Menü

Bombák, vagy virágok?


“Azt hiszem egy időzített bomba vagyok” (Gauranga pr után szabadon).Ráadásul több töltetes. Szóval időnként, ha sokat vuzerálnak, felrobbanok. Ez van akinek jó, van akinek meg fáj. Mert ha robban, akkor repkednek a repeszek. Csak azok élik túl, vagy nem sérülnek meg, akik a robbanást úgy látják, mintha virágszirmokat hintenék szét a szélben. A többiek úgy érzik, hogy a velejükig hatolnak a harciszerzi repeszek.

Bombaaa

Mindenki azt kapja amit vár. Mindenki annak lát aminek akar és mindenkinek az leszek aminek csak szeretne. De leginkább a saját hibáidat fogod látni bennem felnagyítva. És ha el akarod rejteni, akkor csak fájni fog, ahogy rá kerül a fény, ha viszont el akarod engedni, akkor hálás leszel, hogy segítek.

Edzésen mindig arra tanítunk mindenkit, hogy ha tud üssön meg technika közben. Hiszen így fogok rá jönni, hol vannak a hiányosságaim. Nem pedig úgy, hogy azt csinálja amit csak szeretnék. Akkor csak abban az illúzióban ringathatom magam, hogy jó vagyok, mert vannak akik tisztelnek. De én annak örülök, amikor valaki vissza üt, vagy meg tud ütni, mert akkor tudom, hogy van min javítanom, és tudom, hogy ő most épp segített, hogy mikor egyszer esetleg valóban élőben kell valamit kivitelezni, akkor és ott az a lyuk már nem lesz.

Mert egyszer egy bátor harcos megmutatta nekem a hibámat. Ezek a támadások igazából virágszirmok, melyeknek egyszer talán az életem köszönhetem. Hogy akkor és ott gyakorlás közben, nem egy halálos repeszt kaptam be, hanem csak egy kedves virágszirmot. :)

sakura. :)