Menü

Harciszerzi

Az új magyar himnusz, by Horváth Ádám

Az új Magyar Himnusz. Horváth Ádám
Meggyőződésem, hogy minimum új himnuszra van szüksége az Ősi Magyar nemzetünknek. Én ezt gondolnám szövegnek, dallamnak ritmusnak. Persze csak itthon dobtam össze telefonnal, sokkal többet is ki lehet hozni mind a szövegből mind a dalból. Nem gondolom, hogy mindenkinek tetszeni, fog. De az az egy biztos, hogyha ezt játszanák le foci meccsek előtt, a mostani nyomorúságos hangulatot erőltető himnuszunk helyett, már jobban teljesíteni minden válogatottunk. :) Szóval szerettem volna valami pozitívat létrehozni, és ami már amúgy is benne van a nyelvünkben, ami a világ talán egyik legősibb nyelve:

Az új Magyar himnusz.

 

Még VÁRom az éjJEL végét
Még várOM a HAJnal fényét.
KutATOM már az ősi vilÁGot
Mit a lelkem hangja kiáltOTT

Hol a szó az a magnak a FŐLdje
Hol a tant a mag ŐRzi örökre
Ott meg ŐRzöm a szívem mélyÉN
Oszt meg látOM a lelkem fényét

Ha meg ÉRtem a nyelvem népét
Ma meg ÉRzem az őseim lényét
Kik a szóban a szélben is élnek
Nagy MagyarOK csak így beszÉLNEK

Már nem FÉLek EGÉSZnek lenni
becsÜLETemmel sok jót meg tenni
Meg fogom a gyeplőt a kanTÁRT
Az ÉLetem szőrin ülöm már

Már látOM az éjJEL végét
Még VÁRom a HAJnal fényét.
KÚTatom még az ősi világot
Mit a lelkem hangja kiáltOTT

Hol a GONDolat gondOMat oldja
Hol a szerELEM a SZERetet hOLDja
Ha meg ÉRzem most a beszédem
Ma Meg értem, amit beszÉLEK

Ha a SZERvezet jól vezet engem
A FÉLelem nem lesz bennem
Így a FÉLből is nagy EGÉSZség lesz
Ez teljesÉG a vitézséghez

Meg vívom a nagy örök harcOM
Meg MERítem a JELenben ARCom
Hogy az igazság tisztÁRA mossa
Hogy a sorsOM ne másra ossza

Már látOM az éjJEL végét
Már látOM a HAJnal fényét.
KutATOM még az ősi vilÁGot
Mit a lelkem hangja KIÁLLTott

Mer az ŐSten TENni meg ADni
Hunokat most szívbe fogADni
Hol a hŐSök a csatÁRA készek
Ott zubog a MagyarOK vére

Meg ŐRzik a szerETET nyelvét
Meg ÉRzik a szerELEM ízét
Most már ezer év is elt-elt
Most már a Magyar nép felKEL

Le dobja MAGáról a gúnyát
Nem veszi fel másOK gúnyát
A Huna nemzet a MAGot ÖRzi
A mag a HÉJÁból ki fog TÖRni

Most TELJesen vége az éjnek
Már itt van a HAJnali ÉNek
Már látOM az ősi világOTT
Nem a szemmel, a szívvel látOK.

Használjátok egészséggel testvéreim!
Aki tud, meg írjon jobbat.. :)

Ha tetszik, oszd meg, had jusson el minél több emberhez.

Én így énekelem el:

, , , , , , , , , , , ,

Hogyan lépjem át a saját korlátaim? Avagy vesd le a láncaidat, de csak ésszel!

Média, Marketing, internet stb… mind-mind olyan szavak amiket hiába keresnénk az ősi írásokban, vagy elődeink tanításaiban, hiszen ezek a dolgok az itt és a most-ban léteznek csak. Hiába próbáltam a sok-sok ezer éves ősi írásokban megtalálni ezeket a fogalmakat, jelenségeket, vagy bármiféle magyarázatot adni, hogy mit és miként mondanak a régiek, a bölcsebbek, az állítólag nyugodtabbak ezekről a dolgokról. De semmit nem találtam.

Hogyan lépjem át a saját korlátaim? Avagy vesd le a láncaidat, de csak ésszel!
Ez pedig így van rendjén. Azért, mert itt és most van, és nem öt ezer évvel ezelőtt. Vagyis ránk vár a feladat, hogy megítéljük ezeket a dolgokat. Nincs tankönyv, nincs jól bevált tudás, hogy mi az ami működik, és mi az ami nem működik, illetve mi az ami fog működni, és mi az ami a jövő lesz majd. Hiába kérdeznénk azokat akik a régi korok emlékeit kutatják, hogy miként lássuk, éljük meg a mai kor technológiájának köszönhető szociális helyzetet, hiszen ők már rég nem élnek, vagy legalábbis nem emlékeznek rá, hogy sok-sok élettel ezelőtt ők voltak-e valakik, akik esetleg leírták azt a sok okosságot, ami akkor még annyira kézenfekvő és egyszerű volt.

(Zenei aláfestés a bejegyzéshez 2:45-nél kezdődik, de érdemes megnézni az elejétől, mert ez a fiú úgy izgul, hogy majdnem kiesik a mikrofon a kezéből.)

Azonban a technológia fejlődésével a világ bármely része karnyújtásnyira került mindannyiunktól. Hiszen repülőre ülve, egy fél nap alatt eljuthatunk a világ másik felére, de ha ehhez nincs kedvünk, akkor is van lehetőségünk, leülni a gép elé, ahol most ezeket a sorokat is olvasod, és a világ másik felén fenn maradt ősi dolgokat tanulmányozhatunk. Így gyakorolhatok én is egy Japán Ősi Harcművészetet, az alapvetően Indiához fűzhető Ősvallást, Európában Magyarként, a Hunok leszármazottjaként. Ami csodálatos ebben, hogy mindez ugyan így bárki számára elérhető, és mégsem az.

Elérhető, hiszen a youtuberól minden mozdulatot megtanulhat bárki, pdf-ben minden ősi írást megszerezhet magának bárki bármilyen témában. A Világ egyre több titka és csodája kerül föl az emberiség Globális tudatában, ahol összegyűjtjük mindazt a tudást ami fennmaradt az évezredek alatt. Mindenki azt tölthet le amit akar.

Amitől viszont mégsem érhető el minden tudás mindenki számára, az a személyes kapcsolat az eredeti forrással. Az eredeti forrás, pedig nem más mint maga Isten, aki a teremtés kezdetén a tudást is átadta, ami így száll alá mesterről tanítványra, generációról generációra. Viszont ez a tudás sok esetben, sok helyen elveszett, elveszik, elferdült, meghajlott, átszíneződött. Olyan mértékben, hogy emberek képesek akár megvetni, gyűlölni, és akár meg is ölni egymást miatta.

Sosem felejtem el azt az időszakát az életemnek, amikor a megszeppent vékony kis szerencsétlen fiúcska öntudatára kezdett ébredni. Egy általános iskolai kézilabda mérkőzésen történt, ahol jobb szélsőt játszottam. Teljesen átlagos játékos voltam, meccsenként 0,2 góllal. Egy tornán voltunk Tapolcán, és a döntőbe jutásért játszottunk. Nagyon gyatrán ment, és vesztésre álltunk. Amikor egyszer csak megéreztem a körülöttem lévő emberekből, hogy több vagyok náluk, illetve nem is ez a megfelelő kifejezés, hanem inkább az, hogy megéreztem az ő gátjaikat, gyengeségeiket, amik bennem is ugyan úgy jelen voltak, de úgy éreztem, hogy simán át tudom lépni ezeket a korlátokat.

Így is tettem. Kiszaladtam a védekezésből, odaléptem az emberemhez, és egyszerűen elvettem tőle a labdát, aztán végig vágtattam a pályán, és bevarrtam a kapujukba. Mindezt egymás után 3-szor, alig pár másodperccel az után, hogy középkezdést csináltak volna.

