Menü

Elengedni…


Az élet kulcs szava ha úgy tetszik. Amint elfelejted, abban a pillanatban kapsz egyet az élettől. Annyiféle ember annyiféle hozzá állással és elvárással van felénk és mi magunk is annyiféle elvárással rendelkezünk mások felé. Arról nem is beszélve, hogy magunkhoz képest mennyiféle elvárással rendelkezünk. De az élet sokszor másképp alakul, az élet sokszor máshogy adja, vagy rendezi  a dolgokat mint ahogyan mi azt elképzeljük, eltervezzük.

Zenei aláfestés a bejegyzéshez:

Amíg elfogadjuk egy nálunk hatalmasabb erő létezését, egy nálunk sokkal tökéletesebb mindenható lény létezését, addig van esélyünk. De mihelyst magunkat képzeljük Isten helyébe, vagy azt gondoljuk, hogy mi vagyunk mindenhatóak, általában abban a pillanatban szembesülnünk kell azzal, hogy nem is… Úgy mint mikor edzésen valaki úgy érzi, hogy nagyon megy, meg nagyon tudja. Aztán jön valaki akin meg egy kicsit sem működik a tudás és onnan füsté válnak az addig felépített hamis elképzelések. Mert onnan semmi sem fog működni.

elengedés

Azért kellett eljönnünk ebbe a múlandó anyagi világba, hogy megtapasztaljuk az örök változatosság örök elmúlás aspektusát. Mert itt mindig minden elmúlik. Minden ami a testtel van kapcsolatban csak idő kérdése csupán. Persze sokan eljutnak odáig, hogy ezt tudják, és persze nekik már ezzel nem kell foglalkozniuk, hiszen már olyan sok helyen olvasták, mert a Popper Peti bácsi, meg az Osho bácsi, megy a Csernus Doki is mondta már, úgyhogy ő tudja, hogy ez így van. De ha közben meg minden apró-cseprő szir-szaron fennakad az ember, akkor a környezete látja rajta, hogy bizony csak az elmélet van meg. A gyakorlat hiányzik. Ami azt jelenti, hogy a szavak csupán szavak, mögöttes tartalom nem létezik, hiszen a szavak csak elismétlésre kerülnek, nem belülről jönnek sajátként.

Kezdő prédikátorokat szoktak tetten érni a jól felkészült kötekedők, hogy szépen bemagoltad, jól megtanultad a leckét. Mert amit mondanak, az bár igaz és tényleg úgy van, vagy úgy kéne lennie, legbelül nincs mögötte erő, vagy akár még másképp is gondolkodik róla az illető. De a világ egyre nyitottabb és egyre több minden kerül közkézre, a média rohamos fejlődésének és az internetnek hála. Ahogyan ezek a dolgok egyre inkább, egyre mélyebben beszivárognak a mindennapi rutinjainkba, úgy veszítik el a hitelességüket olyan emberek, vallások, mozgalmak, kormányok, harcművészetnek, esetlegesen jóga irányzatoknak titulált dolgok amik nem az őszinteségen és alázaton alapulnak.

Ha az ember nem rendelkezik valódi alázatossággal és őszinteséggel, akkor  bele fog pusztulni a gyötrelembe amit attól tapasztal ha tetten érik olyan dolgokba amikben nem akarja, hogy tetten érjék. Ettől természetesen rendkívül frusztrált, vagy épp agresszív lesz, ami nem más tulajdon képpen, mint a lelepleződés elmaszatolására használt próbálkozás. És vannak olyan emberek akiknél működik, akiknek el lehet efféle megnyilvánulásokkal maszatolni az értékrendjét és nem látnak egy ideig át a szitán, vagy el lehet napolni a felháborodásukat. De akiket ily módon be lehet csapni, egyre kevesebben vannak. Mert a rohamosan gyorsuló világban az információk is rohamosan gyorsulnak és az ami régen néhány év alatt derült ki, az egy perc alatt is világhírré képes válni.

Ez, hogy így van, ez nem jó, vagy rossz, hanem ez csupán a jelen. Amit ha valaki nem képes felfogni, akkor csúnyákat fog bukni mind mások és maga előtt is.

Vagyis ha látszani szeretnél valaminek ami más mint egy egyszerű szolga, akkor nagyon össze-fogsz törni, és lehet, hogy nem azonnal, mert különféle trükkökkel el tudsz kerülni egy két akadályt. De mikor el jön az idő, és nem leszel képes mindenki előtt fejet hajtani, főleg nem azok előtt akik előtt látszani szeretnél valakinek, elismerve, hogy a tudásod nem ér semmit, akkor a gerendán fog cuppanni az egód, ami szintén gyorsan jött és csak egy féle képpen tudod elkerülni. Úgy, hogy leborulsz a földre, hogy minél alacsonyabban legyen a fejed. Ha pedig még magadhoz sem voltál ekkor őszinte, akkor ebben a pillanatban nem csak a gerenda csap pofán, hanem egy egész világ omlik össze benned. Aminek természetesen nem kell, hogy végzetes következményei legyenek, hiszen a körülötted lévők nem látnak beléd, csak azt látják, hogy  miként éled meg azt a szituációt amit mindenképpen szerettél volna elkerülni…

Csak azt nézi a világ, hogy  fel állsz-e, fel tudsz-e állni, és mész-e tovább?

Mert igazából nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen az életedben, hanem csupán annyi, hogy fel kelsz-e és mész-e tovább. Isten csak erre az egyetlen egy dologra kíváncsi. Hiszen próbatételek, vizsgák minden úton vannak. Ezeken a próbatételeken és vizsgákon átengedhetnek a tanáraid ismerőseid, vagy akik annak vélnek aminek látszani szeretnél. De ezek csak neked meg a körülötted lévőknek fontosak. Ha fejlődni szeretnél akkor azokon a vizsgákon és megmérettetéseken kell átmenni amik elé az élet állít…

Sok szeretettel mindenkinek:

Horváth Ádám (Kisordas)

, , , , ,