Menü

A zuhanó Szaturnusz…


Ma a zuhanó Szaturnusz, ami életem legutóbbi 18 évének hangulatát meghatározta, ismét kinyilvánította a kegyét…

 

Akkor ez a frappáns kis ezo-s kezdő mondat után elárulom, hogy ma ismét meghiúsultak a terveim.

 

Penge

Az egész úgy kezdődött, hogy felkelés után, nem fürödni indultam elsőnek, hanem le a sarki bótba Wilkinson pengéért (A legjobb…), de csak gilete volt, amivel ezek után sikeresen horrorfilmet faragtam magamból miközben belőttem a shéróm. (Leborotváltam a fejem.).

 

Ladugopál Reggelizik

Aztán Ladu-gopálnak ajánlottam, egy kis eperjoghurtos banánt diákcsemegével, de csak pár percig hagytam az oltáron, mert már mocskosul zúgott az elmém és nem nagyon tudtam legyűrni a csávót, mire ahogy berontok a szobába, a zsír-új kurtám zsebe beleakadt a kilincsbe és hangos recsegéssel jelezte, hogy Ő kelme még nem fejezte be a reggelizést. (Mert elfelejtettem, hogy Ő Krisnának egy gyerek formája, akit nem lehet csak úgy sürgetni, mert bedurcizik.)

 

Capoeira

Aztán elindultam capoeirázni, de előtte kellett szereznem két 50cm-s botot, mert szólt Perna Longa Mastre (Hosszú láb mester.), hogy jövő hétre vigyünk ilyeneket, hogy nekiállhassunk husángolást  (A szakszerű Brazilos nevét nem tom.) tanulni. Ezzel a céllal, kb. félórás lázas rohangálás után a Praktikerben (Mert „minden eladónak van mindenre egy jó ötlete” és a kétszintes áruház kb. összes osztályát bejáratták velem.) sikerült megtalálnom a két 50cm-s kapanyelet, amik azt hiszem kiválóan megfognak felelni ezen irányú tanulmányaimhoz.

 

Nagy örömmel átsuhantam a szomszédba (Lurdy-ház) ahol is világomlásként kellett megtapasztalnom, hogy a hely ahol a tréning lenne, zárva vagyon. Na cső. Senkinek nem tudom a számát, így egy régebbi beszélgetésünk során elhangzott megjegyzésben reménykedve, átszambáztam a népligetbe és egy óra bolyongás (Jappa séta ;D ) után, végre sikerült elfogadnom Isten akaratát, hogy ma bizony ne ugráljak.

 

A felismeréstől kissé megtörve, vissza ballagtam az Ashramba és bánatomba teletankoltam kétféle Subjival (Répa-fasírtos+ Mogyorós-sült karfiolossal.) Aztán hallgattam egy kis muzikkot, majd menedéket vettem a napló írásnál és az emilezésnél.

 

De semmi gáz, mert ha a védikus asztrológiának hinni lehet (Meg Muttim jól emlékszik a pillanatra, mikor rászabadított erre a világra), akkor ezek már az utolsó rúgásai a kegyes Szaturnusznak és 1-2 év múlva, már kicsit másképp fognak alakulni a dolgok. Addig is nincs más hátra, mint előre azaz, ahogyan Gyuri Sensi mondaná, „mikor lekerültél a földre, akkor nem lehet más célod, mint minél rövidebb idő alatt újra felállni, mert ha lent maradsz, akkor jön a csávó az acélbetétessel, meg jönnek vele még a haverjai is és megszeretgetnek.”

 

Tegnap belinkeltem a magyar Bujinkan Dojokat, ha van kedvetek kukkancsatok be bátran, de semmi kép ne felkészületlenül.

 

GAURANGA