Aztán a negyediknél lerúgtak ésle kellett cserélni, mert nem tudtam járni rendesen. A torna tanárjuk mondta nekik, hogy kapjak egy bénítót, mert lenyomjuk őket, hiszen eddigre már felhoztam a meccset döntetlenre. Aztán a második félidőben már felébredt mind a két csapat, és nagyon jó kis meccs lett, ahol az utolsó másodpercekben egy gólt kellett volna dobnunk, hogy mi jussunk a döntőben, és meg is szereztem a labdát, és lett volna időm végig is vinni, és be is dobbtam volna simán, de valamiért lepasszoltam a sztárjátékosoknak, akiknek csak egy kapufára való karmájuk volt akkor és ott…

Nekem viszont rendkívül tanulságos volt az esemény, hiszen egészen addig nem tudtam, hogy milyen is önbizalommal telve és félelem nélkül létezni. Innentől tudatosan fejlesztettem ezt a képességemet.

A későbbiek folyamán amikor már ott hagytam a Papság gyakorlását persze át estem a ló túloldalára, és ez egészen odáig fajult, hogy egy cimborámmal Chipandale showkat csináltunk, és 2-3 évig rendszeresen jártam vele nőnapon, szülinapokra, leánybúcsúztatókra, főleg Ausztriába.

Nem mondom, hogy megbántam, hiszen akkor most nem lennék az aki vagyok, de pár év alatt rá kellett jönnöm, hogy nem az a boldogság, amikor nekem sikongatnak a lányok, akikkel azt tehetek amit csak akarok.

Ezután szerzetesként ujjabb és további kihívások elé kerültem ennek a képességemnek a gyakorlásával és minden bizonnyal nem ott tartok már mint amikor elkezdtem, hiszen rengeteg kudarc után az ember legalább annyival tapasztaltabb, hogy mi az ami nem működik.

Viszont nagyon fontos, hogy mindenki a boldogságot keresi ebben a világban és az összes többiben is. A különbség az emberek között csupán annyi, hogy mi az amitől remélik ezt a boldogságot. És sajnos ennek a nevében még háborút is mernek indítani egymás ellen.

Az viszont biztos, hogy csak nagyon kevesen merjük megélni az álmainkat és megpróbálni természetes valósággá tenni. A rengeteg féle álmester és valamilyen Guru mind-mind megpróbálja nekünk modnani, hogy mitől leszünk majd boldogok. De igazából rajtunk kívül ezt senki sem tudhatja. És az olyan Guru, aki már tudja saját magáról, hogy ő kicsoda, és tud neked abban segíteni, hogy te is tisztában legyél önmagaddal, a magad valóságával, csak nagyon kevés van.

Sokan próbálják meg a saját boldogságukat ráerőltetni másokra, vagy meggyőzni bárkit, hogy miként legyenek boldogok. Az emberek pedig sokszor nem kevés pénzt fizetnek azért, hogy kipróbálhassák a tanácsaikat. De a legtöbb esetben csak csalódás lesz az eredmény, és egy újabb tapasztalat, hogy miként nem lehet elérni a boldogságot.

A védikus Jógaszentírások egyébként azt mondják, hogy a lelki boldogság eleinte méregnek tűnik, és csak később válik boldogsággá, az anyagi dolgok pedig eleinte tűnnek boldogságnak, később viszont méreggé lesznek.

Vagyis nem az a fontos, hogy majd boldog leszek akkor, ha ez meg az lesz, vagy milyen jó volt, amikor ez meg az volt… hanem az a fontos, hogy az ittben és a mostban megtaláljuk a boldogságot.

Természetesen könnyű egy gyönyörű termékeny birtokon jóllakva a naplementében arról mélázni, hogy mi is a boldogság, meg milyen szép is a természet, de ugyan ez csak akkor tökéletes tudás és megvalósítás, ha a panelban lakva a betonon éhesen a hóban szélben is értjük, hogy ez is a természet, hiszen ugyan úgy a földből van, csak még össze lett keverve egy kis emberi találékonysággal.

Tehát nem a körülményeken múlik az, hogy boldog vagyok-e vagy nem,hanem a képességen, hogy boldog akarok-e lenni? A boldogság továbbra is egy döntés, nem pedig egy érzés. Vagyis én döntöm el, hogy örülök-e az esőnek, vagy szomorkodom miatta.

Az viszont biztos, hogy mások leszólásával, kritizálásával, fikázásával nem lehet előbbre jutni a boldogság útján. Az önmegvalósítás csak azon múlik, hogy meg merjük-e hozni életünk megfelelő pillanataiban azokat a döntéseket, amik a fejlődésünk következő lépcsőfokához kellenek.

Például itt volt most az Eurovíziós dalfesztivál, amit egy szakállas fiú nyert, aki női ruhába öltözött, azért mert egy piackutatás szerint a transzik körében a legnépszerűbb ez a vetélkedő. A felmérés és a számítás jól jött ki, hiszen ez egy verseny volt, és elérte a célját. Megtapasztalta azt, hogy milyen  a világhír.

A Magam részéről sokkal bravúrosabbnak tartom az ő sikerét, mint az enyémet, amikor egy szál tangában ugráltam zenére. Most így vissza tekintve a 20 éves bohóságomra azt mondom, hogy Koncsita legalább fel volt öltözve és úgy éljenezték meg.

Az biztos, hogy ettől a naptól kezdve nem lesz az az ember aki volt, mert megtapasztalt valami olyat amit eddig nem. Meg kellett hoznia egy döntést neki is, hogy bevállalja-e ezt, vagy nem. Aztán majd 20 év múlva, ha valaki emlékezni fog rá, akkor kiderül, hogy mit tanult belőle. Az biztos, hogy kap hideget és meleget is és nekünk a világnak is egy jó nagy fricska a győzelme, hiszen megmutatta, hogy bizony ez van, ez kell a népnek.

Írom mindezeket úgy, hogy a szomszédunkban meg háború van. de ha nem lenne 2014, nem lenne média, marketing, meg okos telefon, meg internet, akkor valószínűleg semmit sem hallottam volna az egészről, csak örültem volna annak, hogy egész nap esett az eső, mert egy régi Magyar mondás szerint”A májusi eső aranyat ér”.

Ilyen dolgokról lesz szó az Everness fesztiválon, ahol 5 előadást tartok 4 napon keresztül, és ahová várlak téged is sok szeretettel, és még 10% kedezményt is tudok neked szerezni, ha a kódomat használod a regisztrációnál!

, , ,

Ajándékozz Védikus Jóga Talizmánt Karácsonyra!

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

LIMITÁLT AJÁNLAT

Előző években mindig Navaratna Kavachát, vagyis a 9 kő drágakő medált ajánlottam karácsonyi ajándéknak. Ez a Védikus asztrológiai medál a 9 bolygó köveit hordja magában, és semlegesíti a negatív hatásait mindnek, és felerősíti a pozitívakat. Én személy szerint 2006 óta hordok Kavachát. Minden évben kérdeztétek, hogy de mi az a másik két kis ereklye a navaratnám mellett, és mindig mondtam, hogy azok is Kavachák, csak azok más jellegűek. Sokan kérdeztétek, hogy olyat nem tudok-e szerezni.

A helyzet az, hogy ezeket a kavachákat még nehezebb beszerezni mint a Navaratna medálokat (Most éppen Navaratnából is csak két gyűrűm van ami eladó, és a medálok elfogytak egyenlőre.) De amikor Indiában voltam, Vrindavanban, az 5000 templom városában a MahaKumbhamela után, akkor ott sikerült beszereznem néhány színezüst, tökéletes minőségű darabot.

Ezek a tulajdonképpen kis tégelyek arra hivatottak, hogy olyan lelki potenciállal bíró dolgokat tartsunk bennük, amik semmi képpen nem hétköznapiak. Általában szent port szoktunk beléjük tenni, illetve egyéb kis dolgokat, amik szentektől származnak.

