Menü

ferfi-no

Mi a Dharma?

Mi a Dharmám, mi a sorsfeladatom?
Mik azok a dolgok amik eltérítenek attól, hogy beteljesítsem a sorsfeladatomat
Mi ez a világ itt körülöttem? Mi ez a test?
Hogyan tapasztalom ezt a világot testen keresztül?
Mi leszek következő életemben?
Születhetek-e meg állatként, vagy növényként?

A spirituális önvédelem c előadás sorozat Dharma c. előadásának részlete:

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő? Avagy hogyan válasszak párt?

Nemrég egy kedves ismerősöm átküldött egy cikket az egyik népszerű női magazinból. Bár a cikk 2012-es, azért érdekes témát boncolgat. Konkrétan ugyan ezzel a címmel dolgozik, és különféle manapság népszerű pszichológusok véleményére alapozva próbál meg választ adni a kérdésre a női szerző, aki szerintem, legalábbis az én értékrendem szerint minden, csak nem nő (de ezt majd lejjebb megmagyarázom.).

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő, avagy hogyan válasszak párt?

A cikk teljesen elítéli és értéktelennek tartja a régi férfi ideált, és modern kori elvárásnak mutatja be, hogy egy férfi kozmetikushoz járjon, finom és választékos legyen, öltönyt hordjon, vegyen részt a házi munkába, meg a gyereknevelésben, pelenkázás stb… Azt is mondja, hogy a modern kori férfinak már nem kell vadásznia, meg erőszakosnak lennie, harcosnak lennie, hanem a laptopját kell okosítania.

A cikk írója az én világomban egy nő akinek fogalma sincs arról, hogy mit jelent férfinak lenni, sőt arról sem, hogy mit jelent nőnek lenni egy társadalomban és azt hány féle-képpen lehet kivitelezni.

Mitől Férfi egy férfi?
Nem mennék bele, hogy mitől nő egy nő, hiszen ezt a témát már kiveséztem ezekkel a cikkekkel, ami elég népszerű volt, hiszen még a harmonet is átvette őket, ami azért nekem megtiszteltetés.

Nem akarom a tutit sem megmondani, meg minden bizonnyal vannak akik másképp gondolják, de szeretném ha egy  más világ is kirajzolódna. Főleg azok fejében akik egy féleképpen gondolkodtak ezekről a dolgokról eddig, és akik szerintem a társadalom életképesebb része. Vagyis ha sokat gondolkodtál ezeken, akkor ezen elvek alapján könnyebben fogod megérteni a kapcsolatokat és párválasztási motivációkat.

Mit nézek meg először egy férfin?
Ez egy érdekes kérdés, hiszen az izgalmas, hogy mit nézek meg először egy nőn (természetesen a seggét), de az meg tabu téma, hogy férfiként mit nézek meg egy férfin először.

Egy tudós csoport kutatása szerint mind a két nem az ellenkező nem fenekét veszi először tudat alatt szemügyre. a Nők a férfiak lökő izmaira kíváncsiak, meg arra, hogy milyen stabilan állnak a lábukon, a férfiak pedig ugyan ezekből az adatokból szűrik le, hogy jó erős csípője van-e a hölgynek, vagyis alkalmas-e gyermekek kihordására, megszülésére.

Én a magam részéről a férfiakon elsőnek a kezüket nézem meg ha van rá lehetőségem. Abból is a bütyküket. A bütykön látszik, hogy harcos-e vagy nem harcos. Egy férfi kezén látszik, hogy tud-e ütni fogni, milyen erős. Tulajdon képpen a kéz elmeséli, hogy képes-e ölni. Természetesen ehhez hozzá tartoznak a karok is és az izomzat, de ez nagyon sok esetben csalóka tud lenni, hiszen ma már sokan kigyúrják magukat meg felfújják, hogy úgy nézzenek ki mint a harcosok, de közben meg a fájdalom és tűrés küszöbük sehol nincs.

A második lépés a lábak és a segg. A vékony combú férfi hiába van fent kigyúrva, nem áll stabil lábakon, így egy rúgástól megfekszik, ha meg a segge a lapos, akkor nem jó az egyensúlya. Hiszen a harcos mindig annyira jó harcos amennyire jó lábakon áll.

Nem vagyok igényesség ellenes!
Még mielőtt megköveznek az öltönyös férfi rajongók, szeretném leszögezni, hogy nem vagyok az igényesség ellen. Vagyis igen, egy férfi lehet ápolt, és igényes, de az, hogy öltönybe jár, az elég izgalmas kérdés. Hiszen öltönyben nem lehet kapálni, élelmet termeszteni, vadászni, és még nagyon sok mindent. De ez a kérdés sokkal mélyebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt egy materializmust és így evolúció elméletet előnyben részesítő gondolkodni nem akaró ember látni képes lenne.

Mit mondanak a Védikus Jóga szentírások?
A világ legősibb iratai természetesen a megfelelő magyarázattal szolgálnak szerencsére ezekről a dolgokról is. Most nem szeretnék bele menni a teremtés elméletbe, mert arról egy 800 oldalas könyv ír, ha valaki kíváncsi rá, akkor a Sarasvati alapítványnál szeptemberben induló Jógaoktatói Kurzusra el tud jönni, ahol el fogom mesélni az egészet töviről hegyire. (Felkértek a védikus jóga filozófia oktagtásra, így még sok érdekes dologról fogunk beszélgetni.)

Itt csak most annyit erről, hogy Isten megteremtette a világot, és megteremtette belé az embert. Sőt adott hozzá egy társadalmi rendszert is, amiben természete szerint békében és boldogságban élhet mindenki.

Ez a társadalmi rendszer egyébként tulajdonságaik alapján sorolja kasztokba az embereket, nem úgy mint ahogyan manapság elferdítve születési jog alapján jutnak pozíciókba a népek. A négy kasztba tartoznak nők és férfiak is, és mindegyik leginkább értékrendje alapján sorolható valahová.

SUDRÁK: Munkások, művészek, termelők.
Őket főleg az érzékkielégítés érdekli, és ha megnéznek egy embert, akkor az alapján ítélik meg, hogy mennyi élvezetben van része. Ez az érték, ettől lesz egy ember értékes, vagy értéktelen közöttük. A társadalmi rendszer amiben egymás közt létezni képesek, az a Kommunizmus, az összes eszményével és ideológiájával.

VAISYÁK: Kereskedők, Üzlet emberek, Főnökök
Őket a pénz és a vagyon érdekli. Ha megnéznek egy embert az alapján ítélik meg, hogy mekkora vagyona, milyen gazdagsága van. A Kereskedők kasztjának érteniük kell a Sudrák munkájához, el kell tudniuk látni azt, és rendelkezniük kell a munkások tanításának képességével, különben a bizniszben nem tudják az alkalmazottaikat megfelelően kezelni irányítani és becsődölnek. A társadalmi rendszer amiben a legideálisabban tudnak lenni, az a kapitalizmus.

KSATRYÁK: Királyok, Vezetők.
Őket az erő és a hatalom érdekli. Szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy “Aki védelmet ad” mert egy Ksatryának nem csak az a kötelessége, hogy parancsokat osszon, hanem az is, hogy elsőnek menjen a csatatérre és legelöl harcoljon. A Ksatryáknak rendelkezniük kell a Sudrák és a Vaisják képességeivel is, hiszen ha nem ismerik ezeket a dolgokat, akkor nem tudják a társadalmat a megfelelően irányítani. Az alapján ítélik meg egymást, hogy mekkora hatalommal és harci erővel rendelkeznek, ami tulajdon képpen majdhogynem egy és ugyan az volt régen és ma is. Csak kicsit eltorzult a kép, hiszen most a Vaisyák irányítják a világot és a kapitalizmust kényszerítik rá az összes emberre. A Ksatryiák ideális esetben Monarchiában élnek és így vezetik a társadalmat.

BRÁHMANÁK: Tanítók, Papok.
Őket a tudás és a megvalósított tudás érdekli. Vagyis az alapján ítélik meg egymást, hogy kinek milyen és mennyi tudása és megvalósítása van a spirituális életben. A Bráhmanáknak ismerniük kell mind a három alsóbb kaszt tudását, képesnek kell lenniük bármelyik feladatának ellátására, és tudniuk kell tanítani is az alsóbb kasztokat. Ők a bölcs tanító mesterek, akik bölcsen és bölcs tanácsot kell tudniuk adni a királyoknak. Tulajdon képpen ők a társadalom feje, de úgy, hogy az irányítást nem ők végzik. Sőt őket egyáltalán nem szabad, hogy érdekelje, motiválja a pénz. A Bráhmanák társadalmi rendszere az anarchia, hiszen ők saját fejlődésükért is felelősek, és egymásnak nem túl szerencsés ha dirigálnak a spiritualisták.

A Társadalom összetétele pedig úgy néz ki, hogy 1 Bráhmanára jut 4Ksatrya, 1 Ksatryára jut 4 Vaisya, és minden vaisjára 4 Sudra. Tehát összesen:

1 Bráhmana
4 Ksatrya
16 Vaisya
64 Sudra
85 emberből ez az arány.

Ha figyelembe vesszük, hogy a társadalom férfiakból és nőkből áll, akkor már láthatjuk, hogy miként ferdült el az a tanítás, hogy mindenkinek a saját kasztján belül kell házasodni. A dolog pedig azért nem működik ma, mert ahogy kiteljesedett ez a korszak amiben jelenleg élünk, a Kali-Yuga, a hazugság és az álszentség kora, el kezdték azt gondolni, hogy az emberek még mindig azon a szinten vannak, hogy egy bráhmana nőnek és Bráhmana férfinak bráhmana gyereke fog születni. Na és ez persze ugyan így igaz a többi kasztra is. Pedig valójában nem a gyerek szülei és családja kell, hogy számítson, hanem az, hogy alkalmas-e ellátni az adott kaszt feladatát, rendelkezik-e a megfelelő képességekkel, vagy sem.

Természetesen a kasztok között van átjárási lehetőség, hiszen ha egy Sudra tanult, fejlődött, akkor elő léphetett kereskedővé, majd ha ment a biznisz, és megtanult irányítani vezetni, és természetesen harcolni is, hogy meg tudja védeni az övéit, akkor Ksatrya lehetett belőle. (Ksatrya lehetett egy falu vezetője is, nem csak a királyok) és ha még a spiritualitást is magáévá tette, akkor lehetett bráhmana. Sok ezer évvel ezelőtt amikor ez a rendszer még tökéletesen üzemelt, akkor az oktatás elkezdődött már gyerekkorban, de a Sudra, vaisya, Ksatrya és Bráhmana gyerekek is ugyan azzal a leckével kezdték, vagyis mindegyik Sudra képzést, vagyis munkás képzést kapott. Aztán akiknek volt tehetsége és képessége, őket tovább tanították Vaisjának, majd ha még tovább ment, Ksatryának, aztán Bráhmanának.

