Menü

Egy beszélgetés folytatása…


A múltkor elkezdtünk beszélgetni Mesterszakáccsal,
aki egy Aikidós újságíró (Azoknak akik most kapcsolódnának be. :) ) Én
írtam egy bejegyzést, amire  ő  reagált a blogján, amire én ezt válaszoltam. Erre szaki úriember módjára ezt írta.  És akkor én most itt válaszolok rá

A végén egy exklúzív videóval… ;D  (hogy éljen a marketing is…)

 

Kedves Szaki!

Örülök, hogy élvezed ezt a beszélgetést és mindenféle ellenérzés nélkül tudunk beszélgetni, érveket felsorakoztatni.
Elsősorban volna néhány észrevételem. Szóval ez nem egy vita, hanem egy beszélgetés, ahol felsoruljuk a saját magunk képviselte filozófia érveit és ellenérveit. Azért nem vita, mert a vita után a veszekedés következik, de én ezt nem szoktam. (Csak verekedni. :) ) Meg mert a vita végén vannak győztesek és vannak vesztesek, mivel valamilyen szinten az egy küzdelem. De az értelemes, pozitív hozzá állású eszmecserék folytán mind a két fél tud felylődni. És most ez történik éppen… Szerintem…

Ez a beszélgetés pedig nem arról szól, hogy van-e Isten, vagy nincs, hanem arról, hogy te elfogadod-e a létezését, vagy nem. Mert attól függetlenül, hogy azt mondod létezik Isten, vagy azt mondod nem, tudod, hogy kiről van szó. És ezzel így van minden ember, élőlény. Mindenki tudja, hogy kicsoda Isten és mi az Ő foglalkozása. Ezt is jelenti a Krisna szó, hogy mindenkit vonzó. Vagyis, hogy mindenki tudja, ki Isten, mert legbelül mindenki egy lélek és örök kapcsolata van Vele. Csak itt most az anyagi világban van lehetőségünk úgy élni, hogy azt gondoljuk nincs. Ezért teremtette ezt a világot nekünk, hogy itt tulajdon képpen azt gondolhassuk magunkról, hogy mi vagyunk az élvezők, az alkotók, a fenttartók, egyszóval azt gondoljuk, hogy bár ki nem mondjuk, de tulajdonképpen azt gondoljuk, hogy mi vagyunk Isten…

És ahogyan írtad, valóban nem célom, hogy meggyőzzelek, ahogyan neked sem az, hogy engem meggyőzzél. Csupán két személy vagyunk, akik a sors kusza ösvényén össze találkozott és most megosztlyák egymással amit eddig tanultak, láttak. Nagyon hálás vagyok neked ezért…

Viszont itt kitérnék néhány részletre. Én nem állítom ezt:
"Isten létezik, ő alkotta meg a világot. Az emberek azért boldogtalanok, mert a vágyaik irányítják őket."
Én ezt állítom:
A védikus szentírások, melyek alapján igyexem beszélni, nem mondják ezt, hanem azt állítják, hogy mi mindannyian örök lelkek vagyunk, Isten parányi szerves részei, örök, tudással és boldogsággal teliek. Van egy örök kapcsolatunk Istennel, amiről most itt ebben a világaban megfeledkeztünk, mert az illúzió hatása alá kerültünk.  Azért vagyunk boldogtalanok, mert elfelejtettük a kapcsolatunkat Istennel, vagyis nem tudjuk élvezni a társaságát egyfolytában, mert a gondolataink lépten nyomon valami más felé terelődnek. Na és ez azért van, mert nem kontroláljuk a vágyainkat, amik meg csak visznek bennünket az illuzórikus boldogság délibábja után. Mert minden amit az érzékszerveinken tapasztalunk, az elmúlik, így valójában nem igazi a lélek számára, aminek egy másik tulajdonsága, hogy örökké boldog, vagyis boldogság függő. De mikor nem lelki, vagyis örök dolgokban keresi a boldogságot, akkor mindig csak fut-fut a képzelt boldogság után, ami meg egy-egy kósza pillanatra meg van, de a következő pillanatban már ki is pereg az újjaink közül mint  a homokszemek… De ha megtanuljuk irányítani a vágyainkat, hogy azok ne az ideiglenes dolgok után fussanak, hanem az örök, vagyis istennel kapcsolatos dolgok után vágyakozzanak, akkor van rá esélyünk, hogy egyáltalán elinduljuk egy úton, amin öröm járni, hiszen a végén a véget nem érő, örök boldogás a jutalmunk, maga Krisna társasága…

Igazad van, mikor ezt mondod:  "az ember csak ember marad. Nem lehet tőle elvárni, hogy ne a vágyai irányítsák. Függetlenül attól, van-e Isten és az emberek teremtették-e."