Én voltam 2007-ben indiában, 2010-ben Nepálban, és idén 2013-Ban megint Indiában a MahaKumbhaMelán a világ legnagyobb jógafesztiválján. A Mahakumbhamela egy olyan jóga fesztivál, amit 144 évente rendeznek meg, mert ennyi időnként van olyan speciálisan különleges bolygó együtt állás, ami olyan potenciállal bír, hogy ha a föld egy bizonyos pontján egy bizonyos folyóban hajnali 4-6-ig megfürdünk (GANGESZ), akkor nagyon komoly eredményeket érhetünk el a spirituális életben. Azt mondják, hogy ennyi időnként játsszák el újra a félistenek azt a kedvtelésüket, amikor néhány cseppett a tökéletesség nektárjából a folyóba cseppentenek.

Na most mondanom sem kell, hogy hoztam Indiából abból a vízből, amikor ez a pillanat volt. Na meg másik kedvenc hobbim, hogy amikor egy szent zarándok helyre látogatok, akkor mindig teszek el annak a helynek a porából. Így már évek óta gyűlik össze a szent por egy kis tálamban, amit a lakás leg spirituálisabb pontján az oltáron tartok, mert távol tartja a szellemeket, egyéb gonosz lényeket, embereket, és még ebből a porból hordok a kavachámban is.

Most akkor szeretném felkínálni a lehetőséget, hogy szerezz egyet, vagy kettőt magadnak, ebből a speciális Védikus Jóga védő talizmánból, amit csak KAVACHA-nak hívnak, ami pajzsot jelent tudlajdon képpen Sanskritt nyelven.

(Bocs a béna fotóért, de hát mindenhez nem érthetek, viszont mellé raktam egy 100-ast, hogy a méreteket kb érzékelni tudd mekkorák. A Limitált széria azt jelenti, hogy összesen ennyi van mindegyikből, és ha elfogy, biztos, hogy nem lesz egy darabig…)

EZ a teljes készlet, nincs több, és nem is mostanában lesz. A nagyobb képeknél látod, hogy mennyi van még:

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

3Féle hatású Kavachát tudsz kérni.

1-2.) VÉDŐ KAVACHA. (2-2db):

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

Ez egy kis méretű Kavacha és az egyel nagyobb barátja.

TARTALMA: Egy keverékel az összes féle szent porokból, amik azokról a szent zarándok helyekről valók, ahol eddigi életemben jártam. És ezek a porokat át vannak itatva a Mahakumbhamelás vízzel, ami  meg 100-szorozza az erejét.

HATÁSAI:

  • Megvéd a szellemektől, finom fizikai lényektől.
  • Nyugtatólag hat az elmére.
  • Az auránkba olvadva erősíti azt, hogy nehezebben kapjuk be a mentális és asztrális támadásokat, mármint a ránk irányuló mások általi rosszindulat hatását csökkenti.
  • Segít, hogy jó és pozitív dolgokra tudjunk összpontosítani.
  • + 100-szorosára erősítve

Mennyibe kerül?

1.) Kavacha: 6000Ft

2.) Kavacha 7000Ft

3.) VÉDŐ ÉS HARMONIZÁLÓ KAVACHA (2db):

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

Ez egy közepes méretű “dundi” Kavacha

TARTALMA: Egy keverékel az összes féle szent porokból, amik azokról a szent zarándok helyekről valók, ahol eddigi életemben jártam. És bele kerül még egy Reiki Szimbólum, amit egy különleges szertartás keretein belül készítek el.

HATÁSAI:

  • Megvéd a szellemektől, finom fizikai lényektől.
  • Nyugtatólag hat az elmére.
  • Az auránkba olvadva erősíti azt, hogy nehezebben kapjuk be a mentális és asztrális támadásokat, mármint a ránk irányuló mások általi rosszindulat hatását csökkenti.
  • Segít, hogy jó és pozitív dolgokra tudjunk összpontosítani.
  • Viselőjét felruházza, hogy karmikus problémáit jobban tudja megoldani. Főleg zilált  és nehéz életű embereknek ajánlott, akik szeretnék rendbe szedni és átlátni a létezésüket.
  • Majdnem teljesen megerősíti az Aurát olyan erősre, hogy azok a negatív dolgok amik kívülről érkeznek, nem érintik meg viselőjét.
  • Segíti a párkapcsolati problémák kezelését

Mennyibe kerül?
3.) Kavacha: 9500Ft

4.) VÉDŐ ÉS HARMONIZÁLÓ KAVACHA (3db):

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

Ez egy nagy méretű Kavacha

TARTALMA: Egy keverékel az összes féle szent porokból, amik azokról a szent zarándok helyekről valók, ahol eddigi életemben jártam. És bele kerül még egy Reiki Szimbólum, amit egy különleges szertartás keretein belül készítek el. Ráírok még egy olyan spirituális mantrát egy speciális szertartás keretein belül, ami meg 1000-szerezi az egésznek a hatását.

HATÁSAI:

  • Megvéd a szellemektől, finom fizikai lényektől.
  • Nyugtatólag hat az elmére.
  • Az auránkba olvadva erősíti azt, hogy nehezebben kapjuk be a mentális és asztrális támadásokat, mármint a ránk irányuló mások általi rosszindulat hatását csökkenti.
  • Segít, hogy jó és pozitív dolgokra tudjunk összpontosítani.
  • Viselőjét felruházza, hogy karmikus problémáit jobban tudja megoldani. Főleg zilált  és nehéz életű embereknek ajánlott, akik szeretnék rendbe szedni és átlátni a létezésüket.
  • Majdnem teljesen megerősíti az Aurát olyan erősre, hogy azok a negatív dolgok amik kívülről érkeznek, nem érintik meg viselőjét.
  • Segít megismerni az önvalót, a spirituális életünk szempontjából a kedvező dolgokat engedi kibontakozni, a kedvezőtlen dolgokat távol tartja.
  • Segíti a párkapcsolati problémák kezelését

Mennyibe kerül:
4.)Kavacha: 12000Ft

5.) NRSIMHA VÉDŐ  KAVACHA (1db):

Védikus Jóga Talizmán Kavacha, Spirituális pajzs

Ez egy nagy méretű ezüst kavacha:

TARTALMA: Fogalmam sincs mi van benne. Ezt nem én csináltam, hanem azon a helyen sikerült hozzá jutnom, ahol a világ Legnagyobb templomát építik a Világ Legnagyobb Murtijainak (Istenszobrainak) Abban a városban, Mayapura-ban, ahol Isten utóljára megszületett a földön. Ezt az ott élő szerzetesek készítik, egy hosszabb szertartás alatt, ahol szintén védő mantrákat vibrálnak amíg a szertartás zajlik.

HATÁSAI:

  • Minden gonosztól, rossztól megvéd majdnem minden körülmény között

Mennyibe kerül?

5.)Nrsimha  Kavacha: 15000Ft

 

KARÁCSONYI AKCIÓ!


Rendelj 2-őt, és 10%-al olcsóbb mind a kettő.

HOGYAN JUTHATOK HOZZÁ?

Emilt kell írnod a harciszerzi@gmail.com címre. Az emilben legyen NÉV, EMIL, TELEFON, és ha postai utánvéttel szeretnéd átvenni, akkor pontos CÍM. (A postát te állod.) Ha írtál emilt, akkor fel foglak hívni még aznap, vagy másnap telefonon, hogy le egyeztessük a részleteket. (Ha Pesti vagy, akkor megbeszéljük, hogy hol veheted át őket.)

, , , , , ,

A világ Legnagyobb Jóga Fesztiválja: Maha Kumbha Mela 2013.

Repülő emberek, magukat folyó mélyére leláncoló jógik, sok ezer éves gyermekek, a halhatatlanság nektárja, mindenféle csodatévő népek akik csak léteznek a világban. Ha Harry Potteresen akarnám mondani, a világ legnagyobb varázsló összejövetele, ahová eljönnek a muglik is, ha meg vallásosan, akkor talán a világ legnagyobb vallásos eseményeként emlegetném a dolgot. Körülbelül ezek lehettek címszavakban amiket megjegyeztem azzal kapcsolatban, hogy mi is lehet ez az egész.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Körülbelül tíz éve hallottam először a Maha Kumbha Mela fesztiválról. Méghozzá úgy, hogy akkor azt mondták, hogy két évvel ezelőtt volt az előző. A misztikus történetek és a róluk szóló legendák abszurdságának köszönhetően, már akkor eldöntöttem, hogy a következőn ami 2013-ban lesz, történjen bárhogy is, ott leszek, mert látnom kell a saját szememmel a sok csodát.