Természetesen lehetett lassabban is haladni, de a Bráhmanának született gyerekekről mire elérték a felnőtt kort addigra már rég kiderült, hogy mire születtek, hiszen játszi könnyedséggel teljesítették az alacsonyabb kasztok kihívásait, és más értékrend szerint gondolkodtak.

De sajnos ez a dolog ma már nem létezik, és az emberek össze vissza élnek és választanak párt maguknak. ebből származik a legtöbb kellemetlenség.

Hogyan válasszak magamnak párt?
Alapvetően persze mindenki ugyan olyan értékrenddel rendelkező párt választ magának, hiszen egy Sudra asszonynak az lesz a fontos, hogy a Sudra férje mennyi élvezetet tud adni neki, és a férjnek is ez lesz fontos a nő felől.

A Vaisya feleség azt nézi, hogy mennyi pénze van a férfinak, és az lesz a fontos neki, hogy mekkora bizniszhez megy feleségül, és ugyan így a férj is azt nézi, hogy a másik mekkora hozománnyal száll be a család nevű bizniszbe.

A Ksatrya feleség azt nézi, hogy a férfi mekkora hatalommal rendelkezik, hányan hunyászkodnak meg előtte amikor felhúzza szemöldökét, vagy hányan ugranak szavára, lesik parancsait, és fordítva ugyan ez. Vagyis a férfi azt nézi a nőben, hogy ha vele köti össze az életét, akkor mennyivel lesz nagyobb hatalma estlegesen a családja révén, illetve, hogy a nő mennyire határozottan tud utasításokat osztani, hiszen nem csak feleségként, hanem egy palota vezetőjeként is meg kell állnia a helyét.

A Bráhmana feleség azt nézi, hogy a férje mennyire spirituális, milyen megvalósításokkal rendelkezik, mit tud tanulni tőle, és a férj szintén ezt keresi az asszonyban, hogy az mennyire ura az érzékeinek és milyen bölcsességgel rendelkezik.

Na de mi van ma?

Amíg mindenki őszinte és természetes, addig minden rendben van. A probléma akkor kezdődik amikor valaki többnek akar látszani mint ami valójában.

Például egy Sudra férfi kinéz magának egy Vaisja nőt, és előadja, hogy ő mekkora lóvés bizniszember, a nő meg rá harap, vagy ha Ksatrya nőre menne rá, akkor meg előadja, hogy ő mekkora király. De ha éppen egy Bráhmana nő ölelésére vágyik, akkor meg bemutatja, hogy mekkora nagy lelkizős ő. S mivel általában a nők sem mentesek ezektől a dolgoktól, így fordítva is ugyan így működik a dolog.

A legnagyobb probléma abból van, amikor mondjuk mind a ketten valami egészen másnak próbálnak látszani mint amik valójában, és a másiknak próbálják eladni magukat valaminek amik igazából ők nem.

Viszont mivel hamarosan rá jönnek mind a ketten, hogy a másik nem az aminek eleinte mutatta magát, így a kapcsolatok gyorsan át csapnak rossz irányba és mind a ketten szenvedni fognak.

Hogyan válasszak akkor most végül is párt magamnak?
Először is meg kell tudnod magadról, hogy te milyen beállítottságú vagy. ez egy nehéz feladat, mert ehhez őszintének kell lenni magadhoz, hogy milyen szinten állsz valójában. Amíg önmagaddal nem tudsz őszinte lenni, addig esélyed sincs megfelelően választani. Hiszen mindenki király akar lenni, és bizony pofa kell ahhoz, hogy bevalljuk magunknak, hogy bizony minket csak az élvezet érdekel, vagy csak a pénz. Pláne, hogy a Ksatrya nem attól Ksatrya, hogy elmegy néhány edzésre és tud verekedni, hiszen a hadseregekben ugyan úgy voltak harcias Sudrák és harcias Vaisyák is, hiszen egy férfinek képesnek kell lennie megvédenie a családját a népét, társadalmát, tartozzon bármelyik kasztba is. Mert abban azért mind a  négy kaszt hölgy tagjai megegyeznek, hogy a férfi felől biztonságra vágynak.

Pláne akkor nehéz ez, amikor van egy más kasztú barátod, barátnőd, aki meg a saját értékrendje alapján ad neked tanácsot, te meg megfogadod.
Például a Sudra barátnőd, neked az amúgy Ksatrya hercegnőnek megmagyarázza, hogy nem baj, hogy nincs pénze, de legalább nagy nemi szerve van. Na meg természetesen fordítva is igaz, amikor a Ksatrya harcosnak a sudra cimborája, akinek csak az élvezetek hajszolása a fontos megmondja, hogy nem baj, hogy csak a pénz érdekli (Mert a lány amúgy meg mondjuk vaisja) de jó az ágyban és ügyesen főz.

Szóval első körben saját magaddal kell tisztában lenned, aztán utána szert kell tenned a tisztán látás képességére, hogy másoknak is lásd, hogy hova tartoznak és milyen értékrenddel rendelkeznek igazából, és utána már könnyebben fogsz jól választani.

A sors furcsa fintora, hogy a legkönnyebben a számok törvénye alapján a Sudra hölgyek és urak fognak megfelelő párt találni maguknak, aztán a Vaisyák, majd a Ksatryák, és a legnehezebben a Bráhmanák fognak boldogulni e-téren, hiszen 85 emberből összesen csak 1 a Bráhmana, és mivel ellentétes nemű is kell, így 170 emberből csupán 1 megfelelő célpont lehet, aki meg egyáltalán nem biztos, hogy tényleg tetszeni fog, mert lehet, hogy nem olyan jó Bráhmana, mint szeretnénk…

Egyszerűen megfogalmazva, az, hogy mitől férfi a férfi, attól függ, hogy melyik kaszt és gondolkodás mód, értékrend tagja. Mint ahogyan a női minőség is ezeknek a dolgoknak a fényében számít csupán.

Természetesen lehet kasztokon keresztül házasodni, de a védák ezt maximum úgy javasolják, hogy a férfi legyen a magasabb kasztú, mert fordítva tutira halálra van ítélve a kapcsolat, mivel a nőnek nagyon ritkán van elég ereje, hogy felemelje a férjét a következő szintre. Persze azért van az ismeretségemben ilyen is.

Nyugodtan olvasd át még egyszer!

Na meg oszd meg az ismerőseiddel, ha úgy gondolod, ez a tudás könnyebbé teszi az életet!

Sok szerencsét és kitartást kívánok neked!
Szeretettel:

Horváth Ádám Jóga és Ninjutsu oktató, Zen Shiatsu terapeuta, a harciszerzi.

, , ,

Mi kell a nőnek? Mi kell a férfinak? Avagy a sikeres párkapcsolat 7 lépése.

Ez megint egy tuti megmondós írás lesz, úgyhogy ne is olvass tovább, ha nem szereted amikor szembesítenek azzal hogy valamivel nem vagy tisztában, vagy valamit eddigi életed során végig rosszul csináltál.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Ez a bejegyzés két régebbi írásomra és megértésemre alapozom, szóval ha gondolod, előtte, vagy utána olvasd el ezeket is:

Mi kell a nőnek?

Mi kell a férfinak?

Miért van az, hogy valakik boldog párkapcsolatban élnek, de valakik meg képtelenek ilyet kialakítani, avagy miért bomlik fel a házasságok 70%-a 1 évvel az esküvő után, és miért nem jut el a legtöbb kapcsolat a komolyra fordulásig sokszor akkor sem, ha mind a két fél komoly párkapcsolatra vágyik és működhetne is köztük a dolog?

Örök igazságként, vagy közhelyként emlegetik néhol néhányan, hogy „Férfi és nő nem értheti meg egymást sosem.” és erre szokták rávágni az okosak, hogy ezért kell szeretni nem pedig megérteni a másikat. Ami igaz is, csak mint tudjuk, vagy tapasztalhatjuk a szeretetnek különböző szintjei vannak.

A szeretet fajtái:

Hiszen másfajta szeretettel szeretjük a csokoládét, a kutyánkat, macskánkat, barátainkat, testvérünket, szüleinket, gyerekeinket, és a friss levegőt is. A Védikus jógaszent írások melyek sanskrit nyelven íródtak, mindegyik szeretetre más-más kifejezést használnak. Egészen pontosan 32 féle szó van a különféle szeretetek különféle kifejezésére. (Ha jól tudom, de lehet még több.) Magyarul viszont egészen egyszerűen 2-nél több nincs ennek a dolognak a leírására. A szerelem és a szeretet az a két szó, amivel szavakba tudjuk önteni érzéseinket. Pedig nyilvánvaló, hogy annak ellenére, hogy azt mondom, hogy „Szeretem a túrós tésztát!, és „Szeretem a páromat” akkor nem ugyan arról az érzésről beszélünk. de ha valaki ezzel vitatkozni szeretne, akkor próbálja meg úgy szeretni a túrós tésztát mint a párját nyugodtan.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

És itt jön az a szituáció, hogy nem vagyunk tisztában a saját érzéseinkkel, hiszen néha, lehet érzünk szeretetet a másik iránt, de ez nem több mint egy tányér túrós tészta iránt érzett szeretet, amit pláne még meg is támogat az éhség érzése, vagyis a szükség és amint elmúlik az ok, amiért a szeretetünk fellángolt, a következő pillanatban már nem is szeretjük annyira a túrós tésztát.

Természetesen ugyan ezt a sémát lehetne az egymás iránti érzéseink és vágyaink illetve igényeink szerint elmondani többféle képpen.

Például lehet, hogy tetszik egy fiú, vagy egy lány, és szeretetet is érzünk az irányába, de ez lehet, hogy csak egy szimpátián alapuló érzés, mint pl a barátok közötti szeretet, vagy a  testvérek közötti. A magyar nyelvben azt a szeretetet ami egy párkapcsolat alapja lehet, szerelemnek hívjuk.

Vagyis ahogy a friss levegőt, a túrós tésztát, a kutyánkat, barátunkat, testvérünket, szüleinket, gyerekeinket szeretjük, az kevés ahhoz, hogy családot alapítsunk, vagy legalább egy komoly kapcsolatot alakítsunk ki a másikkal.

Pedig a legtöbb esetben azokban a kapcsolatokban amik gyorsan tönkre mennek és véget érnek ennyi történik, hogy valamelyik fél nem képes többet érezni a másiknál. Ezek az érzések természetesen fel-fel lángolhatnak és magasabb szintre emelkedhetnek, néha még a szerelemmel is össze keverhetjük egy-egy rövidebb-hosszabb időre, vagy éppen akár több légyottig is, azonban hosszútávon semmiféle képpen nem fognak működni.

