Menü

Elhárító mechanizmusok


düh.

a kis csávó innen ugrott elő

Az
önzés ott kezdődik, hogy Én vagyok a központ. (Na bumm) Mikor nem Én
vagyok a központ, vagy nem egy saját értékrendünk szerint pozitív
képben tűnünk fel mások előtt, akkor beindulnak a védekező
mechanizmusaink, ami egy ösztönös reakció egy olyan feltételekhez
kötött léleknél, aki nem kontrollálja a vágyait, vagyis egy állati
szinten tengeti amúgy emberinek nevezett életét. Ennek a mechanizmusnak
a neve félelem és napjainkban általában dühként nyilvánul meg.

Add ki magadból?

Vagy tanuld meg kontrollálni az elmédet?

 

1. Tagadás: frusztrált helyzetben a dühöt érzünk, majd
igazságtalanságot észlelünk

2. Disszociáció: A kellemetlen élményt kellemesnek véljük
(gyakori bűnözői hozzáállás)

3. Projekció: saját indulataink másokra való kivetítése.
Sigmund Freud szerint ez az érzelmekre is igaz lehet, ilyennek lehet értelmezni
pl. elvakult szerelmet.

4. Introjekció: a projekció ellentéte, éppúgy hisztérikus
reakció, mint az

5. Izoláció: szigorú önellenőrzés, távolságtartás „nem adok
támadási felületet”-gondolkodásmód

6. Hasítás: szélsőségekben való gondolkodás, valami vagy
nagyon jó, vagy nagyon rossz, ez felment a felelősség alól és komfortérzetet
okoz

7. Passzív agresszió: Elvállalunk valamit, és mégsem teszzük
meg (nem tudsz előre nemet mondani)

8. Leértékelés: omnipotencia, „Én mindenkinél fontosabb
vagyok, nagyon fontos vagyok, az én bajom a legnagyobb”-gondolkodásmód.

9. Elfojtás: pszichoanalitikai kulcsfogalom: a tudattartalom
tudattalanítása, bizonyos indulat nem kerülhet a felszínre, tabuvá válik. Valamiről
nem vagyunk hajlandóak beszélni.

10. Elnyomás: lényegében ugyanaz, mint az előző, azzal a
különbséggel, hogy a tudattartalom jelentőségénél fogva nem fojtható el,
tudatosan kell harcolni a felbukkanása ellen. Vagyis belső küzdelem a saját
elménkkel.

ellentétpárok

11. Kompenzáció: helyettesíteni valamivel, pl. kis
testmagasságot gyúrással orvosolni. :)

12. Intellektualizáció: mindent a szigorú elméletek szerint
megmagyarázni. Saját műveltségünk csillogtatása egy bizonyos témában, a „szakma
nagyjainak folytonos idézgetésével. „Te nem tudsz semmit, hiszen nem vagy elég
művelt” gondolkodás mód. Gyakran csatlakozik hozzá az iskolázottság, illetve
végzettség központú, úgynevezett „értelmiségi” komplexus…

13. Fantázia: ahelyett, hogy szembesülnénk saját hibáinkal,
mesevilágban élünk.

14. Racionalizáció: Zavaróan téves MEGmagyarázás, ilyenkor
szokott ”a szög kibújni a zsákból”, önáltatás. Mikor van egy elképzelésünk egy
dologról, és mindent megmozgatunk, hogy mások is így lássák. Persze lehet, hogy
sikerül forradalmat csinálnunk, de általában mások számára nyilvánvaló, hogy
csak egóból hajtjuk a magunkét.

15. Regresszió: visszacsúszás egy korábbi személyiség
fejlődési szakaszba frusztráció hatására: a hang elvékonyodása, sírás,
körömrágás, hiszti, gyerekes viselkedés stb.

16. Fixáció: a regresszió állandósulása (pszichotikus
állapot lehet!) Mikor egy általános megoldásnak gondoljuk a regresszió
elemeinek alkalmazását, míg a mesterségesen gerjesztett szindrómák személyiség
jegyeink részévé válnak és tényleg így kezdünk el reagálni szituációkra,
élethelyzetekre…

17. Reakcióképzés: a valóban megélt érzelemmel ellentétes
reakció mutatása (túl barátságosak, nyájasak vagyunk a főnökünkkel) Mikor
utálunk valakit, de már-már túlságosan kedvesek vagyunk vele…

18. Szimpatizmus: sajnáltatás. Mikor saját magunkat
próbáljuk meg szenvedő félként feltűntetni, sajnálatot ébresztve ezzel másokban,
személyünk felé.

19. Szomatizáció: testi tünetképzés: „remegek az idegtől”,
hasmenés, gyomorfekély, tick, szemölcs stb. Ez eléggé eldurvulhat, ha
kultiváljuk az életünkben és káros hatásai lehetnek mind kapcsolataink, mind
egészségünkre kifolyólag.

20. Távolítás: két összefüggő tényező távolítása, „ennek
semmi köze nincs hozzád…”-gondolkodás mód. Vagy „Neked ehhez semmi közöd, ez
nem a te problémád”-gondolkodás mód. Azon alapszik, hogy büszkék vagyunk és
lenézzük azt, aki épp szóvátesz valamit, amire így reagálunk, hogy ne kelljen
szembesülnünk tényekkel, élethelyzetekkel…

21. Lehúzás: Mikor mások pocskondiázásával, vagy rossz fényben való feltüntetésével igyekszünk saját magunkat felsőbbrendűnek éreztetni. Ehhez persze szükség van általában egy partnerre, vagy egy csoportra, akik meg meghallgatják ezt és együtt tudunk "fikázni" másokat. Ilyenkor saját felsőbbrendűségünk tudatában fürdünk, "hiszen én nem vagyok ilyen- meg ilyen."

Sajnos én is hatása alatt vagyok ezeknek a dolgoknak és szenvedek a következményeiktől. Ez a kéj, a düh és a mohóság. Az ezen dolgok befolyásolta tetteimnek bizony elég gyakran megiszom a levét. :)

Mi a megoldás?

Tiszta vegyítetlen odaadó szolgálat Istennek. Csak neki kell állni és csinálni. Persze eleinte nagyon gáz az egész, de idővel, mikor a téves beidegződéseinket hátrahagyjuk, elhagyjuk az önző, élvező mentalítást, akkor képesek leszünk látni a Felsőlelket, Krisnát, minden élőlény szívében…
Énekeld:

Hare Krisna Hare Krisna
Krisna Krisna Hare Hare
Hare Ráma Hare Ráma
Ráma Ráma Hare Hare

 

Gouranga