Aztán kalandosan alakult az életem a következő 10 évben, szerzetesi pályafutásom is véget ért, de a sors úgy hozta össze, hogy mégis csak teljesen egyértelmű, hogy el tudok és el fogok menni. Egy barátommal szerveztük a csoportot, aki már járt ezen a fesztiválon és ünnepen, valamint mindent tudott arról, hogy mi merre hány méter. Legalábbis jó lett volna ha így van, de mivel még soha a történelemben nem volt ezen a bolygón száz millió ember együtt, így tudtuk, hogy tulajdon képpen az ismeretlenbe indulunk.

A Maha Kumbha-mela története:
A Védikus Jóga szent írások, melyek a legősibb nyelven Sanskrittul (Istenek nyelve) íródtak, a teremtés után, a történelem kezdetén, a Félistenek és a Démonok egy hatalmas csata után kibékültek, és Visnu tanácsára úgy döntöttek, hogy a tej óceánból kiköpülik a halhatatlanság nektárját (Sok féle képpen fordítják) A hatalmas Manadara hegyet használták a köpülő rúd tengelyének, és Vásuki-t a legnagyobb kígyót pedig köpülő rúdnak. A Félistenek a Kígyó farkánál fogták a rudat, a Démonok meg a szájánál, és közben mivel a méru hegy kevésnek bizonyult, Visnu személyesen jelent meg egy hatalmas teknős formájában és innentől Ő tartotta a köpülő rudat.

Több minden is keletkezett a köpülés során, amiből csak két dolgot említenék. Az egyik a méreg, ami kiválasztódott, és mérgezőbb volt mindennél ami létezik a világon. Nagyon féltek tőle a Démonok és a Félistenek is, de az Úr Siva, a Jóga Istensége, kegyesen a kezébe vette a mérget és megitta. Ám néhány csepp az ujjai közül a földre hullott, és azt mondják innentől fogva vannak mérgeskígyók, skorpiók, és más mérgező állatok és növények a világon. Ráadásul neki azóta kék a nyaka.

A másik pedig a Nektár, amit Danvantari, Isten Gyógyító Inkarnációja hozott el a köpülés egyik eredményeként. Persze a démonok amint meglátták, azonnal elragadták tőle, Ő meg hagyta.

Erre a félistenek nagyon szomorúak lettek, és csak nézték, ahogy a Démonok el kezdenek egymással harcolni a hallhatatlanság nektárjáért. Visnuhoz fordultak, aki cselesen megnyilvánította Mohini Murti formáját. Mohini, Ő Isten Nőként. Vagyis a legesleggyönyörűségesebb nő akit bárki bárhol láthatott, és ebben a formájában megjelent a démonok között, akiket természetesen elkápráztatott olyannyira, hogy megkérték döntse el Ő kié lesz a nektár. Ő meg egy trükkel a Félisteneknek adta, akik mind megitták, és ezért újabb harc tört ki a Démonok és közöttük.

Na és azt mondják, hogy amikor a Démonok egymással veszekedtek a Nektárért, ami egyébként egy kancsóban, vagy csuporban volt, Sanskrittül úgy mondják, Kumbha, akkor néhány csepp kiloccsant, pontosan oda, ahol a Gangesz és a Yamuna összefolyik, és ahol mindig rendezik a Maha KumbahMelát.

Az ünnepet minden évben megrendezik, de csak 12 évente van olyan bolygó együtt állás, amikor maha kumbha-Mela van, és csak 144 évente van ugyan olyan Bolygó együtt állás, ami akkor volt amikor ez a dolog történt. ezeket a 144 évenkénti eseményeket maha-maha-Kumbha melának nevezik, és állítólag ez amin most februárban voltunk ez még ráadásul egy ilyen 144-évenkénti dolog is volt…

Azt mondják minden 12 évenkénti fesztiválon, amióta megjelent a technológiai forradalom és az embereknek nem kell gyalog elzarándokolniuk, mindig dupla annyian voltak, így a szervezők úgy készültek, hogy százmillió ember fog összegyűlni, (mivel a 2001-esen 50 millióan voltak), hogy azon a bizonyos napon, annak a bizonyos együttállásnak a bekövetkeztekor, vagyis egy bizonyos napon, a Maha-Kumba-Mela fő napján hajnali 4-6-ig ennyi ember akar majd megfürödni egyszerre egy kb 5km-es partszakaszon.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Akkor hogyan is nézett ki ez az én szemszögemből?
A fő nap előtti napon érkeztünk, amikor még „csak” 50 millióan voltak. Ez úgy nézett ki, hogy kb egy 25 km sugarú körben minden felé emberek voltak, de még lehetett létezni. Kb amikor még nem volt olyan drága a sziget jegy, és annyian mentek ahányan csak tudtak. Csak itt nem volt olyan, hogy csendes eldugott zug, mert mindig mindenhol tömeg volt.

Bementünk a csoporttal, és meg is fürödtünk egyből a Gangeszban. Rajtunk kívül talán néhány fehér ember volt, azok is főleg tv stábok. De ekkora csoport, tizennyolc ember, nem volt a fajtánkból, vagyis mindenki Indiai és mindenki Hindu volt. Ha jól emlékszem vagy 20 óra buszozás után érkeztünk meg a helyszínre, és egyből le is sokkolódtunk a helyszínen, ahová folyamatosan ömlöttek be a családok, csoportok, emberek, és kuporodtak le egy-egy szabad földterületre, hogy akkor ők most ott lesznek holnap hajnalig, majd megfürdenek és haza mennek.

A csoport az első fürdés után úgy döntött, hogy hiába az ígéret, hogy aki azon a bizonyos napon, abban a bizonyos két órában megfürdik, annak minden karmája és bűne eltöröltetik, sőt halála után garantáltan egyből az Isteni hajlékra tér meg hallhatatlan lelke, ráadásul úgy, hogy nem is csak az övé, hanem az egész családja, az összes őse 7 generációig, és az összes leszármazottja hét generációig, inkább menjünk tovább Benaresbe egy hotelba, és ne aludjunk itt…

Ennek magam is megörültem, mert ok, hogy India, meg ok, hogy Hindu szerzetes voltam 10 évig, meg ok, hogy 7 generáció, meg minden, de az az élmény, az az érzés, amitaz az ötven millió ember közelsége jelentett, az nagyon nem volt ok, ráadásul úgy, hogy tudtuk holnapra kétszer ennyien lesznek. Igazából a csoport kísérőjeként 15 év harcművészet gyakorlással a hátam mögött, azt mondtam, hogy ha ez a helyzet még fokozódik, biztos, hogy nem fogunk tudni egymásra vigyázni, és mindenkit megvédeni, így örültem, hogy megyünk tovább…

Ekkor jött egy kedves idősebb barátom, akivel már Nepálban is együtt voltunk néhány éve, és aki gondolkodás nélkül vágott neki naplementekor a Himalayanak egy kabátban egy elemlámpával, mert még nem értem vissza 5400 magasságból, ahová néhány elkódorgott csoporttagért indultam neki. (De ez egy másik történet, amit majd itt találsz: Jég Vihar)

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Ezért jöttem, és te is ezért jöttél, emlékezz!
Szóval ő már ezüst hajú, és túl van élete delén, így nagyon komolyan jelezte nekem, hogy ő szeretne maradni, mert ezért jött, és emlékezzek rá, hogy én is ezért jöttem. Na meg egy nemzetközi újság fotósa is velünk jött, aki szintén jelezte, hogy ő is a fő napra jött és maradna. Hosszas beszélgetés és vívódás után én is úgy döntöttem, hogy végül is egyszer élünk, ráadásul ilyen Maha-Kumbha-Mela nem mostanában lesz legközelebb, és meggyőztem a háborgó elmémet, aki elég sok mindent látott előre, hogy maradjak. Hivatalosan azért maradtam, hogy vigyázhassak a két idősebb veteránra, és megbeszéltük, hogy akkor maradunk egy éjszakát, hajnalban megfürdünk, aztán a csoport után megyünk a  Hindu szent helyeiről, de főleg Gangesz parton lévő halott égetőiről híres Benaresbe.

