Menü

A Szeretet.


 Krisna ma elhalmoz. Most kaptam meg a szeretet himnuszt a bibliából. Nagyon szépen köszönöm.

 Az Isten iránti szeretet az emberi élet végső célja, s végső tökéletessége. Szanszkrit nyelven úgy mondják Prema.

Pál Korintusbeliekhez írt levele, 13. fejezet:
 

A szeretet

  Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.    

  A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.  Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.

 

 

  Ez pedig Srila Prabhupáda Önmegvalósítás tudománya c. könyvének 8.fejezetében vagyon írva:

 


 A legmagasabbrendű szeretet:

„SZERETET.” Énekesek dalolnak róla, költők ujjonganak miatta, regényírók szőnek bonyolult meséket belőle. A filmek és a televízió is ezzel vannak átitatva. De valóságos-e ez a szeretet? Ebben a világos esszében Srila Prabhupáda amellett érvel, hogy az a szeretet, amelyet itt, az anyagi világban tapasztalunk, illúzión alapszik, és mint minden más itt, ideiglenes. Ám létezik egy „magasabb rendű szeretet”, amelyet a világi romantikusok még csak elképzelni sem tudnak.

 

      Ha gondosan védjük az odaadó szolgálat zsenge növényét, akkor ezen az Isten iránti vegyítetlen szeretet gyümölcse fog megteremni. Az Isten iránti vegyítetlen szeretet azt a szeretetet jelenti, amelyet nem árnyékol az anyagi haszonra, a puszta filozófiai megértésre vagy a gyümölcsöző cselekedetekre irányuló vágy. A vegyítetlen szeretet azt jelenti, hogy tudjuk: „Isten nagy, én szerves része vagyok, s ezért Ő a szeretetem legfelsőbb tárgya.” Az ilyen tudat az emberi élet legmagasabb rendű tökéletessége és az önmegvalósítás minden módszerének végső célja. Ha elérjük ezt — egyedül Istent szeretem, Krisna a szeretetem egyetlen tárgya —, akkor az életünk tökéletes lesz. Amikor megízleljük a Krisnával való transzcendentális kapcsolatot, akkor igazi boldogságot érzünk. Akkor az odaadás növénye olyan védelmet kap, hogy ha megragadjuk, képesek leszünk elérni a legfelsőbb célt. Ha valaki állhatatosan mászik fel egy fán, akkor egyszer csak el fogja érni a tetejét. Hasonlóan, ha valaki képes elérni az Isten iránti szeretetet úgy, hogy fogja az odaadó szolgálat növényét, akkor kétségtelenül el fogja érni Krisna transzcendentális lakhelyét, és személyesen fog társulni Vele, ahogy mi társulunk itt, szemtől szemben.

 

 GOURANGA