Menü

A Tapasztalatról


Az
alábbi üzenet nem rajtam keresztül nyilvánult meg. Viszont miután
megtaláltam úgy éreztem minden képpen ide kell kerülnie, mert nagyon
ott van.: 

Na?! Mi van veled?

Megbékéltél már a sorsoddal?

-Fiatalként azt hisszük milyen szerencsétlenek vagyunk, majd felnőttként átértékeljük helyzetünket. Egyébként mindaddig gyerekek maradunk, míg nem tudunk felelősséget vállalni úgy magunkra, mint másokra. Ehhez intelligenciára van szükség. Csató is, erről beszél  "… kijártál minden iskolát, mondd, mégis mit tanultál…"

  Vannak, akik azt mondják, hogy a dolgokat meg kell tapasztalni, de ez nem így van. Tudásunk 90%-át, hallás útján szereztük. A halláshoz tartozik a látás és az olvasás is. Amikor azt mondjuk, hogy meg akarjuk tapasztalni a dolgokat, valójában élvezni akarjuk azokat. A gond ezzel az, hogy egy dolognak végtelen számú variációja van. Ráadásul mivel élvezetet nyújtanak, elkezdünk ragaszkodni hozzájuk. A ragaszkodásból kéj, a kéjből düh, a dühből pedig illúzió születik. Az illúzió hatására végül elvész az értelem. Tehát a tapasztalat útja végtelen, míg az időnk véges. Ellenben ha hallásunkat az intelligenciánkkal párosítjuk, rohamosan fejleszthetjük tudatunkat. És ha a tudat tiszta az ember megszabadul minden szenvedéstől. Lehet az hideg – meleg, éhínség – szomjúság, a felszabadult embert többé már nem érintik ezek az apró kellemetlenségek.

 

 GOURANGA