Szerencsére a szervezetnek ahol kisebb nagyobb megszakításokkal 10 évet szolgáltam szerzetesként, volt a Mela területén egy kisebb elkerített sátor tábora, ahová sikerült belépőt szereznünk. De sátrat már nem annyira, így az étkező sátorban aludtunk sok más hindu zarándokkal együtt aznap este.

Na de persze még messze volt mire álomra hajtottuk a fejünket, és úgy döntöttünk, hogy körbe vándoroljuk a Maha-Kumbha-Melát, és felkeressük ezeket a csoda tévőket, meg minden érdekességet.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Meztelen Szerzetesek?
India legnagyobb Sadhui (tanítói), Irányzatai mind-mind külön kis Sátor falvakat hoztak létre maguknak, és bár rengeteg érdekességet láttunk, a legnagyobb látványosság kétség kívül a Nága Babák voltak.

A Nága babák, avagy közismertebb nevükön a meztelen szerzetesek, arról híresek, hogy meztelenek. Na persze nem azért meztelenek, hogy közmegbotránkozást okozzanak, és nem is azért, mert oylan szegények. Illetve ez utóbbi egy kicsit azért igaz, hiszen ez a rend olyan emberekből áll, akik önként döntöttek úgy, hogy lemondanak a testi élvezetek minden fajtájáról, és a Himalayaban élnek fent ott, ahol senki más nem nagyon. Leülnek néhány évre, és hoszú meditációba merülnek az életlevegőiket lelassítva, mozdulatlanságba dermedve legbensőbb önvalójukon meditálva. Nem zavarják őket a kettősségek, pl: hideg-meleg, ezért is nincs szükségük ruhára sem.

A Legtöbbjük felül emelkedett már az összes Testen belül tomboló démonon állítólag, így felette állnak a kéjnek, dühnek, móhóságnak, irigységnek, büszkeségnek, illúziónak. Persze közben azért egymás után szívták a hatalmas Marihuana rakétákat a hozzájuk betérőkkel, de valahogy nem éreztem helyénvalónak, hogy beszálljak egy körbe velük. (Talán nem vagyok elég magas szinten.)

A Nága babák fő száma egyébként azok közül amivel a legtöbbjüknél találkoztam, hogy a nemiszervüket péppé zúzzák nyújtják, míg csak egy lógó merevedni képtelen izomdarab nem marad belőle (Legalábbis azt hiszem.), és némelyikük felcsavarja, némelyikük meg átdöfi egy hatalmas karddal, és úgy járkálnak az emberek között. (Talán ez is hozzá járult, hogy nem volt kedvem leülni velük.)

Aztán láttunk még porban hentergő időseket, anyjuk ölén sipákoló gyermekeket, meg olyan embereket, aki csak álltak és vártak, vagyis a dharma azon útját járják, amit a koldusok, hiszen a koldusok dharmája az, hogy várnak. Vagyis meggyőződésem, hogy a sok csoda-muki akikre kíváncsi voltam, mind-mind ott szaladgáltak együtt a tömeggel, de azok akik valódi hatalommal rendelkeznek, és már mondjuk ez volt a sok századik Maha-Kumbha meláju, és még mindig 15 évesnek látszanak, mert a jóga erejének köszönhetően meg állították az öregedési folyamataikat, ők nem akartak mindenféle káprázattal villogni, hiszen egy idő után az ember már nem vágyik követőkre és elismerésre…

Késő este lett mire vissza érkeztünk a táborunkba. Addigra már érezhetően ott volt a száz millió ember. A hatalmas utak szélén nejlonnal letakart pokrócokon családok kuporogtak, tömött sorokban. Mindegyikük mellett kis tűz, ahol főztek maguknak. Mindenki hatalmas pakkokkal a fején érkezett. Hozták a szárított tehéntrágya lepényt, amivel tüzet csináltak, az edényeket, és az egész családnak való alapanyagot.

Ennek köszönhetően a Hatalmas, több kilométer széles homokos mederben, aminek a közepén, egy kb 400 m-es folyó hömpölygött, úgy megült a füst, hogy vörösre csípte a szemünket. Így nagy öröm volt nyugovóra térni.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Akkor fürödjünk meg százmillióan…
Másnap hajnali 3-kor keltünk, hogy terveink szerint 4-re átverekedjük magunkat a tömegen. Kivéve a fotóst, aki fotózni jött, és úgy döntött külön utakon fog járni. Megbeszéltünk egy 11-es találkozót a táborban és neki vágtunk a már a part felé hömpölygő tömeggel lecsorogni a partra.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Az Indiai hadsereg is ki volt vezényelve, a közkatonáktól, a rohampáncélos gépkarabéllyal felszerelt kommandósokig mindenki. Ők irányították a tömeget és tartották fenn a rendet. Méghozzá nem is akárhogyan. Természetesen nézeteltérés volt bőven, bár az Indiaiak rendkívül jámbor emberek, a Hinduk meg aztán pláne.

Sikerült egy olyan partszakaszt választanunk a fürdőhöz, amiről egy óra múlva kiderült, hogy igazából a Sadhuk is ott fürödnének a tanítványaikkal, ezért a Katonaságnak minden eszközzel meg kellett tisztítania a kb 2×2 km-es szakaszt. Szerencsére mivel fehérek voltunk így alapból másként tekintettek ránk, és még időben be tudtunk húzódni a szélén lévő bambusz cölöpökkel lekerített Újságíróknak fenntartott részhez.

Innen volt szerencsém végig nézni, ahogy a katonák mit sem törődve azzal, hogy kb 20-30 fős családok egy-egy része lement a partra fürödni, míg a többiek a holmijukra vigyáztak, mindenkit el kezdtek botokkal kinyomni a területről. Persze kevés sikerrel, hiszen nem rengeteg ember volt. Na ekkor jöttek be a kommandósok az AK-kal, meg a lovas katonák, akik elől jobban mozdultak az emberek, hátra hagyva családtagjaikat, ruhájukat mindent.

Persze mellettük legyen szólva, hogy ordítozáson kívül más nem volt, tehát nem ütöttek vagy taszigáltak senkit, és lőni sem lőttek, de még csak  a fegyverük felé sem nyúltak. Mondjuk csak próbálták volna meg… Biztos, hogy ott helyben felkoncolta volna őket a tömeg, hiszen nem volt náluk elég lőszer, hogy mindenkit lelőjjenek. Ezzel talán ők is tisztában voltak és ezért a módszerük mélyen megérintett, ahogyan kezelték a fentről kapott feladatot, és az azzal szemmel láthatóan dacoló Indiaiakat.

Most ezt úgy kell elképzelni, hogy aki egy kicsit is komolyan gondolja a Hinduizmust, az ott volt, és India egész területéről érkeztek családok, szegények gazdagok egyaránt. Amikor a katonák látták, hogy semmire nem mennek a botokkal, és lovakkal a hitüktől és lemondásaik eredményétől ragyogó idősebb családapákkal, akkor össze tették a kezüket, volt amelyik leborult előttük, és úgy könyörögtek nekik, hogy menjenek ki a területről. Erre aztán megenyhült a családfők szíve is, és ők is összetették a kezüket, hogy ne haragudjanak, de meg fogják várni a folyóban fürdőt vevő családjaikat.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Végül aztán szent a béke, mindenki kivonult a területről, és a szervezők hatalmas embermagasságú halmokba szórták azok ruháit, akiknek nem voltak elég erős családfőik, hogy megvárják őket amíg visszaérnek a folyóból.

Kalandos szent fürdő a katonák kijátszásával
Fogalmunk sem volt arról, hogy mi zajlik, mennyi az idő, mert sejtettük, hogy olyan dolgokat érdemes csak magunkkal vinni a partra, amiket ne sajnálunk, ha bajuk esik. Persze be is bizonyosodott, hogy jó döntés volt.

