Menü

Csak jó lehet…


  Gyöngyös nektár volt, mint ahogyan mindig is az szokott lenni. Az emberek megállnak, érdekli őket a filozófiánk, mindig süt a nap, és jók az edzések is. :)

  Mostanában jött pár vissza jelzés, hogy erőszakos vagyok sankirtan közben.    

  Elgondolkodtam rajta és rájöttem ez bizony tényleg így van… 

  Viszont arról, hogy változtatnom kéne, még nem sikerült megbizonyosodnom.

 

Mert:

  Ma is jött egy ember akivel már találkoztam párszor. Elkezdte volna mondani a magáét, meg még minden félét amit látott a világból, főleg a kis téziseit Istenről, meg a vallásokról. Járt Indiában, meg most jött vissza Görögországból, valami zarándoklatról. Persze végül is nem derült ki merre volt valójában, mert amúgy rendje, s módja szerint beléfojtottam a szót. Ki is bukott kissé és elkezdte mondani, hogy nagyon erőszakos vagyok, mert nem hallgatok meg másokat… Kicsit el gondolkodtam, hogy vajon akkor most megint Krisna üzen? De aztán csak rázúdítottam, hogy annyi hülyével találkozok nap-nap után, akik ezt-vagy azt gondolnak és hogy nem azért állok ki az utcára, mert kíváncsi vagyok rájuk, hanem mert adni szeretnék nekik valamit, ami sokkal magasabb rendű annál amit ők adhatnak nekem. Ezt onnét tudom, hogy volt idő amikor fecséreltem az időmet mindenféle beszélgetésekre, amik aztán elkanyarodtak egészen a kitudja hová, de csak úgy éreztem utánuk, hogy elpazaroltam a drága időt, amit Krisna arra adott, hogy prédikálhassak Ő róla.

  Aztán még kapott ezt-azt, amire már nem emlékszem, de a lényeg az volt, hogy a végére teljesen megfordult, és azt mondta, hogy olyan jó, hogy így ismerjük egymást és tudunk beszélgetni, mikor találkozunk. Mondtam neki, hogy tényleg milyen jó… ;D

  Aztán adományozott.

  Majd elment, mire nem sokkal tőlem, felvágódott egy sötétített üveges autónak az ajtaja és kiugrott belőle egy némileg zaklatott lelkiállapotú öltönyös középkorú férfi. Oda jött hozzám és elmondta, hogy minden szavam hallotta, és elkezdett kérdezgetni, hogy hogyan értettem azt, hogy az emberek kiforgatják a Bibliát, meg Jézus tanításait. Kifejtettem neki, hogy bár a Biblia valóban Isten szava, és valóban benne van minden, meg egy Isten van, mindegy hogyan hívjuk, azért csak van csomóféle vallás, akik mindegyike mást olvas ki a szentírásból, s mi több még veszekednek és háborúznak is a többiekkel a bibliára hivatkozva… Meg még egy pár ilyesmit… Jehova tanúja volt. De azt kell, hogy mondjam ő is  jó fej volt, mint a legutóbbi három Jehova-tanújának mindegyike, akikkel találkoztam… Persze azt, hogy Gouranga ő sem  volt képes kimondani, így a démonok kategóriába esik megítélésem szerint, mint mindenki más is, aki nem képes erre az egyszerű dologra, olyan szinten el van szállva…

  Kicsit később vissza jött az előző ember és hozott egy csecsemőfej méretű, hatalmasnak számító almát, hogy akkor ezt is szeretné nekünk adományozni… 

  Elfogadtam… :)

 

Aztán 

  Kicsit később, találkoztam egy nagymamával, a lányával, meg babakocsi méretű gyermekükkel, akik úgy kiabáltak utánam, hogy álljak meg. Megfordultam hát. 

  Kérdezték, hogy én is Krisnás vagyok-e? Mondtam, hogy igen. Erre elmesélték, hogy tegnap ugyancsak Gyöngyösön találkoztak egy kollégámmal, beszélgettek vele, majd vettek egy könyvet, de a lényeg, hogy a fiatalember személyisége annyira megragadta őket, hogy a nagymama, aki amúgy egy költőnő, mikor ma reggel felkelt, egyből írt róla egy verset. Most azért szaladgáltak a városban reggel óta, hogy oda adják neki. Kérdezték, hogy ismerem-e? Leírásuk alapján egyből tudtam, hogy csak Lajos prabhuról lehet szó…

Ímé:

 

Csak jó lehet…

Úgy írom a

„Versem”

Nem tudok Rólad,

Semmit sem.

A könyvet még nem

Olvastam,

Melyet a kezünkbe

Nyomtad.

Érzéseim élnek csak,

Veled kapcsolatban.

Egy tiszta tekintetű

Fiatal ember vagy.

Bátran a lelkünkbe

Nézel,

Pedig tudod

Legtöbben

Visszautasítanak.

Szemük homályos,

Ők nem néznek Reád,

Mert messziről

Érzik,

Közeledésed

Nem fogadják!

Az öltözéked,

A frizurád,

Megrémiszti Őket.

Nem vagy olyan,

Mint más!

Pedig mosolyod,

Vonzóvá tesz.

Kedved nem veszi el,

A sok, vakon járkáló

Ember!

Bevallom, s keresem

A magyarázatot!

Más hívőket én is,

Elutasítok!

A Krisna-tudat vonz!

Miért van?

Gondolkodom!

Talán észreveszem,

Az így megjelenő

Fiatal emberben?

Törekszik a jóra,

Terjeszti a szépet,

Vállalja amit érez,

Számomra ezek,

Fontos tézisek!

Ha van ami

Ilyenné tesz,

Csak jó lehet!

G.Szabó Róza 2007 okt. 6.

 

  Szóval mindezek után elgondolkodtam, hogy stílusjegyeim alapján bizony rólam, nem mostanában fognak efféle verset írni… ;D

 

Gouranga!