De beláthatod, hogy micsoda veszélyei vannak annak, ha valaki nem kontrolálja a vágyait, az alábbi kis sztoriból:
Tegyük fel, hogy azt mondom akkor igazad van kedves szaki, és nincs értelem kontrolálni a vágyaimat és el kezdek így élni. Szóval holnap elmegyek, veszek egy motoros láncfűrészt, aztán reggel mikor mennél munkába, visszarúglak az ajtón, lefoglak megkötözlek, a barátnődet meg megerőszakolom a szemed láttára, utána meg téged, hogy utána mind a kettőtöket apró darabokra vágjalak az új motorfűrészemmel…
Szóval bár nem hinném, hogy ilyenekre vetemednék, vannak akik mégis megteszik ezt. De ezek szerint te nem ítéled el őket, mert hát nekik ez a jó, nekik erre van szükségük, ők is csak hús vér emberek, akiket a vágyaik irányítanak.

Szóval azt gondolom, hogy ezért fontos, hogy legyen egy közös értékrend, ami pedig nem emberek találtak ki, hanem Isten, a játékmester mondott el a szentírásokban. Bár abból a szögből úgy tűnhet, hogy hát isten annyi mindent mondott, olyan sok vallás van, de igazából isten csak a vallás elveit nyilatkoztatta ki mindig hely idő és körülmény szerint.
Ez olyan mint például biciklivel jársz dolgozni, mert az az elv mögötte, hogy az milyen egészséges, nem szennyezed vele a környezetet, meg olcsó is. De ha mondjuk szakad a hó, akkor lehet, hogy ezek az elvek a háttérbe szorulnak, mert egy másik elv került jobban előtérbe, hogy ilyen körülmények között, viszont, lehet, hogy nem olyan jó ötlet biciklivel menni, hiszen könnyen megbetegszik az ember, meg tekerni is nehéz 1,5m-hóban…  Helyi-idő-körülmény…

Igen nem tagadom, hogy az ember milyen vágyakkal rendelkezik, de itt egy nagyon fontos dolog még, hogy mi nem vagyunk ez az anyagi test, hanem lelkek vagyunk. a Lélek nem a test és az érzékszervek késztetése nem a lélek tulajdonsága, hanem a testé.
Van egy durva vizikai testünk, amit tapasztalunk nap mint nap, amit meg tudunk fogni, aminek szaga van. ez a durva fizikai test 5 elemből áll. Föld, tűz, víz, levegő, éter. ezekből az elemkből épül föl az emberi test, ami tulajdonképpen nem más, mint egy gép, ami összetartja az érzékszerveket. Szem, fül, orr, nyelv, gyomor, bőr, nemiszervek. Ezek azok az érzékszerveink, amikkel többnyire gond szokott leni, mert ezek mindig élvezni akarnak.
Na de, ezeken kívül van egy finom fizikai testünk is, vagyis a szellemünk. ez a finom fizikai test áll az Elméből, intelligenciából és a hamis egóból. Az elme fogja össze az érzékszerveket, vagyis hozzá jönnek be azok az ingerek, amik az érzékszerveket érik. Az elme az amit ösztönnek hívsz. Felette áll az intelligencia, vagyis a tudás, amivel tudjuk kontrollálni az elmét. Ha akarjuk az önmegvalósítást, akkor az intelligencia nemet mond az elmének, mikor az túlzottan belemerülne az érzéki élvezetbe, de ha nem kontrolláljuk a vágyainkat, akkor az intelligenciát arra használjuk, hogy miként tudnánk az elmét, vagyis az ösztöneinket elégedetté tenni. Tulajdon képpen ez a különbség az ember és az állat között, hogy az emberi intelligencia képes irányítani az ösztönöket, míg az állati lét nem… Az emberi élet nagyon értékes a lélek számára, hiszen itt tudunk önmegvalósítást végezni, vagyis megtudni, hogy kik vagyunk mi valójában? Mi ez a világ itt körülöttünk? ki csoda Isten és mi a kapcsolatom Vele?
Azt mondtad, hogy ha elvesszük az intelligenciát, akkor csak ez marad és azt mondom, hogy igazad van. De megkérdezem, hogy mi értelme van elvenni az intelligenciát, vagyis miért akarunk a természetünk ellen menni, ha embernek születtünk és van intelligenciánk, akkor miért ne használnánk arra, amire való, hogy a szolgálatába állítsuk az ösztöneinket…