Miért nem működik egy kapcsolat?

A kapcsolatok működtetése a védikus jóga szentírások szerint, na meg a tapasztalt bölcsek szerint is a férfi dolga. Azt mondják, hogy ha egy nő elhagyja a párját, az minden esetben a férfi hibája. Persze biztos lennének akik vitatkoznának ezzel a kijelentéssel a mai világban, és talán a mai életvitel és értékrend szerint nem is állja meg ma napjainkban a helyét. Viszont érdemes megvizsgálnunk azt az egyszerű tényt, hogy mire épül a tanult bölcsek ezen kijelentése.

A női természet nagyon egyszerű. Úgy mondják, hogy a férfi a mező, és a nő az aki a mezőn sétál, vagyis a mezőt élvezi. Vagyis ha elképzelünk egy mezőt, akkor a férfi az, aki azt megszerzi, megműveli, de a nő az, aki leszedi a virágokat, a termést és ételt csinál belőle.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Mai hasonlattal mondva, a férfi az aki megszerzi és fenntartja a házat, a nő pedig az, aki egy otthont csinál belőle. Ő rendezi be, ő lengi körbe, dönti el, hogy mi hova kerüljön stb.

A Férfi természetnek pedig ez tökéletesen elég, hogy láthatja, hogy az energia amit hazavisz, az nem veszik kárba, hanem vissza van forgatva a kapcsolatba a nő részéről.

Ez akkor most mit is jelent pontosan?

Ez annyit jelent, hogy a nőnek biztonságra, állandóságra és kiszámíthatóságra van szüksége, a férfinak meg éppen ennek az ellentétére. Vagyis a férfiúi természet örökké kalandra, változásra és mozgásra szomjazik.

Akkor most minden férfi egy rohadék, mert mindig kalandokra vágynak?

Nem, ez csupán annyit jelent, hogy a férfi megunja a nőt, ha a nő nem biztosítja számára a szükséges kalandot és változást, dinamizmust és mozgást.

Vagyis a párkapcsolatok nagy százaléka azért bukik meg, mert a férfi megunja a nőt. Teljesen mindegy, hogy ez úgy nyilvánul meg, hogy megcsalja, vagy bunkó lesz vele, vagy csak nem törődik vele, egészen egyszerűen ez az alap dolog minden probléma mögött, hogy megszerezte amit akar, és ráun, de ezt ugye nem fogja megmondani a nőnek, vagy csak nagyon kevés esetben, hanem inkább valami izgalom után néz.

Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?

Nagyon egyszerűen, változatosnak kell maradni. Vagyis a nőnek használnia kell az intelligenciáját, hogy hogyan legyen elég izgalmas a férfi számára. Ezt különböző módokon teheti, de alapvetően azzal, hogy gyereket szül neki. Hiszen akkor azzal le tudja foglalni a férfi kalandvágyát, hiszen ha valóban egy férfiről beszélünk, akkor neki elég izgalmas lesz az, hogy ellássa a gyerekeit a családját, meg játsszon velük stb…

Még mielőtt megköveztek a hozzászólásoknál, elmondom, hogy itt fent az ideális esetről beszéltem. Arról, amikor egy nő tisztában van az identitásával, vagyis nő tud lenni, egy férfi meg férfi tud lenni.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Mert a férfi AD, a nő pedig szintén ad a kapcsolatba, de ő befogAD. A férfinak pedig erre a befogADásra van szüksége. Vagyis a nőnek érzései vannak és ebből fakadóan igényei, a férfinak meg igényei vannak, és az igényeinek megfelelően érzései alakulnak ki. Ez abból fakad, hogy a férfi jobban szereti használni a baloldali fiókos agyfél tekéjét, míg a nő a jobboldali érzőset használja nagyobb hatékonysággal.

De mi van akkor ma?

Ma nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert nem férfiaknak és nőknek nevelnek bennünket az iskolákban, hanem szingliknek. Ez egy tudatos társadalom manipuláló eszköz. Vagyis a közoktatási intézményekben tudatosan olyan dolgokra nevelik tanítják a jövő nemzedékeit amitől nem jó apák és jó anyák lesznek, hanem egyedül álló identitás zavarral küzdő valamik akik nem találják a párjukat és a helyüket sem a világban.

Persze a jó és drága magán iskolákban meg lehet tanulni azokat az élethez szükséges dolgokat amikkel lehet családot alapítani, de általában kevesen járnak ilyen iskolákba.

Hiszen egy társadalmat úgy a legegyszerűbb kontrollálni manipulálni, ha a legkisebb egységei a családok nem léteznek. Mert most tulajdon képpen ez történt az elmúlt 50 évben, hogy hazavágták a család mint intézmény fontosságát a köztudatban.

Így senki sem vonzódik a családos élethez normálisan, mindenki szingli akar lenni és csak a maga hasznát lesi egy kapcsolatban, és csak a frusztráció marad ott legbelül, mert a vágy meg ott van mindenkiben arra, hogy megtalálja a párját.

Mi a teendő?

A dolog nagyon egyszerű. A férfiaknak meg kell tanulniuk férfinak lenni, a nőknek meg nőknek. A Nőnek meg kell tanulnia izgalmasnak maradni a férfi számára, aki így majd minden nap meg akarja hódítani. De ha nem érzi, hogy a nő akarná és a nő tesz azért, hogy érdekes és új legyen számára minden nap, akkor keres magának valami izgalmas elfoglaltságot, ami a habitusának megfelelően változatos:

Ez lehet csak sima tv-zombivá válás, vagy kütyü, internet, játék mánia, aztán a nyerőgépezés egyéb szerencse játékokkal, majd a klasszikusnak számító pornóba menekülés, vagy egy másik nővel való szexuális kapcsolat létesítése.

Sajnos mi férfiak nagyon ostobák vagyunk, de ha megtanítjuk a választott nőnek, vagy inspiráljuk rá, hogy hogyan maradjon izgalmas számunkra, akkor már egy nagy előre lépést megtettünk a sikeres párkapcsolat működtetéséért.

Ennek a dolognak a fényében már nem is tűnik olyan nagy őrültségnek a fentebbi kijelentés, hogy egy kapcsolat sikere vagy kudarca mindig a férfin múlik.

Miért a férfin múlik csak egy kapcsolat, még mindig nem értem?

Ok, akkor elmondom pontokba szedve:

  1. A  nőnek biztonság kell, a férfinek meg izgalom.
  2. Ha a férfi megteremti a biztonságot a nő számára, akkor a nő nem fogja elhagyni. Ha nem teremti meg, akkor a nő nyitva hagyja a kaput és más biztonságosabbnak tűnő férfi után fog sóvárogni.
  3. Ha a férfi megteremtette a biztonságot, és a nő elégedett ezzel és nem hagyja el, akkor viszont biztosítania kell a férfi számára a kalandot és az izgalmat, különben a férfi meg foglya unni és más nők után néz.
  4. A férfinek huzamosan kell biztosítania a biztonságot a nő számára, a nőnek cserébe izgalmasnak kell maradnia, és ráadásul ezt rendszeresen meg is kell beszélniük egymással, különben a férfi ráun a változatosságra is. Azaz a változatosság nem az jelenti, hogy egyszer ilyen, egyszer meg olyan, hanem azt, hogy mindig más, és a hangsúly itt a mindig-en van, nem pedig azon, hogy van 3 féle dolog, és azok váltogatva, hanem végtelen mennyiségű új dolog kell, és néha be lehet tenni visszatérő ismétlődő motívumokat.
  5. Ezért a férfinek az a dolga, hogy tanítsa a nőt, illetve inspirálja arra, hogy tanuljon és fejlődjön, mert így a nő egyre több és több lesz és ezzel fenn tudja tartani az izgalmasságot a férfi számára.
  6. A férfinak is fejlődnie kell, hiszen ha a nő okosabb, fejlettebb lesz nála, akkor rá jön, és kihasználja, vagy elhagyja egy még okosabbért.
  7. Igazából az a fontos, hogy mindketten őszintén elmondják egymásnak a gondolataikat és érzéseiket és így tanítsák egymást, és így fejlődjenek együtt közösen. Mert így egymás párjai, kiegészítői tudnak majd lenni, így lesz a férfiből férj, a nőből, meg FELEség. Vagyis a férfi másik fele.

Ha ezeket valaki betartja, és érti a férfi és női természet és gondolkodás mód közötti alapvető különbségeket, akkor képes lesz működtetni egy kapcsolatot, akár férfi, akár nő. Hiszen ha az egyik fél nem akarja, vagy nem akarja megérteni ezeket, akkor nem fog működni a dolog.

Persze manapság a nők is és a férfiak is más eszközökkel dolgoznak, és van amikor aljas dolgokat követnek el egymás ellen. De a normális hozzá állás egy normális kapcsolathoz az lenne, hogy ha mindenki úgy próbálna belemenni egy kapcsolatba, hogy megadja az esélyt neki, hogy az a kapcsolat lesz élete hátra lévő részében minden.

És a nők általában így is vágnak bele egy kapcsolatba normális esetben. A férfiakból viszont ez sajnos kiveszett, és a legtöbb esetben csak trófeákat gyűjtenek. Meg persze a férfiakból is kiveszett, és ők is trófeákat gyűjtenek. A Különbség az, hogy míg egy férfinak az egója lesz egyre erősebb a sok trófeától, hiszen ily módon kielégíti a változatosság iránti igényét, addig a nők minden egyes trófeával elveszítenek magukból valamit amire a férfinak szüksége van hosszú távon.

A jó hír az, hogy mindez tanulható és gyakorolható, elsajátítható dolog, az egyetlen dolog csupán amin múlik, hogy a férfi hajlandó-e megtenni még többet a kapcsolatért, illetve tudja-e inspirálni a nőt további fejlődésre.

Az, hogy most a férfi a férfi-e, vagy a nő a nő, arról ne beszéljünk, hiszen napjainkban számtalan olyan kapcsolat működik, ahol a nő már sokkal okosabb a férfinál, és igazából ő működteti a kapcsolatot, mert szereti, akarja a férfit, aki tudja biztosítani számára a biztonságot. Persze ebben az esetben a sokkal okosabb nőnek nem nehéz izgalmasnak maradnia a férfi számára, sokkal inkább kérdéses, hogy vajon ez szerelem-e, vagy a szeretet egy másik fajtája, esetleg a túrós-tésztáé, a kutyáé, macskáé-e, és ki kicsoda ebben a kapcsolatban?

Olvasd el ezeket is:

Mi kell a nőnek?

Mi kell a férfinak?

