megmozduljanak a tagjaim, sőt már azért is, hogy vissza ne ájuljak odaátra. Mert mostanában bent alszom a templomszobában, Srila prabhupáda lótuszlábainál, így vigyázok Rádhe-syamasundarra, meg csak úgy a tempire álltalában, és ebből kifolyólag én fektethetem le az oltárt, meg nekem kell a legkorábban felkelnem. (kicsit kimercsi)

  Nagy nehezen fölkeltem, kitántorogtam a kapuhoz, hogy kinyissam a templomba érkező bhaktáknak, de mint később megtudtam ez nem sikerült és végül valahogyan zárva maradt.

  Szóval meg fürödtem és éreztem, hogy kicsit K.O.-n vagyok. De nem pihenhettem vissza, hiszen most egyedül lakom a tempiben (Na jó azért itt van Rádhe-syama is, meg néha Sanyi is.), minekutána szerzetes társaim szent küldetésben járnak valahol északon.

  Szerencsére megérkezett Tirthapáda pr. és így csak robotpilótával karatalozhattam… Aztán jappáztam vagy 4kört, majd mivel ez után sem múlt el a hidegrázásom és a szédülésem, amit a fáradtság illetve a végsőkig kizsigerelt szervezet segítség kiáltásának véltem, lementem a bramachári ashramába és komolyabban elájultam.

  Persze leckére megébredtem és fel is mentem, hogy nekem ennyi elég volt, de mivel megint jelentkeztek a tünetek, így utána ismét lementem „alfába" fél10körül ébredtem, most már végre átmelegedve, nyugodtan és kipihenve.

  Turbó reggeli, aztán irány az utca… Meg az új szemüvegem, ami kb -1-1 értékkel erősebb az előzőnél és egy komolyabb összeget kértek érte.  (Apropó, ha valaki tud valami szemtornát, vagy bármilyen hatékony módszert rövidlátóknak, akkor légyszi írjon már, mert nagyon rosszul látok, és egyre rosszabb…előre is köszi. )

  Ma megint nektár volt az utcán. Az első járó-kelő mindjárt vett is egy Bhagavad-Gitát. Most rendszeresen állok ki a "Meki"elé és már vannak rendesen ismerőseim is, akik szívesen megállnak egy pár mondat erejéig, csak úgy beszélgetni kicsit Istenről. Ma a keresztények sem voltak olyan harapósak, igaz gazdagabb lettem egy gyönyörű képpel az ÚrJézusKrisztusról és egy meghívóval a helyi vadi új"KirályságTermébe" is. Sok kedves emberrel találkoztam és végül Áni. mama kegyéből, elég jó lett a vége…

  Na meg megfogott egy plakát, amit kitettek a minap mindenfelé a városban, hogy nyílt egy ún. Fighter Clubb nevű hely, ahol Kempót. oktatnak és várnak minden kedves érdeklődőt. Szóval tervbe vettem egy dharsant náluk is…  (he-he)

  Megtapasztaltam, hogy ha kivagyok pihenve, akkor sokkal kedvesebb és türelmesebb vagyok az emberekkel, nem is beszélve arról, hogy könnyebb gyakorolni az alázatot is. Könnyebb kontrollálni az elmét.

  Ez egy jó kis megvalósítás.  Köszönöm Krisna!

  Adjátok a kegyeteket, hogy továbbra is tudjam osztani Srila Prabhupáda könyveit…

Gouranga!