Azt mondod:
"Az emberek 100%-a tudja, mi a jó neki. Vannak azonban, akik intelligensebbek másoknál és képesek másokat manipulálni. Ezeket diktátoroknak, politikusoknak, marketingeseknek, pr-osoknak, vagy vallási vezetőknek hívják."
Igazad van. Mikor valakinek az a célja, hogy irányítsa az embereket, hogy manipulálja őket, akkor ő valóban ezekbe a kategóriákba tartozik.  Viszont felhívnám a figyelmedet egy létező, ámde nem oly szembe tűnő másik kategóriára, a valóban az önmegvalósítás útját járókra, akiket az emberek kezdenek el követni, azértm ert nyilvánvalóvá válik számukra, hogy ez az ember valóban tart valahová és amit tanít az jó és igaz. Ekkor pedig ő is egy vezető lesz, vagy vallási vezető, viszont nem akarja manipulálni az embereket, hanem az emberek akarják, hogy tanítsa őket. Ilyen egy igazi mester is. Egy mester nem tekinti magát mesternek, mint azok az emberek, akikről írtál. Ő szolgának tekinti magát, a társadalom szolgájának, az emberek szolgályának és úgy szolgálja őket, hogy tanít. Gondolom te is ezért követed OSenseit és tanításait. Tény, hogy nagyon sok olyan ember van, akik csak tetszelegnek egy vallásos ember szerepében, hogy elismerést, gazdagságot, vagy követőket szerezzenek maguknak, vagy a cégüknek, mint  apr-osok, marketingesek… De vannak köztük szentek is, akiket valóban érdemes követni… Ezért nem érdemes kikapcsolni az Intelligenciát, hogy meg tudjuk különböztetni őket és tudjuk követni a tanításaikat. Mint mondjuk nálatok az Aikidoban. Te sem a nem tudom milyen mester alapján csinálod ezt az utat, hanem a Christian Tisser félét, mert neked ahogyan írtál is róla ez tűnik hitelesnek, vagyis a többiről azt gondolod, hogy nem követik Osensei tanításait… Ugyan ez létezik vallások szintjén is. Mikor a követők a tanítványok elkanyarodnak és csak a fent említett dolgokért nem tartják magukat az eredeti tanításokhoz…
De nem érdemes mindenkit egy kalap alá venni, hanem inkább érdemes mindenkitől tanulni. mert mindenki a mesterünk. Van aki arra tanít, hogy miként, van aki meg arra, hogy miként nem csináljuk a dolgokat. De a kettőt megkülönböztetni csak intelligenciával tudjuk, amit pedig folyamatos tanulással kell fejleszteni…  :)
Az emberi test csak egy gép, ami a lélektől működik. Például, ha van egy fiatal lány, akkor nagyon vonzó tud lenni, de ha ugyan ez a lány van, már csak a lélek nélkül, vagyis halott, akkor már nem olyan vonzó. (Normális esetben) A lélek az ami vonzó, nem a test…

És úgy ahogyan mondod, a szerzetesek nem járnak sztriptízbárba, mert mást akarnak elérni. A tetteink megmutatják, hogy hová tartunk. Amit gyakorlunk abból fog állni a tudásunk. Ha valaki a cölibátust választja, vagy a kontrollált nemi életet és ezeket gyakorolja, akkor mikor jön a halál pillanata, valószínüleg nem egy meztelen nőre fog gondolni, mert azt gyakorolta egész életében ,hogy ne gondoljon arra, hanem tud gondolni Istenre és vissza mehet hozzá. Mert az lesz velünk következő életünkben amire gondolunk a halál pillanatában.
Ha a kihont gyakorlod edzésen és nem gyakorolsz kreatív lenni és mindenféle támadás ellen megcsinálni a technikát, akkor a kihont fogod tudni, ez viszont édes kevés az utcán, mert ott soha semmi sincs úgy mint "laboratóriumi" körülmények között a dojoban. Ha csak tatamin gyakorlod az esést, akkor félni fogsz a betonon, ha csak egy ellenfél ellen gyakorolsz, akkor jó leszel 1-1-ben, de ha sokan jönnek, véged stb… Amit gyakorolsz, azt fogod tudni és elérni…

 
 
Elfojtások?