Ha van véleményed, vagy meglátásod szólj hozzá bátran, mert én is mindenből tanulok.

Ha tetszett, vagy egyet értesz, nyomj egy Like-ot, és oszd meg az ismerőseiddel!

, , , ,

Szerinted jó miniszter elnök lennék? 2.Rész. Oktatási reform.

Az előző részben tett vagyon elosztási gondolataim néhányakban a kommunizmus gondolatát idézték fel, ezért ezt tenném helyre. Szóval semmi képen nem gondolom, hogy mindenkinek egyenlően kéne élnie, és mindenkinek egyenlő legyen a vagyona, hiszen ez lehetetlen. Sokkal inkább fontos lenne, hogy mindenki hasznosan éljen, és ne csak egy csoport számára hasznosan, hanem az egész ország, ha nem az egész bolygó számára hasznosan éljen. Így ha valaki szeretne 10 ingatlant magának, akkor természetesen megtarthatná, feltéve, hogy lakjanak benne emberek, akiknek mondjuk akár munkát és megélhetést is biztosítani tud. Szóval inkább arról szólna ez a rendszer, hogy ne álljanak lakások, házak üresen, miközben emberek élnek fedél nélkül, és ne legyenek földek kihasználatlanul parlagon, miközben vannak olyanok akik éheznek…

Szerinted jó Miniszter elnök lennék? Oktatási reform!

Na itt kezdődik az oktatás reformja.

Merthogy az oktatást meg kell reformálni, ez nem egy kérdés, hanem egy tény. Hiszen a mai iskola rendszer és kötelező tananyag, ahogy az elmúlt 50 év tapasztalatait láthatjuk nem értékes embereket termelt, hanem csupa harácsoló, becstelen vezetőt, és zárkózott tudóst. Na jó, ez így egy kicsit szélsőséges megfogalmazás, mert persze azért vannak hála Istennek ellenpéldák is, és vannak jó emberek is ebben az országban.

De ahogy láthatjuk az 1990-esévekben bekövetkezett „rendszerváltásnak” nevezett dolog, valójában nem következett be, hiszen az alkotmány bírák még mindig ugyan azok az emberek akik akkor voltak, és a gazdasági és politikai hatalmat sem olyan emberek gyakorolják, akik önzetlenül a köz javáért tevékenykednek, hanem azért mindenki igyekszik úgy kormányozni, hogy neki meg az őket szeretőknek jó legyen.

Ezen nehéz lesz változtatni, de vagy az van, hogy változtatunk rajta egy valódi rendszer váltással, és az egész rendszert lecseréljük, amit amúgy még mindig itt hagytak az oroszok, vagy lehet ugyan az lesz a véga mint ami az Ukránoknál van, vagy volt most.

Milyen tapasztalataim vannak az oktatással kapcsolatban?

Hát először is magam is végig jártam az iskolákat, egészen addig amíg öntudatomra nem ébredtem és rá nem jöttem, hogy tulajdon képpen semmi értelme nem volt már 3. osztályos általános iskolás koromtól annak, hogy egy csomó időt elpazaroltam olyan dolgok elsajátítására amiknek aztán azóta sem vettem semmi hasznát. Maximum a testnevelés óráknak volt értelme, meg a történelem, esetleg nyelvtannak, hogy most tudok úgy érvelni, hogy mekkora átverés az amit történelem címén tanítanak, illetve be tudom mutatni, hogy semmi értelme egy csomó depressziós, alkoholista, meg öngyilkos költő műveit már ilyen kicsi korban tanítani a jövő nemzedékeinek, mert láthatjuk, hogy mi lesz az eredménye.

Meggyőződésem, hogy bár a versek és gondolatok szépnek tűnhetnek egy pancser tanár számára, olyan emberek gondolatait és művészeti alkotásait megismerni és magunkáévá tenni, akik nem pozitív életszemlélettel és példa értékű magánélettel léteztek, tökéletes időpocsékolás. Sőt egy olyan métely, amivel már alapból egy negatív, depresszív és erkölcstelen hullámot kódolunk bele a fiatalokba, ami aztán szépen lassan áthatja az egész életüket, és egy búval vert társadalmat eredményez.

Aztán a Kelet, a keleti tanítások felé fordultam. elsőnek 10 éves koromban ismerkedhettem meg a Mormonok zseniális oktatási szisztémájával, amit persze akkor még nem tudatosan, de nagyon lelkesen sajátítottam el, hogy 14 éves koromban, már hivatalosan is tanító voltam, és leckéket tartottam 20-30 embernek. Rendszeresen beszéltem Istenről Istentiszteleteken, és megtanultam egy csomó olyan dolgot, amit szerintem minden tanárnak ismernie és tudnia kéne manapság, de akár minden embernek is. Igen, Keleti, hiszen hozzánk képest a Biblia és Jézus tanításai is Keletről származnak, nem is beszélve a sok párhuzamról amit a távol keleti vallások és a Biblia üzenete között sikerült felfedeznem. (Ja és csak csendben jegyzem meg, hogy bizonyos felmérések szerint a világ leggazdagabb egyházáról van szó, melynek tagjai olyan cégek tulajdonosai mint a Coca-cola, Amway, ForeverLiving, Noni, stb, hogy csak néhányat említsek amiről hallhattál te is.)

Utána ismét bele szaladta a kommunizmusba a Magyar hadseregnél, és a begyöpösödött szerencsétlen, töketlen oktatásukba, ahol ami gurul azt vinni kell, ami szögletes, azt meg gurítsuk elven működnek talán még a mai napig a dolgok.

Majd Istennek hála 2003-ban Hindu (Krisnás) szerzetesnek álltam, és egy egészen új gondolkodás módot sikerült magamévá tennem szerzetes tanítóimon és a Védikus Jóga Szent Írásokon keresztül Lelki Tanító Mesterem kegyéből.

Miben más a keleti oktatási rendszer mint a nyugati?

Tulajdon képpen mindenben. Ha visszagondolunk az iskolai rendszerekre, akkor tulajdon képpen láthatjuk, hogy abszolút élet ellenesen neveltek és tanítottak bennünket, ráadásul olyan emberek, akik maguk is valami végtelenül szerencsétlen módon éltek. Hiszen gondolom mindenki másnak is olyan tanárai voltak, akik alkohol problémákkal, vagy más kábítószerekkel küzdöttek, nem bírták a szexualitásukat otthon hagyni, vagy éppen normális családi háttérből, egy kiegyensúlyozott párkapcsolatból jöttek be minden reggel, hogy megtanítsanak nekünk valamit.

Ha ezeken az apróságokat sikerült beazonosítani az életünkben, akkor a következő lépésként érdemes analizálnunk azt, hogy úgy neveltek bennünket, hogy ha van valami feladat, vagy valami probléma, akkor azt csak egyedül oldhatjuk meg, semmi képpen nem kérhetünk segítséget senkitől, és nem olvashatunk utána sehol, különben egyest kapunk. Arról nem is beszélve, hogy mindezt egész nap sok-sok éven át olyan körülmények között, ahol csupa azonos korú emberrel vagyunk összezárva.

Pláne, ha még megemlítek néhány igazán pancser tanáromat (Földmérőnek tanultam.) akik teljesen elvették a kedvemet és veszik el a kedvét mindenkinek a tanulástól és a fejlődéstől. Ők azok akik feladtak egy 3 oldalas 28 ismeretlenes egyenletet, aminek a levezetéséhez és megoldásához egy egész matek füzetre volt szükség, és amikor megcsináltam, és 2 helyett 3 lett az eredmény, mert az utolsó rész számításnál valamit mellé ütöttem, akkor akkora egyest kaptam mint egy ház. Kicsit sem érdekelte őket, hogy minden más jó volt, mivel ha nem volt jó a végeredmény, akkor nem lehetett náluk átmenni.

Persze nem mondom, hogy nem jó ez a gondolkodás mód, de szerintem a nincs olyan, hogy a diák kudarca. Most már évek óta tanítok, és az lett az eredménye, hogy amikor vizsga van és valaki nem tud valamit, akkor azt a személyes kudarcomként élem meg, hiszen én voltam a szar tanár, mert nem tudtam megtanítani azt a dolgot amit szeretnék számon kérni. Persze ez egy igen ritka látásmód, és az oktatók, vagy tanárok 99%-a úgy áll hozzá, hogy a diák a hülye. De igazából tanulni azért jönnek az emberek, hogy ne legyenek hülyék. atanítás művészete meg nem arról kéne szóljon, hogy kiállok, leadom az anyagot, tetszik nem tetszik, érted-nem érted ez van, ha megtanulod okos vagy, ha nem tanulod meg akkor meg hülye, hanem éppen fordítva, hiszen ha valakinem rendelkezik a tanítás képességével, hogy lássa mindenki egy külön álló személyiség és tudja átsegíteni egyénenként személyesen minden tanítványát azokon a lépcsőkön ahol elakadnak, akkor inkább ki küldeném kapálni, mert nem tanárnak való, hanem földet művelni.

Ennek a nyugati gondolkodás módnak pedig tökéletesen rossz társadalom a végeredménye, hiszen Magyarországon a házasságok 70%-a felbomlik 1 évvel az esküvő után, és a legtöbb párkapcsolat el sem jut idáig, hiszen egész kicsi korunktól azt tanuljuk, hogy ami nem tökéletes, az egyes, vagyis nem jó, értéktelen. Ezért nem javítani akarunk egy kapcsolaton, vagy munkán, vagy feladaton, hanem megszabadulni tőle, ha már kellemetlennek érezzük.

És itt el is érkeztünk oda, hogy tulajdon képpen a jelenlegi oktatási rendszer tökéletesen kiszolgálja azokat az embereket akik most irányítják a világot, hiszen az emberek egy „hitel rabszolgaságban vannak tartva (Az előző post épp erről szól), és mivel így lettek nevelve, ezért nem azzal vannak elfoglalva, hogy az orruknál fogva verik át őket kormány szinten, és lázadnak fel, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan dobják ki a jelenlegi párlyukat, és szerezzenek új szexpartnert. (Elnézést a lesarkításért, meg azoktól akik nem így élik az életüket, ez csak a társadalom 80%-raigaz.)

Ezzel szemben Keleten az oktatás:

Keleten külön járnak iskolába a fiúk és a lányok, és az én szüleim is még külön jártak, aminek az a jó hatása, hogy a 12 évesek, nem egymást elégítik ki verseny szerűen a mosdókban, hanem egészen egyszerűen ez a dolog nem izgatja őket annyira, mert nincs minden nap minden pillanatban ott a másik nem vonzó teste.