De vészesen telt az idő, és mire az események erre jutottak, addigra már alig maradt fél óra a szent fürdési időből. Mi meg igaz, hogy közel a parthoz, de egy dupla falú bambuszkarámba voltunk zárva, katonákkal körbevéve.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Úgyhogy dönteni kellett, hogy ha ezért jöttünk, akkor itt nincs értelme a tétlenségnek, ezért minden felszerelésem letettem egy villanyoszlop tövében, amit messziről is viszonylag könnyű volt beazonosítani, mert ennek két lába volt, míg a többinek csak egy, és megbeszéltük, hogy elsőnek én megyek le fürödni, majd ha vissza jöttem, akkor János barátom.
A nem olyan régen megtisztított terület mellett döntöttem, ahol még mindi9g rengeteg katona volt, egy lovas egységgel. Persze nem volt biztos ez a Sadhus dolog, hogy nekik takarították ki a területet, mert közben akár hány Vezető érkezett a tanítványaival, mindegyiket megpróbálták megállítani, de azok olyan sebességgel, lehengerlő lendülettel érkeztek, hogy a katonáknak nem volt hatalmuk fölöttük.

Aztán a következő pillanatban egyszerre két csoport is érkezett és futva rohantak a part felé, a katonák meg persze akkor feléjük. Kisurrantam a hatalmas ruha kupac árnyékában, és magam is futásnak eredtem. Testi adottságaimból fakadóan elhúztam az egyik Csoport tagjai mellett, majd mintha csak valami abszurd film jelenet lenne, szépen fokozatosan elhúztam a Sáfrányruhában vágtató biztos szent, és pocakos vezető mellett, akivel kb egyszerre vettük észre, a füsttel keveredő ködből kibontakozó partot, ahol komolyabb katonai egységek álltak botokkal fegyverekkel, hogy megállítsanak bennünket.

Na persze több se kellett, én jobbra húztam, ő meg balra, amivel megzavartuk a katonákat, akik minden bizonnyal azt a stratégiát akarták követni, hogy ha a vezért megállítják, akkor megáll az egész csapata, de mivel én épp a másik irányba kezdtem el rohanni, ráadásul fehér  is voltam, meg majdnem egy fejjel magasabb mindenkinél aki ott volt ezen a hajnalon, így csak bámultak néhány másodpercig utánam.

Így sikerült átjutnom az első és a második sor katonán is, úgyhogy már csak a „kommandósok” voltak, akik szerencsére nem nyitottak tüzet, hanem csak a botjaikat fogták meg egymás mellett, hogy akkor majd azzal vissza tartanak.

Már nem mintha nem készültem volna fel a halálra, hiszen a Hinduizmus szerint itt, és most meghalni, ez nagyon tökéletes halál lett volna, és egyből a Lelki világba jutottam volna vissza Isten hajlékára. De nem voltam ilyen szerencsés, így csak meg kellett fürödnöm abban a folyóban…

Ahogy érzékeltem a katonák által vízszintesen egymás mellé fogott botokat, és testtartásukból láttam, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy megállítsanak. Egy kósza pillanatra láttam magam előtt, ahogy hozzájuk képest hatalmas termetemmel velük együtt rontok a Szent Gangesz Folyóba, hogy hét generációra visszamenőleg, meg utánam következőleg is felszabadítsam a családomat, de aztán hirtelen  seggre vágtam magam, majd az oldalamon fekve csúsztam át az egyik lába között, aki csukott szemmel várta a becsapódásomat.

Szerencsére az ünnep már napok óta tartott, és ki tudja hány millió zarándok, szent és csavargó lótusz lábának a porában sikerült meghemperegnem (Ez egy lelki gyakorlat az alázatra a hinduizmusban) a kb 5 m-en amit az alaposan felázott agyagos homokon sikerült megtennem.

Majd hirtelen hasra fordultam a folyó parton, mert le kell borulni mielőtt az ember szent fürdőt vesz, a hajamra cseppentettem 3 csepp vizet, és onnan pattantam egy hatalmas fejessel, meg csobbanással a fekete folyóba, hogy a  víz alatt tegyek meg néhány métert, ahol meg tudom ejteni a rituális fürdőt.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

A Gangesz
A Gangesz a világ egyik legszentebb folyója. Tudósok is vizsgálták a Kristály szerkezetét, és azt mondják, hogy a világ összes vize közül, a legrendezettebb. Azt mondják, hogy ha egy döglött tetem van a folyóban, tőle két méterre, már ismét olyan tiszta a víz, hogy inni is lehetne belőle. Persze ennyire azért nem vagyok hívő, így meg nem kóstoltam, de tény, hogy amikor feljöttem a víz alól, a katonák elismerően, nevetve integettek felém és békén hagytak.

A Gangeszbe bemenni, meg olyan, mintha elvágnának mindent. Mindent ami volt, és ami lesz. Mindegy milyen történetből, törekvésből találja magát az ember a vízében, egyből kijózanodik mindenki és megérkezik a jelenbe. Így kicsit átszellemülve, elvégeztem a rituációs fürdőt, külön kérve az Isteneket, hogy ne csak vér rokonaim, hanem azok is, akik önként csatlakoznak a családomhoz, ő rájuk is terjedjen ki az áldás.

Majd vissza mentem A lámpához, ahol megvártam J-t, aki hasonlóan kalandos úton teljesítette családja iránti kötelezettségét.

Mire vissza indultunk felkelt a nap. Az emberek még mindig a folyó felé, vagy már haza felé tartottak. A Sádhuk traktorok húzta hintajaikon kegyüket osztva korzóztak a fürdő után, egymás után. Mi is hozzá hozzá csapódtunk egy-egy ilyen kísérethez, mert az ő útjukon könnyebb volt haladni, mint az erre kijelölt karámokban, ők meg örömmel integettek nekünk, az új fehér kísérőiknek.

Az egyik ilyen szekér előtt pedig bele szaladtam életem legszebb trombita szólójába. Fel is vettem videóra, bár kétség kívül nem adja vissza az élmény teljes mértékben a felvétel, ahogy frissen fürödve, a családjainkat felszabadítva a karma viszontagságai alól, együtt táncoltunk, mi a mlechák, és a helyi bennszülöttek. (Mlecha: Húsevő, kutya evő. így hívják Indiában a fehér embereket, és olyan alantasnak tartanak bennünket, hogy jó pár templomukba be sem engedik a fehéreket.)

Aztán vissza vettük az irányt a táborba, ahonnan elindultunk tovább Benaresbe. Persze talán egy külön könyvet is megérne ez az út is, hogy miként sikerült elkerülnünk a Vasútállomást, ahol 60 embert tapostak halálra a tömegben, milyen gyorsan dolgoznak a helyi zsebmetszők, és az a filozófiai beszélgetés amit egy helyi fiú mesélt arról, hogy miértis olyan szerencsés ő, hogy egy tradicionális Vaisnava (A Hinduizmus Egy Isten hívő ága) családból származik és ezért a szülei választottak neki feleséget, akivel most tökéletes boldogságban élnek. De ez már egy másik történet…

Azt nem tudom, történt-e valami bennem, vagy körülöttem a különleges fürdő hatására, és csodákat sem nagyon láttam, mármint azokon kívül amiket leírtam és talán szentebb sem lettem annál, mint amilyen voltam, vagyok, és leszek. De hát mi a csoda, ha nem ez a történet, és minden pillanata, amit megéltünk akkor és ott…

A Csoda mi vagyunk, és itt él bennünk. Albert Einstein után szabadon:
„Vagy abban hiszel, hogy a világon minden varázslat, vagy abban, hogy semmi sem az.”

Szeretettel:

Horváth Ádám
Ninjutsu és Jóga oktató,
avagy a Harciszerzi,
a szerzetesből lett klánvezér.