Hát ha arra vágysz, hogy csak oda menj egy lányhoz és elvidd, akkor igazából az önzés. mert csak az érdekel, hogy kihasználd, vagyis elégedetté tedd a namiszervedet vele. De ezt igazából nem szeretik a nők. Most nem a prostituált mentalítású nőnemű egyedekről beszélek, hanem azokról, akikkel esetleg érdemes hosszú távon kezdeni, mert van tartásuk és nem adják könnyedén oda magukat. Ezen kívül a nők számára sokkal komolyabb visszahatások vannak a paráználkodás miatt mint a férfiaknak. Csak kérdezd meg a barátnődet, hogy hányféle női nemi betegség létezik ,ami mind-mind ennek a vissza hatása. Amennyire élvezel egy dolgot, ugyan annyira fogsz szenvedni is tőle…

Azt állítod, nekem ezek problémák:  aki húst eszik, tisztátalan; aki szeretkezik, bűnös; aki behódol a vágyainak, az egyre jobban elsüllyed a bűn mocsarában.

Én ezt soha nem állítottam, vagy mondtam. Mindenki azt csinál amit akar. Én csupán elmondtam, hogy ezekenk a dolgokan kedvezőtlen vissza hatása van a lelki önmegvalósítás útján. Ha valaki a pokolba akar menni, akkor neki nyugodtan lehet ezeket csinálnia. :)

Azt mondo: "A vágyak nem arra valók, hogy elfojtsuk őket. Az elfojtásból soha semmi jó nem származik"

És igazad van. az elfolytás nem vezet sehová. Krisna is ezt mondja. Míg az élőlény egy magasabb rendű ízt nem tapasztal, addig képtelen elállni az érzéki élvezetről. Tehát míg valóban meg nem tapasztalod, hogy van jobb dolog is mint a szex és az LSD, addig nem tudsz lemondani róluk. ehhez szükséges egy megértés. Min például, ha értem, hogy neked nem jó, hogy megerőszakolom a barátnődet meg téged és utána feldarabollak benneteket, akkor nem csinálom, mert nem akarom, hogy rossz legyen neked. De ha csak az van a fejembe, hogy meg kell csinálniom, mert olyan jó lesz ott a sok vérben, akkor nem tudok lemondani a tettemről… (Bocs a brutális példáért, dehát szerintem ez nagyon szemléletes. ;D  )  

Én is szeretem a sört, a nőket, szeretek hülyeségeket is beszélni, szóval ugyan úgy  mint benned, bennem is megvannak ezek a vágyak. A különbség csupán annyi, hogy kipróbáltam mi történik, ha lemondok róluk és valami mást próbálok ki helyettük, például meditálni, zenélni, énekelni a Hare Krisnát. És mivel azt tapasztalom, hogy ez így jobb és tényleg oda arrafelé vezetnek amerre valóban szeretnék eljutni, ezért így élek. De bármikor elmehetnék veled piálni, meg csajozni, csak egészen egyszerűen nincs kedvem ilyen dolgokkal foglalkozni, mert találtam valamit ami sokkal jobb nekem, az állatoknak, meg a nőknek és inkább azzal foglalkozom, mert tapasztalom, hogy jobb… Ez nem kényszer, vagy önkínzás, egész egyszerűen olyan mintha azt akarnám neked bemyagyarázni, hogy a spenót tök jó, de te meg a múltkor hányásig etted magad és ha csak rá gondolsz, öklendezel tőle…

A mindenből egy kicsit az jó elv, csak én nem szeretm. Ha valamit csinálok, akkor az legyen a maximumon. Nem szeretm az olyan dolgokat amik hát egy kicsit ebből, meg egy kicsit abból. Krisna tudat ezért jó, mert így Istennek csinálok mindent és a tőlem telhető legjobb módon kell ezt tennem, így kiélhetem a maximalizmusomat. De lehet enélkül is… Csak egy kicsit. De mindennek olyan eredménye van, mint ahogyan gyakorlod. Ha csak melléd ütnek edzésen mindig, akkor mikor valaki jön és valóban meg akar ütni, akkor elcsodálkozol…

