Menü

Azt a Fundamentális Krisztiológiáját!


    Ma a Spar előtt kezdtem Tibike törzshelyén az ő kegyéből, de engem egy fél órán belül elzavartak, mondván, hogy eddig lehetett, de ettől a héttől már nem lehet ott semmit sem árulni, így vissza tértem a törzshelyemre, amit még Amsu pr. nyomott annak idején: Eger sétáló a meki előtt.

  Több ismerősöm is van most már, akikkel akarva-akaratlanul is össze találkozom nap mint nap. Többségükkel csak mint régi ismerősök üdvözöljük egymást és már rohannak is tovább, de néha néha, főleg mikor a meg próbáltatós részhez ér az életük filmje és nagyon lógatják az orrukat, akkor mindig meg hallgatom őket… (Valahol ez is egy lelkész feladata…)

  Egyik nagy kedvencem egy lány, aki épp az előbb említett gyors „tömőben" dolgozik, mint talán tisztaság felelős. Napjában többször is kilyön és össze szedegeti a csikkeket, meg a szemetet a faloda körül. Egyszer megkérdeztem tőle, mikor elég közel sikerült szambáznom hozzá, hogy szeret-e olvasni. Akkor mondta, hogy szeret, de most nem beszélgethet, mert tanulmányt írnak arról, hogy miképp végzi a munkáját, vagyis megfigyelik. Kérdeztem ugyan kicsoda, hiszen jómagam senkit nem láttam. Akkor mutatott a két sarki kamerára, amikről azt hittem, hogy a rendőrségé. Szóval kiderült, hogy nem, mert csak a meki figyeli a saját alkalmazottait, hogy x-eljen, vagy pipáljon-e nekik az adatlapon. Mondta, persze úgy, mintha nem is beszélgetnénk, hogy ha bement, majd nézzem meg, ki jön utána egy piros inges és leellenőrzi. Na mondom kész.

  Aztán ma kicsit feldúlt volt és megkérdeztem mi oka van rá, mikor is mesélte, hogy jött egy szemét kék inges és nem tudom hány pontot, vagy mi a frászt be írt neki, mert csikkek voltak az utcán. Mondtam neki, hogy jöjjön inkább szerzetesnek. Kérdezte mennyi a fizu. Mondtam, hogy lesz hol aludnod, lesz mit enned, meg felvenned. És senki sem fog megfigyelni, csak Isten. De Ő a legdurvább térmegfigyelő kamera, mert mindent lát, sőt, még a szívek vágyait is…  nevetett…

  Aztán jött egy lány, akin látszott, hogy hívő. Mostanában már ilyet is látok. Bepróbáltam és nagyörömmel újságolta, hogy Katolikus, nagyon szeret bennünket és olvassa a Bhagavad-Gitát. De most nem akar könyvet venni, mert vizsga időszaka van. Kérdeztem milyen szakon, vagyis miből fog vizsgázni, erre mondta, hogy Teológus és Fundamentális Krisztiológiából. – Na köszi. Mondtam. De azért mégis vett egy: A Tökéletesség Útja c. könyvet…

  Aztán délelőtt jött egy laza csávó, akinél csak egy kis apró volt. Adtam neki Gourangás matricát, meg kicsit beszélgettünk.

  Délután jött vissza felé, de most már az út közepén, csak úgy messziről sütve és egy ördög bottal művelt valami nagyon komolyakat, úgy hogy mindenki félrekotródott az útjából. Megállítottam és kértem, had vegyem fel a telómmall, mert ilyet még nem látott a világ. Aztán mondta, hogy bocs most ne. Mikor délelőtt találkoztunk, akkor még jó kedve volt. Épp a nagypapájához ment be a kórházba.  Aztán utánam bement és közölték vele, hogy meghalt… -Mondtam neki, hogy a halál az élet része, és mindenkiért eljön, ráadásul úgy mint egy tolvaj. Aztán Gourangáztunk…  (Mosolygott, hogy igazam van.)

  Sok emberrel találkoztam, akik mind mondták, hogy nagyon szeretik a Krisnásokat, meg a programjainkat. A legkomolyabban mindezt egy félspicces idős munkás adta elő, aki kiabálva mesélte nekem, és közben mindenki másnak is aki arra járt, hogy ti vagytok a legjobbak, mert egy olyan másik egyház sincs, aki csak úgy bárkinek azt mondja, hogy itt vagyunk gyere be hozzánk itt mindig várunk rád, ráadásul még enni is adnak… he-he…

  Szóval várunk mindenkit sok szeretettel.

Gouranga!