Aztán egy tanár van egy csomó korosztályra és egyszerre. Sokkal életszerűbb, hogy mint ahogyan régena falusi iskolákban a 6 éveseket megtanították írni és olvasni a 10 évesek, a 7 éveseket meg megtanították számolni a 11 évesek stb. A tanár csak felügyeli az egészet, pont mint az életben. Egy csomó korosztály van együtt, így az idősek megtanulják hogyan legyenek megértőek segítő készek a fiatalabb és tapasztalatlanabb kollégákkal, a fiatalabbak pedig megtanulják tisztelni az idősebbeket.

Aztán nincs probléma ha segítséget kérsz, mert nem az a feladat, hogy egyedül bezárkózva még csak véletlenül sem a szomszédra pillantva oldja meg egy feladatot, hanem eredmény orientált a képzés. Vagyis nem az a lényeg, hogy egyedül megcsináld, vagy megpróbáld megcsinálni, hanem az, hogy a feladat meg legyen oldva. Vagyis miért ne nézhetném ki a megoldást és annak lépéseit a könyvből? Miért ne kereshetnék rá az interneten? Miért ne kérdezhetném meg a szomszédomat, hogy ő hogyan csinálta?

Ezek azok a dolgok amik az életre nevelnek. Hiszen így nem csak benne leszünk egy problémában és szabadulni akarunk tőle, ha nem boldogulunk vele, hanem meg akarjuk oldani a feladatokat és az életünket, és ehhez bátran merünk majd tanácsot kérni az idősebb és tapasztaltabb emberektől, akik nap mint nap körbe vesznek minket.

Emlékszem gyerekkoromban valahogy az volt a karmám, a sorsom, hogy bárhova leültem, orvosi rendelő, játszótér stb, mindig oda jött egy idős bácsi, vagy néni, és elkezdte elmesélni az életét, én megimádtam hallgatni és tanulni tőle. Sokszor nem is akartam játszani, csak hallgatni ezeket az idős embereket, hogy meséljék el az életüket, mert ők már mindenen túl voltak aminek én még csak elébe megyek.

Na de ezt hogyan lehetne alkalmazni?

Hogyan? Simán. Én ilyen elvek szerint tanítok már Ninjutsu Önvédelem edzésen is, hiszen a harcművészetek majd mindegyikében meg vannak ugyan ezek az elvek. Legjobban a gyerekeknél jön ki, ahol vannak 3-12 éves korig mindenki és mindenki jól érzi magát. A Ninjutsu Gyerek edzéseken, amiket csak nemes egy barátomnak köszönhetően Ninja szakkörnek hívunk, nekem csak a feladatokat kell elmondanom, és a gyerekek szépen lassan megtanulják, hogy nekik mi a szerepük a megoldásban. Például amikor az autó gumikat kell egymásra rakni, akkor azt a nagyobbak csinálják, a kicsik csak az ütőpárnákat tudják a helyükre tenni. Viszont a tornaszőnyegekhez mindenki kell, mert a nagyok még nem elég erősek és nincsenek elég sokan, hogy helyre tegyék őket, és kell hozzá a sok kicsi, akik meg nem látják még eléggé át a helyzetet, hogy melyik oldalra álljanak, milyen irányba emeljenek, húzzanak, mit tegyenek először odébb, hogy végül a szőnyegek is a helyükre kerüljenek.

Így a kicsik megtanulják tisztelni a nagyobbakat, a nagyobbak irányítani és segíteni a kisebbeket. Pláne, hogy megtanulnak emberi hangon kommunikálni egymással, mert ha a nagyok ugye nem szépen beszélnek a kicsikkel, akkor a kicsik nem csinálják amit mondanak, ráadásul nem is fogják szeretni őket. Ha a kicsik meg nem fogadnak szót, akkor a játék közben a nagyok nem védik meg őket, szóval egy óra alatt olyan társadalmi leckét kap minden gyerek, amivel már sokkal könnyebben fog boldogulni az életben. Ráadásul mindezt játékosan és elvárások nélkül, felszabadultan. Ezért van, hogy szeretnek jönni és együtt edzeni.

Mi lenne az első lépés az oktatási reformban?

Természetesen nem menne egyik napról a másikra ez az oktatás, hiszen ehhez6 ki kéne először szűrni azokat a jelenlegi tanárokat akik csak azértlettek tanárok, mert semmi másra nem voltak jók, és még élni sem tudnak. Ez kb. minimum a tanárok 50%-a egy nem releváns személyes felmérés szerint.

A következő lépés az lenne, hogy a már létező és ilyesmi elveken működő iskolákat elkezdeném jobban támogatni és több ilyet is létrehoznánk.

Második lépés az oktatási reformban: Életre nevelés!

Amikor vannak már ilyen jellegű iskolák erre alkalmas tanárokkal, akkor a diákokat is szét válogatnám. Például nem feltétlenül biztos, hogy egy osztályban és iskolában kéne tanulnia ugyan azt a tananyagot annak a diáknak aki bukdácsol folyamatosan, mert annyi edzésre vagy táncórára jár, hogy nincs ideje tanulni, meg mert igazából nem is érdekli, mint annak aki patent Ötös mindenből, de igazából semmi köze semmihez, csak a könyvekhez és adatokhoz.

Akár tetszik akár nem, az emberek különbözőek, és nem mindenkinek ugyan az az élet feladata. Olyan önfenntartó iskolákat hoznék létre, ahol lehet táncot művészeteket tanulni, kevés matekkal, hogy a boltban azért ne lehessen átverni őket, meg olyanokat ahol állatokkal foglalkoznak, de minden iskolában lenne kötelező földművelés, hogy a jövő nemzedéke megtanulja hogyan kell ennivalót termelni, és ne azt gondolja, hogy a padlizsán a szupermarket polcain nő, a tejet meg egy nagy gép csinálja.

Ez egy olyan fontos pont, amit muszáj lenne egyformán elsajátítania mindenkinek, hiszen ha az emberek nem értenek az élelem előállításához, akkor sokkal kiszolgáltatottabbak, mintha nem aggódnak, mert tudják, hogy ha egy magot beletesznek a földbe, akkor abból egy idő után és némi gondozás után ennivaló lesz.

Oktatási Reform 3. Lépés: Önvédelem oktatás!

Kötelezővé tenném az önvédelem oktatást. Mert jó, hogy sportolókra is szükség van, de az emberek nagy százalékának semmi értelme, hogy megtanul szekrényen ugrabugrálni, vagy azon agyal hogyan ússza meg a torna órát. Ezzel szemben ha önvédelmet tanulna mindenki, az önmegvalósítás is lenne, és legalább lenne haszna is annak, hogy mozog.

Mi lenne az értelmiséggel és az értelmi fogyatékosokkal?

Az értelmiséget támogatnám, hogy még okosabb legyen, és specializálódhasson, kutathasson, kísérletezhessen, valami olyan dolgokon dolgozhasson amivel még több embert tud boldoggá tenni, az igazán értelmeseket pedig alapból tisztességes és becsületes vezetővé nevelném.

A fogyatékosok, akik ugye nincsenek is, csak olyan emberek akik a jelenlegi mindenkitől ugyan azt elváró oktatási rendszerben nem érik el a minimum szintet, kapnának lehetőséget a felzárkózásra. Engem anyám annak idején protekcióval juttatott be a testnevelés tagozatra, mert azt akarta, hogy legyen belőlem valami. Az első évben minden torna óra előtt sírtam annyira utáltam az egészet. Most már persze örülök neki, de lehetett volna másképp is szerintem…

Ugyan így lennének olyan iskolák, ahová a művészeti beállítottságú gyerekek járhatnának, és sokat festhetnének, meg művészkedhetnének, de természetesen ők is ugyan úgy dolgoznának kint a földön, hiszen ha közben mégsem olyan nagy művészek, akkor azért nem árt ha meg tudják maguknak termelni az ennivalót.

Önfenntartó Iskolák:

Az oktatási intézményeket mind mini gazdaságokká kéne átalakítani, akár zöldségeket termelni az iskola lapos tetején, vagy udvarán ha városokban vannak, de ha meg nincs rá lehetőség, minden iskolának lehetne egy testvér sulija vidéken, ahová le lehetne menni és megtanulni ezeket a dolgokat. Na meg persze minden iskola kapcsolatban lehetne alapból az adott témájú felső oktatási intézményekkel, ahol szintén kéne kapálnia az orvos tanhallgatóknak is, de ide már jöhetnének valamelyik gyerek iskolából növendékek, ahol a leendő doktor bácsik és doktor nénik segítenének nekik gazdálkodni. De ugyan így kiküldeném az álltalános iskolásokkal kapálni az igen okos kvantum fizikusokat is, hogy szokták a légkört, és megtanuljanak bánni a gyerekekkel, mert minden felső oktatási intézménynek a része lenne a jó családapává és jó anyává való nevelés is.

De igazából erre épülne az egész oktatási rendszer és annak reformja is, hogy jó apákat, felelősség teljes családfőket, vezetőket képezzünk, akik tudják irányítani a családjuk életét. Ugyan így felelősség teljes anyáknak nevelnénk a nőket, akik teljesen más képzést kapnának mint a férfiak, mert teljesen másra van szükségük.

Ezt onnan tudom, hogy külön tanítok Női önvédelmet is, és amíg ugyan azt tanítottam a nőknek amit a fiúknak, addig nem volt jó, de most már szívesen Ninjutsuznak a lányok is, mert meg kellett értenem, hogy ők nők, és egészen más szemszögből kell nekik elmagyaráznom azt, hogy miért nem jó az, ha nem tudják megvédeni magukat, arról nem is beszélve, hogy egészen más dolgokkal lehet inspirálni mind a két nemet, ha szeretném őket valóban megtanítani valamire. (Persze tudtam ezt előtte is, de így 5 év Női önvédelem oktatás után már bátran mondhatom, hogy konkrét tapasztalataim is vannak ebben a témában.)

Szóval ez lenne az oktatási reform, vagyis ebbe az irányba kezdeném el mozgatni az embereket, hogy ne születés vagy társadalmi helyzet alapján legyen valakiből valami, hanem mindenki a képességeinek megfelelő irányba tanulhasson, és így mindenki könnyebben megtalálhassa a lelki békéjét, lelki önvalóját, mert nem kell megerőszakolnia önmagát és olyan dolgot csinálnia amihez semmi köze, csak bele lett kényszerítve a családja, vagy a társadalom által egy szerepbe.

Várom a visszajelzéseket, hozzá szólásokat, kommenteket, hogy megbeszéljük a dolgokat.

Ha tetszett, likeold, és ha lesz rajta 100 Like, akkor bemutatom, hogy miként állítanám talpra villám gyorsan a Magyar gazdaságot, mint következő program.

Olvasd el az első részt: 

Szerinted jó Miniszter elnök lennék? 1-rész.