A vallásom nem foszt meg semmitől, mert én mondok le dolgokról. de ha nem mondanék le, akkor is lehetnék Krisnás, hiszen sokféle van, de mivel tapasztalom az áldásait annak, ha igyexem minden elvet tartani, így van értelem. Ez nem kényszer… Csak azért gondolod, mert még nem próbáltál így élni. Én viszont éltem úgy mint te és tudom, hogy na az egy igazi kényszer, mikor nem bírsz ellen állni egy nőnek, aztán elviszed, de reggel meg már mennél a fenébe, mert ránézel és azon gondolkodsz, hogy mi a fenét keresek én ennek a nőnek az áygaba. Vagy bepiálsz és másnap meg szét szakad a fejed és azon gondolkozol, hogy mi a fenéért ittam annyit az este… Ez ek most kimaradnak és vannak helyette sokkal másabb dolgok amiket meg kell oldanom…

Például, hogy veled beszélgessek erről a filozófiáról és mindezt kedvesen és megértően tegyem és jó legyen mind a kettőnknek,  hogy azon gondolkodok, hogy mi az ami még bele fér neked, meg mi az ami már sok lenne és akkor így megpróbálom tisztelettel megfogalmazni egy más lehetőségét is az életnek, ahelyett, hogy cáfolnálak, hogy "hülye állat vagy, egy démon és pokolra fogsz kerülni a fattyaiddal, meg  a barátaiddal  együtt… ;D" De ennek semmi értelme nem volna, ugyan úgy mint ahogyan nincs értelme berúgni, vagy elszívni egy spanglit sem..

Buddha egy szimpla tereptárgy?

A fogyasztói társadalom lényege az pont az, hogy rabszolga legyen mindenkiből és senki se otthon egy kis földön gazdálkodjon, ami ugye úgy néz ki, hogy mondjuk 1hektár föld eltart egy egész családot. Ráadásul csupán napi 3-4 órát kéne földműveléssel foglalkozniuk és mindenük meglenne. de akkor hogyan dolgoznának annak a pár embernek a gazdagságáért, akik irányítják a világot? Ezt csak úgy lehet kivitelezni, hogy az embereket nem engedlyük, hogy önfenttartóak legyenek és rá kényszerítjük őket, hogy a gyárakban robotoljanak napi 10-12 órát.
De ezt nem az én vallásom mondja, hanem nagyon sokan tisztában vannak még ezzel és inkább kivonultak egy kis faluba és önfenttartóként élnek, gazdálkodnak. Mindenkinek jutna föld bőven. Csak elhitették ügyes propagandával, hogy a földművelés az bizony egy alantas dolog. Megnéznélek kapával a kezedben… :)  De ez a rendszer össze fog omlani és akkor az embrek meg ott fognak állni az üres  szupermarketek előtt és éhesek lesznek. És mikor már minde étel elfogyott, elkezdik egymást megenni, mert nem fogják tudni, hogyan kell ételt termelni… A mai emberek 90%-ának fogalma sincs arról, hogyan kell krumplit ültetni, vagy bármi mást…

A fogyasztást nem azért találták ki, hogy ne legyen probléma, hanem pont azért, hogy ne legyen probléma. Vagyis ne legyenek olyan emberek, akik nem akarnak a rendszer rabszolgái lenni és ezért kitalálták, hogy neked kell ez is meg az is és vegyél fel rá már az iskolában hitelt és kezd az életedet már adósággal, hogy mindegy te mit szeretnél, el kelljen fogadnod egy ürülék állást is, mert törlesztened kell a részleteket…
Mi Krisnások egyáltalán nem akarjuk azt amit a Budhisták, de tény, hogy egy jó ideig egy úton járunk. Egyszerű élet, magas szintű gondolkodás ezt tanítjuk. Az a más alternatívánk, hogy éljünk úgy, hogy Krisna az életünk középpontja. Neki főzők, róla beszélek, mindent Neki csinálok és erről tudatos vagyok és így tényleg tapasztalok egy fajta boldogságot. (Csak ki kell próbálni…) Azoknak, akik szeretnének kikeveredni az újjá-meg újjá születés körforgásából és vissza menni Istenhez a leki világba, nekik mutatunk erre egy egyszerű alternatívát. Ha akarod csinálod, ha nem nem. Minden rajtad múlik…