, , ,

Ha Isten jó, miért vannak háborúk?

war

Teszi fel a kérdést az ember, ha már látta, hallotta, ismeri, de még nem kapta meg a hit ajándékát. Pedig szeretné. Szüksége van rá, szeretne abban hinni ami ami tényleg igaz, hiszen az igaz dolgokban hinni jobb érzés mint évek múltán csalódni és talán kidobottnak megítélni a hiábavalóságba vetett hit felé menetelés idejét. Ezért aztán keres, míg fiatal, míg van benne lendület  keresni az igazságot, Istenről, Lélekről és a világról, mely körülveszi hallhatatlan lelkét.

Az erőszak földjén

Aztán időközben ha nem elég kitartó és elhiszi az érzékek vezényszavát, akkor igába hajtja a fejét az ősök,  az épp aktuális hatalom, divat, trend, vagy épp csak pont népszerű filozófiai, vallási közösségi irányzatok képzelt, vagy sokak által elfogadott véleménye előtt. Mikor pedig ez bekövetkezik, akkor azonosulnia kell valamelyik értékrenddel. Az értékrendet általában nem az őszinte és józan ész alapján választja ki magának, hanem mivel az érzékei rabja, az alapján szelektál, hogy a vágyai kielégítése érdekében melyik út jár a legkevesebb kellemetlenséggel.

Igen, kedves hölgyeim és uraim a vágyaink határozzák meg hitünket, azt, hogy mit vagyunk képesek elfogadni az elénk tárt abszolút igazságból, és a felé vezető útból. Isten pedig azért adta ezt a világot mert itt vágyhatunk bármire, mert bármilyen bűnös vágyunk valóra váltható. Mindenféle identitás iránti vágyunkat, ösztönünket ki tudjuk élni a 8 400 000 létforma valamelyikében, vagy emberként van lehetőségünk a különféle nagypolitikai, egész bolygóra kiterjesztett vágyainkat megélni, átélni.

Mert hát mutass nekem egy a saját hitének, vallásának, politikai nézetének, divatirányzatának kezdő szintjén megrekedt hívőt, aki nem abban gondolkodik, hogy legyen az egész világ, vagy legalább az a része amire neki ráhatása van olyan mint ő. És ebben nincs semmi rossz, hiszen mikor az ember keresztény lesz, hindu, muzulmán, vagy beáll zsidónak, megérinti a kommunizmus, vagy demokrácia lendülete, eggyé válik a rokker, deszkás, vagy épp emós érzéssel, akkor azért választja azt, mert abban látja meg azt az utat, ami által a vágyait valóra válthatja a legkevesebb akadállyal.

De mivel gyorsan szembesül vele, hogy a világ elég színes és így vannak akik épp egy másfajta elképzeléstől várják ugyan ezt, esetlegesen az ő nézeteivel éppen gyökeresen ellentétes filozófiai irányzattól, így bele kezd szaladni a vitákba, ellentétekbe, mert ő éppen azt gondolja, hogy frisseb választott útja a legjobb a saját, de talán az egész emberiség számára. És mivel ő egy jó ember, és az út is a jó, sőt a legjobb amin jár, ezért úgy érzi, hogy meg kell mindenki mást is győznie arról, hogy ők is tartsanak vele.

Aztán mikor két ellentétes találkozik egymással, és mind a kettő nemrég csobbant bele éppen választott hitének boldogsággal kecsegtető óceánjába, akkor jön a kinek van igaza, „kinek a nemiszerve a nagyobb”, vagy „kinek az apukája az erősebb” nevű játék. Ami vérmérséklet, felgyülemlett agresszió, és kontrollálatlan vágyaktól függően akár vérre is mehet. Természetesen ez a kisebb soha napvilágra nem került pofonoktól elfajulhat a falvak, népek közötti összecsapásig, vagy akár egy egész világot behálózó világ háborúkig.

Az egész attól függ, hogy az ember aki megrekedt a saját vallásának kezdő szintjén mennyire éli bele magát abba, hogy jobb, több azoknál az embertársainál akik más utat járnak. Mert minél inkább felemeli magát másokhoz képest, annál több konfliktusban lesz része, hiszen nem akarja mindenki az ő útját járni. Ekkor persze meggyőzhet másokat ugyan azokkal az érvekkel amikkel saját magát is meggyőzte, és beállíthat maga mellé a sorba olyanokat akik hasonlatosak ő hozzá, és bandákba, egyházakba, klubbokba, pártokba, cégekbe verődve, erejük, vérmérsékletüktől függően legyőzhetnek másokat, szavak, tettek, pénzügyi, média általi, politikai, vagy erőszakos tettekkel.

Ahimsa-Erőszak nélküliség.

Az erőszak nélküliség elve a Bhagavad-gita véleménye szerint annyit tesz, hogy „nem okozunk aggodalmat más élőlényeknek.” És ez egy nagyon nagyon komoly mondat aminek a mélységeibe nem sokan mernek bele menni. Belegondolni, mert az semmi mással nem járna, mint azok akik meg vannak róla győződve, hogy ők a saját hitük szerint jó emberek, bizony felismernék, hogy egy nagybüdös francot jó emberek. De mivel már fejet hajtottak egy értékrendnek és gyávák volnának beismerni, hogy rosszul döntöttek, ezért aztán nem Isten törvényei szerint, hanem az ország törvényei szerint lövik be magukat a saját listájukon.

Csendben jegyezném meg, hogy az egyes országok törvényei semmi mások, mint az adott országban legnépszerűbb vallás törvényeinek a lebutított változatai, azok számára, akik képtelenek saját gyengeségeik miatt elfogadni, hogy van egy mindenkinek jót akaró, Legfelsőbb lény, aki nem más, mint Isten, Allah, Jehova, Krisna, Buddha stb, és mivel Ő rakta össze a világot, mert hát ugye hogyan másképpen jöhetett volna létre? Talán véletlenül? Mint ahogyan a tudósok, a materializmus hitének legagresszívabb prédikátorai állítják?

És tessék, már egy újabb lehetőség a konfliktusra, amin összeveszhet hívő és hívő. Mert mélyen tisztelt Barátaim, kedves Hölgyeim és Uraim el kell mondanom önöknek, hogy bizony a fitnesz is egy vallás, mint ahogyan minden más is, mert elhisszük, ha eljárunk a fitnesz templomába, és ott bizonyos gyakorlatokat végzünk, akkor megkapjuk azt az eredményt amit a fitnesz vallás felkínál minden híve számára, a feszes combokat és a feszes popsit. De ugyan ilyen vallás a fizika, vagy a kémia „tudománya” is, mert fullon van olyan törvényekkel, tézisekkel, melyek feltevéseken alapulnak.

Vagy ugyan így egy vallás, a kung fu, ninjutsu, Kickbox, Thaibox, hiszen hinnem kell benne, hogy ha ezeknek az irányzatoknak a templomában eljárok és ott bizonyos gyakorlatokat elvégzek, akkor megkapom a felkínált eredményt, mint például meg fogom tudni védeni magam, másokat stb kinek mire van szüksége. De ugyan így hiten alapszik minden egyes tettünk még az is, ha leveszünk egy szakácskönyvet és megfőzünk belőle egy receptet, hiszen el kell hinnünk, hogy aki írta értett hozzá, és ami le van írva, annak a cselekvés sorozatnak és alapanyag kombinációnak az lesz az eredménye ami fel van kínálva a recept címeként.

De a legfontosabb mindezekben nem is az, hogy milyen rendszer, cég, vallás, csoport, klubb és milyen eredményt kínál fel, hanem az az alapvető tézis, hogy hiszünk benne, hogy ha mi részt veszünk benne és azt fogjuk tenni amit ők mondanak, akkor mi is képesek vagyunk megkapni, elérni azt az eredményt.

És mikor meg vagyunk róla győződve, hogy ez egy olyan jó eredmény, hogy ezt mindenki másnak is el kell érnie, akkor bizony elkezdjük azt népszerűsíteni. Ha elhisszük, hogy  mivel ezt az utat járjuk, vagy már megkaptuk hitünk eredményét, mi jobbak vagyunk másoknál, akkor tiszteletet fogunk elvárni, mint ahogy az 52-es bicepszel, vagy a kerekebb seggel rendelkező konditerem herceg, vagy hercegnő elvárja a tiszteletet a kisebb, vagy formátlanabbaktól, ha elhitte, hogy ő jobb ettől… Mikor pedig ez bekövetkezik, akkor elkezdődnek a háborúk. A hétköznapok háborúi.