, , , , , ,

Képzeld el, ahogy szert teszel Isteni képességekre, és megtanulod irányítani az elemeket.

Kicsit megcsúszott ez a harmadik rész, amiért elnézést kérek azoktól, akik jelezték, hogy érdekli őket tovább is a NYELV-ÉSZ-kedésem. De hát mindent a maga idejében, na meg olyan dolgokba kellett fektetnem az energiáimat, amikkel könnyebbé és jobbá tudom tenni a világ és a benne élő emberek sorsát. Ahogy az már csak lenni szokott, már most az elején felhívnám a kedves figyelmeteket, hogy aki helyesírás és “modern” nyelevtan mániás, az semmi képpen ne olvasson tovább, mert meg fog őrülni attól, ahogy felfedem Nyelvünk ősi titkait, melyet a nagy nyelvújítóknak köszönhetően ma már nem tanítanak az iskolákban…

Ha pedig még nem tetted volna, érdemes elolvasnod az ŐS-MAG-ŐR bejegyzések Első bevezető részét, és Második véresebb, de népünk harcias beállítottságának a beszédben jelen lévő dolgaira rávilágítós értekezését is.

Képzeld el, ahogy szert teszel Isteni képességekre, és megtanulod irányítani az elemeket.

Az elemekről lesz ma szó  leginkább és arról, hogy ezeket az elemeket hogyan tudjuk használni, na meg még jó pár minden mást. Innentől kicsit Ősmagyarosabban, azaz ŐS-MAG-ŐR nyelven írnék. Semmiképpen ne gyorsan átfusd, hanem nyugodtan olvasd fel hangosan, és tagoltan úgy, ahogy el van választva itt-meg ott egy-egy szó…

Szó volt már az előző két részben a SZER-ELEM-ről, SZER-ETET ről, EGÉSZ-ség és FÉL-ELEM-ről, vagyis sikerült megértenünk, hogy ha ezek a különböző ELEM-ek megfelelő mennyiségben meg vannak az életünkben, akkor megélhetjük a TELJES-ÉG-et, vagyis teljességet, vagyis EGÉSZ-ségesek lehetünk.

SZER-ELEM: Ha rendesen van a SZER-ELEMből az életünkben, mert elég sok SZER-ETET-et kapunk és adunk, valamint a SZER-VEZET-ünkEGÉSZ-séges, mert hallgatunk a SZER-VEZETésére, vagyis a SZER-VEZET-re, ami mondjuk lehet ebben az esetben egy ŐS-MAG-ŐR ősi REND-SZER, ahol bölcs és sokat tapasztalt, vezetők vannak. Vagyis olyan TAPASZT-altemeberek, akikre sok minden TAPADT már az életben és tudnak nekünk is segíteni ha szükségünk van rá.

De ha valami elromlik, akkor azt ugyan így meg kell tudnunk SZER-ÉL-ni (szerelni), és ha SZER-ETET-nénk (szeretnénk) jó kapcsolatot MÁS-OK- kal, akkor nem baj, ha van bennünk egy kis SZER-ÉN-ség (szerénység) is, mert a NAGY KÉP-ű embereket, akik túl sokat KÉP-zelnek magukról, nem SZER-ETETIK sehol sem. (de erre a NAGY-KÉP-ességre visszatérünk később.

Ez a SZER, ez egy olyan dolog ami összeköt és alkot dolgokat, hiszen ha figyelmetlenek (FIGY-ELEM) vagyunk, akkor SZER-TELEN-nek mondanak, ha pedig nincs rendszer és összetartó dolog az életünkben, vagy bármi másban, akkor SZER-VEZETLEN-nek mondjuk a DOLOG-OK-at. Ha pedig SZŰK-SÉG-ünk van VALAmire, akkor azt MEG-SZER-ezzük.

ÖL-ELEM: Ez egy érdekes elem, hiszen az ÖL a halál,vagyis a halál előidézésére is használatos kifejezés, de ugyan akkor a nő ÖL-e és az ÖL-elésaz amiből tulajdon KÉP-pen megszülethetünk. Természetesen ez akkor a leg harmonikusabb, ha SZER-ELEM is van a dologba.

És itt jön a KÉP-be a REJT- ELEM ami férfi és nő között játszódik, vagyis maga a SZER-ELEM legnagyobb REJT-ELEM-e, hogy mi is az amitől működni tud egy KAPOCS-lat (kapcsolat). Mert bár igaz, hogy a férfi és a nő is egyen rangú partnerek az ŐS-MAG-ŐR  nyelv szerint is, hiszen az férfinak a FELE-sége, tehát a másik fele a NŐ.

Persze itt muszáj megemlítenem, hogy a fiú a legtöbb esetben csak akkor KÉP-es legyőzni a FÉL-ELEM-jét attól, hogy mi lesz vele az életben, hogyan fogja fenntartani az életét, tovább vinni a MAGját, ha megtalálja a FELE-ségét, vagyis a NŐ-t. Mert akkor fog NŐ-ni, vagyis FEL-NŐ-ni, fiúból Férfivá válni.

Amikor pedig meg lelte asszonyát, akkor már csak mind a kettejüknek SZER-etni kell EGY-MÁS-t. Vagyis EGGYÉ kell válniuk még akkor is, ha MÁS-OK. Emígyen vállnak EGY-MÁS-évá. Ezt egy SZER-ELEMES SZER-TARTÁS-sal, a SZER-ÉTKEZÉS-sel teszik meg, ahol mind a ketten megetetik egymást EGY-MÁS SZER-VEZET-ével.

Ha pedig boldogan, EGÉSZ-ségesen akarnak élni, akkor mind a ketten tudják, hogy csak akkor lesz kapcsolatuk FEL-HŐtlen (Ez is egy egész régi ős magőr kifejezés a felhőtlen kapcsolatról, hiszen ha nincs hő, vita, parázs, ellentét, akkor nincs felhő sem.) ha értik azt, hogy a FÉRJ a FÉRJ, a NŐ pedig a FÉRJ FELEsége. Tehát a férfi férfi, a nő pedig nő akar és tud lenni a KAPOCS-latban. Ez pedig azon alapszik, ahogy a természet megTEREM-TETT bennünket, mert a férfi AD a kapcsolatba, és a NŐ is AD a KAPOCS-latba, de a nő nem úgy AD mint ahogyan a férfi, mert a NŐ akkor lesz NŐ, ha ő meg BE-FOG-AD. Hiszen combjával, karjával körbe ÖL-ÉLI (öleli) és EL-FOG-AD-ja azt amit kap. Ebből tud ő is NŐ-ni, meg ebből lesz a gyermek áldás, ami szintén a NŐ ÖL-éből születik. A NŐ az aki ha emígyen CSEL-ekszik, akkor SZÜL-ETETI a TÁRS-AD-DAL-mat.

ÖL-ÉL vagyis ölel, vagyis az csak egy betű a különbség, ami akkor a legérdekesebb, ha a MEG-ÖL szót nézzük, hiszen ha mögé tesszük az ÉL szót, máris MEG-ÖL-ÉL, megölel lesz belőle.

TŰR-ELEM: Ez egy olyan ELEM amire Férfinak, NŐ-nek egyaránt SZŰK-sége van, vagyis kell nekik, különben nem lesz kapcsolatuk FEL-HŐ-tlen. El kell TŰR-niük egymást, és egymás gyengeségeit, hogy EGY-MÁS-t TÁM-UGATVA támogatva ÉR-ŐS-ibbé, vagyis erősebbé válljanak. Na meg persze az élet más területein is nagy szükség van erre az elemre.

KÉNY-ELEM: Ez megint csak egy fontos elem, kinek-kinek a MAGa módján, hiszen bizonyos mennyiségű KÉNY-ELEM-re szinte az élet minden TERÜL-ETET-én szükség van.

Él-ELEM: Ezt gondOLDom nem kell ecsetelni, hogy miért van szükségünk rá, ez igényel talán a legkevesebb magyarázatot, hiszen az élelem a legfontosabb, hogy életben maradjunk.

KÉPZ-ELEM: KÉPEZ-ELEM Képez-ÉLET. Talán az egyik legfontosabb ŐS-MAG-ŐR szó. JEL-entése MAG-ában FOG-lalja mindazt a TUD-ÁS-t amire egy emberi lénynek csak SZŰK-sége lehet az életben. Mert MAG ŐR NYELV-en ez mindennek a LÉNY-EGE, vagyis Lényünk LEG MAGossabb  (magasabb) titka, vagyis REJT-ELEM-je.

Hiszen el kell tudnunk KÉP-zelni, vagyis KÉP-ekben látnunk kell az elménkben (ELEMe), hogy KÉP-esek vagyunk valamit megtenni, mert ha számunkra EL-KÉP-zelhetetlen, hogy meg tudunk TEN-ni valamit, akkor azt GOND-OLD-HAT-juk, hogy MÁS-OK számára is KÉP-TELEN-ség. Pedig csak mi MAG-unk nem tudjuk EL-KÉP-zelni, és ezáltal MEG-TEREMT-ENNI magunkban a KÉP-ESS-ÉG-et. Hiszen az égből, a LÉNY-EGÉ-ből jön ez a TUD-ÁS. Le esik hozzánk, ha KÉP-ESS-ek vagyunk venni a JEL-et. Ez a JELEN-LÉT. Vagyis vennünk kell a JEL-et, hogy ki alakulhassanak bennünk azok a KÉP-ESS-ÉG-ek amiket szeretnénk.

Tehát ha ha valamiről úgy érezzük, hogy KÉP-TELEN-ek vagyunk arra, hogy azt meg tEGYÜK, akkor először meg kell próbálnunk el KÉP-zelni. Ha el tudjuk KÉP-zelni, hogy megcsinálunk valamit amit addig nem tudtunk, akkor már meg is tettük az első lépést a KÉPES-ÉG  KI-FEJ-LŐ-désének az útján.

De ugyan így fontos, hogy legyen ön KÉP-ünk is, mert ha nem tudjuk, hogy kik vagyunk, vagyis nem tudom, hogy KI VAGY-OK? Akkor nem tudom, hogy mi az OK, amiért VAGY-OK. Ha pedig nem tudom, hogy mi OK-ból VAGY-OK, akkor nem tudom az ÉL-ETTEM SZER-VEZET-ni (az életem szervezni). Ilyenkor pedig könnyen érezhetem magam KÉP-TELEN-nek a boldogságra. Pedig csak el kéne KÉP-zelni, hogy mit SZER-etnék, és máris lenne KÉPES-ÉGEM, hogy VALÓ-sággá válljanak az álmaim.