A jó és a rossz pedig relatív. Ha például szeretnél nagyobb izmokat, akkor el kell járnod konditerembe és táplálék kiegészítőket kell szedned. Viszont, ha szeretnél nagyon akrobatikus lenni, szaltót ugrani, meg cigánykerekezni, vagy gyorsan futni, akkor ez pont rossz a te céljaid eléréséhez.  Tehát van egy cél és a cél elérésének szempontjából lehet csak a dolgokat besorolni, hogy mi a jó és mi a rossz… Az én céljaimhoz, így kell élni. Más célokhoz nem kell így élni. A pokolbolygókra például könnyű eljutni, ahhoz nem kell olyan sok erőfeszítést tenni… :)

Isten pedig igen is valóság és létezik és ezt mindenki tudja. Csak vannak akik tagadják. A lélek természetes reakciója, hogy Istenre gondol, mikor menedéket akar venni valami ügyben. "Kérlek Istenem segíts"  Ez természetes és mindenki csinálja még az is, aki azt mondja, hogy nincs isten… :)

 
 
Isten kitaláció?

Isten mikor megteremtette ezt a világot, ezt a nagy társasjátékot, akkor elmondta a játékszabályokat, melyek a teremtés kezdetétől ugyan úgy érvényesek és a Hiteles lelki tanítómesteri láncolaton keresztül érkeztek el ide hozzán, napjainkba, és ugyan így fognak tovább fent maradni egészen a föld pusztulásáig.

Tudom, hogy nehéz belátni egy büszke embernek, de igen is nem te vagy az élvező, nem te emeled akezed és nem te tekersz a biciklin, hanem isten ad energiát, hogy ezeket meg tudd tenni, mert vágysz rájuk. Ő ad mindannyiunknak levegőt minden percben és mikor azt mondja, hogy nincs több, akkor senki sem tud tenni semmit… Mert Ő a Legfelsőbb irányító. Krisna engedélye nélkül mégy egy fűszál sem mozdulhat…

Végezetül pedig akkor mivel a legutóbbi hozzászólásodban említetted, hogy szívesen elolvasnál valamit amit ajánlok, had ajánljam neked a Bhagavad-Gitát. Ezt a könyvet Isten mondta el. Ezt jelenti a címe is. A Legfelsőbb éneke…  Krisna és Arjuna  a nagyszerű harcos beszélgetés a Kuruksetrai csata előtt, ami igazából a legnagyobb világháború volt ami eddig ezen a bolygón történt… Szívesen elküldöm neked, vagy le is tudod tölteni innét a jobb oldalról…

Továbbá valóban egyszerűbb lenne személyesen beszélgetni és nem ennyit gépelni, úgyhogy ha van kedved, ütközhetünk valamikor egyet dumálni. Ha máskor nem, esetleg majd egyszer októberben edzés után, mert elvileg kivesszük mellettetek a pincét, ráadásul van egy füstmentes kis étterem/teázó is ott az utcában…  :)


A végére pedig
egy videó, ami egy sejtről készült a Harward egyetem diákjainak jóvoltából. Az volna csak a kérdésem, hogy te kedves Mesterszakács valóban azt hiszed, hogy mindezt az "ősrobban ás csinálta nem  pedig Isten? (sajnos meghalatta a képességeimet, hogy beillesszem)
Annyit mondok még itt a végén kedves szaki, hogy míg ki nem próbálod az én utamat, addig csak spekulálni tudsz arról, hogy milyen lehet rajt járni. Én viszont jártam azon a sztrádán amin te. Én úgy döntöttem, hogy nem hiszem el, hogy csak alkohollal meg drogokkal tudom jól érezni magamat, úgy hogy közben x db, valójában szerencsétlen gyermekre és férjre vágyó nőt használok ki a szexuális vágyaim kielégítésére stb… Inkább most erre mennék és ezt elmondom mindenkinek aki meghallgat, hogy van más út is… Csak énekelnem kell egy mantrát: Hare Krisna Hare Krisna Krisna Krisna Hare Hare Hare Ráma Hare Ráma Ráma Ráma Hare Hare. Ilyen egyszerű is ez. :)

Bocsánat, hogy ilyen hosszan írtam…

Tisztelem Benned, ha ezt végig olvastad és elfogadod…  


Gouranga