Mi a megoldás?

Személy szerint azt tudom javasolni, hogy ne az ígéretet nézd, meg ne a körítést, hanem azt, hogy meg fogsz halni, és mikor jön a halál pillanata, amit hiába próbálunk elkerülni különféle trükkökkel, módszerekkel, akkor szembe kell majd néznünk életünk minden egyes pillanatával, tettével, és minden egyes választott barátjával, tanítójával.

Mivel olyan ember leszel mint akikkel vagy és akiktől tanulsz, ezért érdemes olyan emberektől tanulni, olyanokkal tölteni az idődet, akik nem rejtegetnek semmit az életükben, hanem nyíltan merik létezésük minden egyes pillanatának tettének a súlyát. De a legjobb az, ha ezek olyan emberek, akiknek a minden egyes pillanata neked is belefér, meg Istennek is.

Például sokkal egyszerűbb úgy nézni a dolgokat, hogy ha lenne egy gyereked, akit szeretsz és akit boldognak szeretnél látni az életben és olyan dolgokat szeretnél ha megtanulnának, amik segítik őt az életben, akkor jó szívvel rá mernéd-e bízni arra az emberre, akitől te most tanulnál. Ha a válaszod nem, akkor valószínűleg neked sem érdemes oda járnod, és ott tanulnod. De a legbiztosabb módszer mindig az, ha letérdelsz és megkérdezed Istentől. :)

Mert ez az erőszak világa, ahol Isten engedi, hogy erőszakkal lenyomjuk egymást, mi akik szeretjük egymást különféleképpen lenyomni. Ezért vagyunk itt. Mikor eljutunk oda, hogy azért csinálunk valamit, hogy attól jobbak legyünk és kevesebb aggodalmat okozzunk másoknak, akkor közelebb léptünk egyet ahhoz, hogy ne miattunk legyen erőszak a világban. De az erőszak attól még természetesen jelen lesz, hiszen csupán a egyetlen lélegzetünkkel élőlények milliárdjait pusztítjuk el…

Minden élőlény egy másik létezésének az árán létezhet ebben a világban. Így a kérdés nem az, hogy van-e erőszak, és háború az életünkben, hanem csupán annyi, hogy mekkora, és mennyire vagyunk tudatosak róla…

Szerinted?

, ,

Oda Adás avagy a bátorság és a szeretet első lépései

Épp térdig gázolunk a Kali-Yugában kérem szépen kedves Hölgyeim és Uraim. A hazugságok és álszentségek korában élünk, ahol nagyon ritkán találunk olyan embereket, akik önzetlenül, csak úgy szeretetből tesznek dolgokat másokért, akár érted is. De a legfontosabb nem az, hogy találsz-e ilyen embereket, hanem az, hogy te ilyen merj lenni.
adj. :)
Persze mikor ez történik, akkor mindig úgy kezdődik, hogy találkozol valakivel, aki baleknak néz és jól átver, meg kihasznál. De ez nem az ő hibája. Hanem a tiéd, mert eddig nem éltél így és ez lesz a büntetésed, vagyis inkább az első leckéd. Merthogy ez egy út, ahol lépések vannak. És a lépések az önmegvalósítás, vagy önváltoztatás útján mindig fájnak, mondhatni bokaszaggatók, hogy essél-keljél az elején. Mert abból tanulsz. Azért van, hogy megtanulj járni…

A harcművészet is ezzel kezdődik, hogy esel-kelsz. Mert ha nem tanulsz meg az elején esni kelni, akkor ha a komolyabb leckéket kapod, akkor félni fogsz és nem tudod majd elsajátítani őket, mert majd attól félsz, hogy mi lesz, ha hibázol, mi lesz, ha elesel. Ezért aztán a nagy leckekönyvben úgy van megírva, hogy először mindig kudarcot kapsz, nem sikert. Mert a kudarc tesz erősebbé, tapasztaltabbá.

Ezenkívül, mivel ez egy új dolog, ezért az elsajátítása nehezebb. Gondolom, te sem emlékszel arra, mikor járni tanultál, de biztos vagyok benne, hogy sokat estél mire ráéreztél. És ez az élet minden területén így van. Mert minden tett egy út. Egy út, amit te választasz és mivel ez egy új út így meg kell tanulnod járni rajta. De mire ráérzel a járásra, pláne megtanulsz szaladni, esetleg repülni, addig párszor orra buksz.

És ugye ez egy jó teszt is, hogy amolyan “kocautas” leszel-e és az első pár kudarc után feladod, vagy felkelsz és mész tovább, mert akarod. Ha így teszel mindenképpen eredményeket fogsz elérni, legyél bármennyire tehetségtelen, vagy alkalmatlan is. Persze vannak tényezők, amik javítják a %-okat, de általában a kitartás az egyetlen, ami számít. Hogy mi a meditációd, miközben csinálod, vagy próbálod csinálni megtanulni a dolgokat.

“Úgy akarsz meggyógyulni, hogy le mész a gyógyszertárba és beveszel néhány ízetlen, szagtalan tablettát, vagy valódi gyógymódot keresel a bajodra, amivel soha többé nem leszel beteg?”

Az Utak nem a könnyű és gyors megoldások kedvelőinek valók. Nem azoknak, akik a tévében élnek, vagy mások véleménye alapján rakták össze a világukat, vagy állították össze a baráti körüket…

Úton járni egy magányos folyamat, még ha csapatban is csinálod is, hiszen odabent egyedül te vagy a fejedben. Mondhatni zárkózz be egyedül egy szobába egy napra és nézd meg mit csinálsz akkor, amikor azt gondolod, senki sem lát. Mert az vagy te, valójában az a szinted. Nem az amikor “jófejkedni”, meg okosnak látszani akarsz, mert azt a szerepet osztotta rád az élet…

Mert az egész arról szól, hogy akkor is oda mered-e adni, amire másoknak szüksége van, ha nem kapsz érte vissza semmit, és nem egyszer, nem kétszer, hanem talán sosem. Mert ha mindig csak vársz vissza valamit, akkor nem is adtál igazán…

Ajánlom ezt a bejegyzést azoknak, akik örökké másokat okolnak azért mert nem sikerül nekik senki, meg azoknak, akik megpróbálták, de az első néhány pofon után feladták (Persze valóban sikeresek csak azok lesznek, amik az Univerzum, vagy Isten egyetemes törvényeivel is összhangban vannak, de azok a dolgok a Bibliában, Bhagavad-Gitába, meg Koránban, és a tórában vannak leírva. Ez pedig itt a Harciszerzi, így csak az első lépéseket és szigorúan a gyakorlatot publikálom.) Ja meg a Bencének, aki mindig öngyilkos akar lenni, mert vele mindenki kicseszik. ;P

, , , , ,

33 szülinapi ajándékom NEKED!

MA vagyok 33. Bár nem sikerült oda eljutnom, mint Jézusnak, mert valszeg nem hagynám magam a keresztre feszíteni, azért megpróbálok adni valamit én is. Sokan kérdeztétek, hogy mikor lesz elérhető a Könyvtrilógia a Boldogságról, amit írtam. Hát ma. Szóval kérlek, szülinapom alkalmából  fogadd el tőlem ezt a 3 könyvet ajándékba.

Persze figyelmeztetnelek kell, hogy még szerzetes voltam erőteljesen akkor amikor az írások nagy része készült, de igazi gyöngyszemek vannak benne egészen 2011-ig. Minden amit a boldogsággal kapcsolatban csak írtam. Kellemes szórakozást.

(Tele van hibákkal, és vannak dolgok amiket lehet ma már másként írnék, de még mindig odaver.)
A Boldogság nem csak egy érzés, a Boldogság egy döntés.

Itt add meg a neved emiled, hogy hova küldhetem, és kinek címezhetem:

(Ja és a szülinapi jókívánságokat is ide a kommentekbe, ha szabad kérnem!)

Hopp erről lecsúsztál, de hamarosan újra elérhetővé teszem ne aggódj.:)