ÉRT-ELEM: Egy egyszerű SZÓ-TŐ-ből származik, és ŐS-MAG-ŐR nyelven véleményem szerint ez ÉR-ELEM volt. Hiszen az ÉR az ami behálózza testünket és a létezés ELEMeivel látja el sejtjeinket, és ha valami értékes, akkor arról is azt GOND-OLD-juk, hogy ÉR valamit. Az ÉR-TÉK-ESS dolgokat kell GYŰJT-ENNÜNK, vagyis magunkévá tenni, különben ÉR-téktelenek leszünk mi us, és a TUD-ÁSUNK is.
Ha mindezt KÉP-ESEK vagyunk vagyunk ÉR-TENNI, akkor ÉRT-ELEMesek vagyunk, ha nem, akkor ÉRT-ELEMtelenek, vagyis értelmesek, és értelmetlenek.

De ugyan ilyen fontos, hogy meg Érezzük a dolgokat, mert ha nem tudjuk Érezni a VIL-ÁG-OTT körülöttünk, és az ÉREZ-ELEMeinket, akkor megint nem tufjuk majd EGÉSZ-ségesen élni az életünket.
Mit csinál? ÉR-EZ. Vagyis a világmindenséget átható energiákkal való össze kapcsolódást képesek vagyunk mindannyian ÉR-EZ-NI. Persze csak ha akarjuk. Ha nem, akkor mindez amit írtam csupán Zagyvaság, ÉRT-ELEMtelen.

De az ŐS-TEN lássa SZÓim mögött a jó SZÁN-dék-OTT, hogy mindezt ahogy ŐS-TEN meg TETTe, ugyan így mi nekünk is a jó dolgokat kel meg TENNI. Hiszen bármit is TEN-NI, csak úgy TUD-unk, hogy el KÉP-zeljük, hogy meg JEL-ÉN-jen bennünk a KÉPES-ÉG. Vagy is az ŐS-TEN-NI akarat.

Ha tetszett, és olvasnád tovább is a következő értekezést, ahol az ŐS MAG-ŐR tőszavak REJT-ELEM-jeivel fogunk foglalkozni, tolj egy Like-ot és egy megosztást. Ha a szokásos 100 Összegyűlik, jön a következő rész. Addig is itt vannak az előző részek:

ŐS-MAG-ŐR  

Első RÉSZ

Második RÉSZ

, , , ,

Fejlődni akarok, avagy a kristálytiszta vizű tó titka!

Szentimentális Spiritualizmus Vs. Kőkemény valóság

FEJLŐDNI AKAROK!
Hangzik el gyakran a mondat, vagy gondolat. Mióta fő tevékenységem nem a blog írás, vagyis az építő jellegű gondolatok rögzítése és szétküldése online formában, hanem az offline csoportos oktatás, gyakran találkozom ezzel a hangulattal, gondolattal kifejezéssel. Ami teljesen természetes és normális, hiszen az ember ezért megy el tanulni valahová. Az viszont, hogy miben és mennyit szeretnék fejlődni, az már korántsem olyan egyszerű, hiszen a különböző mélységek megértésének és megvalósításának, teljesen mindegy, hogy mit tanul az ember, komoly ára van…

Fejlődni  akarok, avagy a kristálytiszta vizű tó titka! Hangzik el gyakran a mondat, vagy gondolat. Mióta fő tevékenységem nem a blog írás, vagyis az építő jellegű gondolatok rögzítése és szétküldése online formában, hanem az offline csoportos oktatás, gyakran találkozom ezzel a hangulattal, gondolattal kifejezéssel. Ami teljesen természetes és normális, hiszen az ember ezért megy el tanulni valahová. Az viszont, hogy miben és mennyit szeretnék fejlődni, az már korántsem olyan egyszerű, hiszen a különböző mélységek megértésének és megvalósításának, teljesen mindegy, hogy mit tanul az ember, komoly ára van…

Miután kiveséztük magának a fejlődés szónak a jelentését az ősmagyar vonatkozásban, valamint írtam már a kitartásról is, itt az ideje, hogy egy kicsit foglalkozzunk a pszichológiájával is.

Mivel bár egyesek szerint nem most vagyok a csúcson, a lelki önmegvalósítás útját járom, ezen keresztül szeretném bemutatni mégis a fejlődés és fejlődni akarás útját, mivel ezen keresztül könnyebben megérthető, ha valaki a táncban, a Jógában, a harcművészetben, főzésben, akármiben szeretne fejlődni.

Ki a mestered?

Szóval kinézel a neten egy tanfolyamot, amit már régóta szerettél volna, és elmész. Jó esetben egy megélhetési  oktatóval találkozhatsz, aki nem egy két hétvégés oktatói tanfolyamon vált a mesterévé annak amit tanít, hanem legalább 10 éve foglalkozik már vele. Aki még nem csinál valamit 10 éve, az általában bár biztos tud újat mondani egy dologgal kapcsolatban, de nem fogja tudni mindent elsöprő mélységeiben megtanítani neked amit szeretnél.

Tételezzük fel, hogy amit tanulni szeretnénk, azt nem azért kezdtük el tanulni, mert jó a marketingje, az összes barink, vagy barinőnk ezt csinálja, hanem valóban úgy érezzük mi magunk legbelül, hogy nekünk erre most szükségünk van. Aztán tételezzük még fel azt is, hogy egy jó oktatót találunk, aki valóban olyan mélységeiben adja át azt amit tanulni szeretnénk, amilyenben nekünk arra szükségünk van.

Itt fontos lenne megjegyeznünk, hogy egy jó oktató, nem a tapsunkra, a csodálatunkra vágyik, és nem elkápráztatni akar bennünket, illetve azokat akik tanulnak tőle, hanem bár néha villanthat a szintjéből, hiszen arra azért szükség van, a tevékenysége főként arról szól velünk kapcsolatban, hogy segít minket fellépni a következő lépcsőre. Tehát nem azt élvezi, hogy próbáljuk tőle megtanulni a 10. lépcsőn lévő dolgokat, de sehogy nem akar menni, hiszen még előtte kilenc másikra kéne rálépnünk, hogy utána majd szilárdan állhassunk azon a bizonyos 10.-en.

Induljunk  el az Úton!

Elkezdjük hát akkor a tanulást és a fejlődést és a gyakorlást. Az első pár hétben hónapban, valami kirobbanóan jól érezzük magunkat, és csak isszuk a hallottakat, gyakoroljuk otthon is, mesélünk róla a barátainknak. Végtelen nyugalmat érzünk, alig várjuk a következő órát, kiegyensúlyozottak leszünk, megnő az önbizalmunk, és úgy érezzük, hogy megtaláltuk azt amit hátralévő életünkben gyakorolni szeretnénk, és megtaláltuk azokat az új embereket, akikkel ezt csinálni szeretnénk.

Lelkünk Kristálytiszta vizű tava.

Tulajdon képpen teljesen mindegy, hogy mit kezdünk el tanulni, hiszen az elején végtelen alázattal, nyitottsággal fordulunk az a dolog felé, és ez a fajta tudatosság segít, hogy lelkünk Kristálytiszta vizű tava lenyugodjon.

Olyan nyugalom és elégedettség lesz rajtunk úrrá, mintha egy gyönyörű völgybe ülnénk le egy tó partjára, ami tulajdon képpen bennünk rejlik. A tanítások az új emberek, és élmények következtében virágok kezdenek el nőni a tó partján, és mindenféle csodálatos énekes madarak költöznek a hatalmas lugasokba, rózsaszín felhők úsznak a tó felett az égen és minden annyira passzentos, és gyönyörű lesz, hogy joggal gondolhatjuk, hogy megtaláltuk a boldogsághoz vezető utat.

Aztán ahogy haladunk az úton, egyre jobban megismerjük önmagunkat, a mesterünket, és a társainkat akikkel együtt tanulunk. Mert hát ugye ez elkerülhetetlen része minden útnak, ha tanulni szeretnénk. Van aki szimpatikus lesz, meg van aki nem annyira, és hirtelen elcsitul a madárdal a szeretet völgyében, a rózsaszín felhők is beszürkülnek, és a tóban aminek előtte leláttunk az aljára, felkavarodik a mocsok. Egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy ahol eddig tök jó volt minden, ahol eddig boldogok voltunk, aminek eddig annyira különlegesen jó íze volt, az most épp az ellenkezője lett, és tulajdon képpen már ez talán minden szenvedésünk forrása.

Persze ennyire szélsőséges helyzetig csak kevesen mernek elmenni, a legtöbb ember a legtöbb dolgot már az első 2-3 hét, vagy hónap után feladja, amikor az első szürke felhők megjelennek…

Mert mi is történik valójában? Avagy a tökéletesség minden úton elérhető!

Ahogy az új tudás az új emberek virágokkal töltik meg létezésünk völgyét, ahol lelkünk Kristálytiszta vizű tava húzódik, ugyan így ezek az emberek és az oktató segít nekünk, hogy szintet is tudjunk lépni. Vagyis bár eleinte mindig megnyugszunk és leülepedik a tó fenekére minden, azért csak ott lesz benne, az alján. Tehát az új tudástól és az új barátoktól megnyugszik egy kicsit lelkünk, amitől kinőnek a virágok, rózsaszínek lesznek a felhők, meg csiripelni kezdenek a madarak, na meg persze elkezdünk l látni a tó fenekére, hiszen minden útnak ez a lényege, hogy lelkünk legmélyébe betekintést nyerjünk.

De általában mikor belenézünk a tóba, akkor meglátjuk mindazt a sok szemetet amit az életünk, és előző életeink során beleszórtunk. Megpillantjuk a Kéjt, Dühöt, Mohóságot, Illúziót, Büszkeséget, Irigységet, és szembesülünk vele, hogy hát ezek bizony itt vannak a lelkünk legmélyén, és hát nem volna rossz megszabadulni tőlük. Mert tudjuk, hogy ezek mind-mind időzített bombák, és nap mint nap tapasztaljuk, hogy különböző élethelyzetekben ezek mind a felszínre jönnek, és felkavarják az egész tavunkat. Persze leülünk meditálni, meg elmegyünk a következő foglalkozásra is, ahol lenyugszik ismét minden, de már nem annyira, mint amennyire a legelején.

Hiszen elkezdjük látni a mester hibáit, és a körülöttünk lévő társaink hibáit is, és már inkább azon gondolkodunk, hogy vajon biztos jó helyen vagyunk-e és vajon biztos itt kell ezektől az emberektől tanulnunk?

De a helyzet az, hogy mindazt amit a tó fenekén látunk, vagyis a saját rossz tulajdonságainkat elkezdjük látni a tó tükrén keresztül másokban, és általában felerősítve. Magyarul ezt úgy mondják, hogy más szemében a szálkát, de a magáéban a gerendát sem veszi észre.

Aztán ha egy kicsit spirituális hangulatban vagyunk, akkor megpróbáljuk ezeket a „problémás”-nak nevezett szituációkat kezelni a saját képességeinknek megfelelően, vagy ha igazán gyengék vagyunk, és csak azért megyünk mindenhová, hogy kapjunk, és nem azért, hogy valóban  fejlődjünk, akkor elmenekülünk, vagyis egyszerűen nem megyünk többet. Tulajdon képpen feladjuk.

A Tó tisztítása.

Pedig tulajdon képpen éppen az kezdett el történni, amiért oda mentünk, hiszen másokon keresztül mások tükrében kaptunk lehetőséget a saját hibáink felismerésére. Sőt ezeken a különböző szituációkon keresztül van lehetőségünk a szeretet és a megbocsájtás és a türelem  gyakorlására, és tulajdon képpen a másokban látott hibákon való felülkerekedésen keresztül a saját kis tavunkból kezdjük el lapátolni kifele a trutyit. Ez a trutyi, pedig nem más, mint a Kéj, düh, mohóság, illúzió, büszkeség, irigység. Na persze ez a munka cseppet sem könnyű, és cseppet sem egyszerű. Sőt ezek a dolgok rendkívül undorítóak és gusztustalanok, és amikor elkezdjük őket lapátolni kifelé, akkor a gyönyörű kis völgyünkből gyakran költöznek el az énekes madarak, hatalmas vihar is kitör a sokszor eddigre már fekete felhőkből.  Virágillat helyett ocsmány bűz lesz, és ha nem voltunk felkészülve arra, vagy nem álltunk készen, vagy esetleg nem gondoltuk tényleg komolyan, hogy fejlődni szeretnénk, akkor könnyen gondolhatjuk azt, hogy bizony nem azt csináljuk, amiért jöttünk.

Hiszen mi szerettünk volna lelkünk Kristálytiszta vizű tavának partján madárdal és virágillatban rózsaszín felhők között meditálni. Erre most egy tomboló vihar kellős közepén oltári bűzben egy trutyitól kavargó tóban állunk és lapátolunk…

Nem érzem, hogy fejlődnék…

Néha hallom emberektől, vagy csak egyszerűen látom rajtuk, hogy úgy érzik, hogy nem érzik, hogy fejlődnének miközben gyakorolnak valamit, amiben szeretnének egyre jobbak és egyre ügyesebbek lenni. Ilyenkor általában. Sőt gyakran tehetséges emberek érzik úgy, hogy az addigi folytonos fejlődésük egyszer csak megtorpant és elkezdett visszafelé haladni.

És igen, ez a helyzet. A legtöbb ember itt adja fel általában. Mert ez az a viharban bűzben koszban lapátolós rész. A biblia erre csak azt mondja, hogy ez a Gyehenna tüze, vagyis ez a megpróbáltatások ideje. Ez az a tisztító tűz, amin át kell menni mindenkinek, ráadásul nem is csak egyszer, hanem minden úton időről-időre, mondhatni minden újabb szint előtt, hogy tovább léphessen, és egyszer csak olyanná válhasson a tó amilyennek először láttuk, csak most már valóban Kristálytiszta lesz, és nem csak annak látszó.

Néha ahhoz, hogy előbbre jussunk, hátra fele kell menni.

Például, ha elérünk egy szakadékhoz, akkor lehet néhány hátralépéssel elég helyre teszünk szert, hogy nekifussunk, és átugorjunk. Vagy lehet, találunk egy kis csapást, amin simán le tudunk mászni, és a másik oldalon fel. Ilyenkor persze úgy érezhetjük, hogy nem fejlődünk, de igazából ilyenkor fejlődünk igazából, illetve itt jutunk el arra a szintre, ahová következő lépésként el kell jutnunk. Mert egy út, az nem egyenesen megy előre. Az csak a mesében van, és egy egy dimenziós robot látásmódja. Ha fejlődni szeretnénk, tovább kell lépnünk, és az lehet, hogy hátra fele van, és ha az sem segít, akkor oldalra. Mihelyst megtesszük az első lépést oldalra, abban a pillanatban 2 dimenzióban járjuk az utunkat. És innen már csak egy következő lépés, hogy megtanuljunk ne síkban, hanem mélységekben és magasságokban is gondolkodni, vagyis tovább lépni a 3D felé, ahol könnyen megérthetjük, hogy mi vagyunk ennek a gömbnek a közepe és már bennünk van minden. Hiszen a Lélek, örök, tudással és boldogsággal teli, vagyis mindig és mindent tud. Csak ha azonosítjuk magunkat a körülményekkel, akkor ezek elfedik előlünk a valóságot.

Mert mindennel szeretünk foglalkozni, csak a saját rossz tulajdonságainkkal nem. Mert mindenkiben szeretjük meglátni a hibákat, de azt elfelejtjük, hogy erre azért van lehetőségünk, mert ugyan az bennünk sokkal nagyobb mértékben van jelen. Minél jobban kibillent bennünket a lelki harmóniánkból valakinek valamilyen rossz tulajdonsága, annál inkább tudhatjuk, hogy az bizony főleg a saját tavunk legmélyén lapuló trutyi, amit ezen a kapcsolaton és szituáción keresztül van lehetőségünk elkezdeni kilapátolni.

Ilyen szituáció sokféle lehet. Például teljesen mindegy mit tanulsz, ha közben igazából a fiúkat, meg a lányokat nézed az órán, vagy nem a lényege érdekel a dolognak, vagyis az, hogy megvalósítsd, hanem az, hogy elvégezd és meglegyen róla a papírod, vagy azért kezdesz el járni, mert végre valahol megbecsülnek és tisztelnek de legalább nem aláznak meg folytonosan… Rengeteg olyan dolog van ami ott lapul a tó fenekén, és ezeknek a lapuló motivációnkra igen csak nagy hatással lévő dolgoknak a fényében járni egy utat, az nagyon veszélyes, és főleg nagyon veszélyes egy olyan embertől tanulni bármit is, aki nem szabadult meg a tó fenekén lévő trutymó nagy részétől, vagy legalábbis nem törekszik rá…

Jó lapátolást kíván Neked a Harciszerzi!

, , ,

Az én imám.

Drága Jó Istenke!

Köszönöm neked, hogy itt lehetek. Köszönöm, hogy imádkozhatok hozzád. Köszönöm, hogy szeretsz engem és minden más élőlényt is. Ez nagyon megnyugtató nekem, amikor olyan leckéket adsz fel amiket nehezen tanulok meg. Köszönöm neked, a fákat, a virágokat, a madarakat.

Hála telt szívvel mondok köszönetet Neked az elmúlt 32 évért, és hogy úgy érzem eddigi életem minden egyes perce előre vitt és talán nem tudnám azt mondani semelyik jelentre sem amit te a legnagyobb rendező rendeztél életem filmjében, hogy haszontalan, vagy kihagyható lett volna.

ima nepálban

Köszönöm neked a barátaimat, akik mellettem állnak, legyek bármekkora paraszt, vagy bunkó velük, vagy másokkal, mert tudják, hogy legbelül szeretem őket és igazából jót akarok, nem csak nekik, hanem az egész emberiségnek. Köszönöm, hogy adsz nekem ilyen embereket, akik nélkül az élet sivár és kihalt lenne. Persze tudom azt is, hogy egy nap mindannyiunkért el jön a halál, de köszönöm, hogy ha nekem lesz lehetőségem tovább élni, akkor olyan történeteket mesélhetek majd róluk, ami okulására és épülésére válik a hallgatóságnak. Remélem az én történeteim is ilyenek lesznek, ha majd egyszer nem leszek és tábortűz mellet jutok eszükbe, ahol az ember olyan dolgokról mesél amik megérintették a szívet.

Köszönöm neked, hogy ezek a barátaim sokféle arcodat és nevedet ismerik, és köszönöm, hogy egyikük sem vállt az ellenségemmé ettől, sőt együtt tudunk beszélni rólad, a mi közös ismerősünkről, úgy, hogy közben mi magunk is többek és többek leszünk csak azáltal, hogy Rólad hallunk, Rád gondolunk.

Köszönöm neked a Kis Fekete Gyémánt Hercegnőmet, akin keresztül megtanítottál a megbocsájtás legnagyobb leckéjére, amin keresztül megismerhettem a szeretet olyan régióit, amiket soha nem is gondoltam, hogy léteznek.

Köszönöm neked, hogy ép és egészséges vagyok, és nem kell nélkülöznöm sem, mint a földön élő más embereknek. Köszönöm, hogy adtad nekem ezt a sok képességet, hogy jég hátán is megéljek, meg köszönöm azt is, hogy most, hogy már tudod, hogy a jég hátán is megélek, nem küldesz a jég hátára. Bár ha akarod bármikor megteheted, hiszen Te vagy Isten és ha úgy látod jónak, hogy erre van szükségem, úgy is meg fogod tenni. De tudom, hogy ennem akkor is fogsz adni, még ha esetleg hiányozna egy két dolog a mostani életemből.

Nagyon köszönöm neked, hogy annyi sok különleges embert küldtél a Dojoba, akikkel együtt edzhetek, és akikből talán igazi harcos válik, ha elég sokat imádkoznak hozzád kitartásért és át tudnak lépni azokon a kapukon amit az ezen az úton járóknak rendeztél be.

Köszönöm neked, hogy vagy, hogy létezel, hogy beszélsz hozzám, másokon keresztül, hogy simogatsz a széllel, hogy könnyeiddel áztatsz mikor esőt küldesz, hogy napfénnyel cirógatod arcomat, hogy ne csüggedjek el mikor fejem le hajtanám, mert szembesülök saját gyarlóságommal. Hálásan köszönöm, hogy imádkozhatok hozzád, hogy beszélhetek Veled és hálás vagyok azért, hogy tudom, hogy hallod, még ha kései órán szólok is. Hiszen téren és időn túl vagy, itt a kis szívemben, és csak mosolyogva nézed, ahogy táncot járnak a különféle démonok odabent, és mégsem hagysz el engem, hanem megőrzöl magadnak, mert tudod, hogy igazából téged kereslek mindenben. Minden szóban, minden dalban, minden lépéssel hozzád vágyok, mint ahogy mindenki más is.

Igazából minden jó, minden rendben van és általában tudom is látni, így nem is kérnék tőled, csak egy dolgot.

Kérlek add meg nekem az intelligenciát, hogy megértsem mi a vágyad velem kapcsolatban, és eszközzé válhassak a kezedben. Olyanná amilyenné csak szeretnéd…

Sok szerikével a te Ádid, akinek annyi nevet küldtél már, meg annyi tanítót, hogy nem is tudja hogy a fenébe írjon alá Neked egy efféle levelet, vagy imát.

Szóval mindörökké pusszantás á

Te miért vagy hálás?

, , , , ,