Menü

Erény és dicsőség, vagy szenvedés egy életen át.


Már írtam párszor arról, hogy miért nem jó a hazugság. Igazából azért nem, mert épp az őszinteség ellentéte. Na most aztán megmondtam a nagyon okost gondolhatod. És természetesen én is így gondolom, hogy megmondtam. Mert a világ ilyen egyszerű.Ha a hazugságot szereted, akkor nem lesz jelen az őszinteség az életedben. Ez a dolog sajnos fekete vagy fehér, hiszen nem lehet olyat, hogy egy kicsit hazudtam, hiszen a kicsit hazugság is hazugság. Még gyerekkoromban hallottam azt a hasonlatot, hogy mindegy mekkora követ dobsz egy tóba, minden méret összezavarja a felszínt.

pereg az idő
Az őszinteséghez bátorság kell. Mert az őszinteség bizony nyitottságot követel. A nyitottság pedig azt jelenti, hogy nem félünk mások előtt felfedni a gyengeségeinket. Vagyis nem akarunk másoknak látszani mint akik vagyunk valójában. Manapság gyakori eset, hogy egy fiú, vagy egy lány hazudik magáról, hogy a másikban jó benyomást keltsen. De ez igazából semmi más, mint önzőség. Csak azért, hogy megszerezz valamit magadnak, másnak mutatod magad mint aki vagy valójában. Ezt hazugságnak hívják, képmutatásnak.

Az életünk úgy van berendezve, hogy ha kell lennie valakinek mellettünk, akkor az jönni fog és nem kell rá vadásznunk. Csak vágynunk. Ha mi vadászunk, akkor általában az lesz, hogy megteszünk mindent, hogy megszerezzük a “prédát” csak azért, hogy azt mondhassuk a miénk. Ezt hívják úgy, hogy birtoklási vágy. Aztán mikor kiderül, hogy a másik besétált a csapdánkba, akkor ki merünk nyílni jó esetben és akkor jön neki a hideg zuhany, hogy ja, te ilyen vagy igazából. És akkor döntenie kell, hogy megéri-e neki maradni annak ellenére, hogy valami egészen mást kapott mint amire számított.

A lányok általában erre szokták azt mondani, hogy ha tényleg szereti, akkor vele marad. De el kell mondanom, hogy egy férfi vagy a farkával, vagy az eszével szeret. Vagyis vagy arra kell neki a nő, hogy kielégítse szexuális vágyait, vagy pedig azt nézi, hogy megéri-e vele lennie, vagyis amit kap, az megéri-e. Természetesen ez azokra a férfiakra vonatkozik akiknek akaraterejük és céljaik vannak az életben, nem pedig azokra akik csak élni akarják az életüket, meg élvezni, kihasználni valakinek a társaságát.

És a lányok igazából ilyenek is lennének természetükből fakadóan, hiszen ők meg amolyan gondoskodós, anyáskodósnak vannak teremtve. Csakhogy ha ilyenek lennének, akkor nem lehetne velük megvetetni azt a sok szemetet amire manapság a fogyasztói társadalom fenntartása épül. Ezért a nőkkel el kell hitetni, hogy nekik elsősorban nem jó anya és jó háziasszonynak kell lenniük, hanem önálló független nőknek, vagyis dögnek. Ami azt jelenti, hogy nem a kedves szavaival, meg a főztjével hívja fel magára a figyelmet, hanem a formás cickóival, meg fenekével. És természetesen vica verza, hiszen a férfiakat is ennek fényében arra ingerlik, hogy a formákkal hódítsanak. 

És akkor a kapcsolatok nagy részt erről szólnak, formákról és hazugságokról. Mikor pedig kiderül, hogy belülmi van, akkor vége mindennek. Főleg, ha a másik nem is akar változtatni ezeken.

Mert egy kapcsolat a kompromisszumokról szól. De az az aljas mentalítás, hogy léteznek olyan emberek, akik ezt olyan módon csinálják, hogy megvárják míg a másik kötődni kezd hozzájuk, szeretni kezdi őket, és utána fedik fel eredeti belső vágyaikat, hogy akkor hátha velük marad mégis a másik, az a legaljasabb dolog amit az egyik ember a másikkal tehet.

De hát ilyen világban élünk. Ahol a nők elhitték, hogy a szűzességük nem érték, hogy ha tudnak, sőt szeretnek főzni, mosni, takarítani, gondoskodni, akkor ők elmaradottak, mert igazából partiból partiba, ágyból-ágyba kell menniük, mert attól lesznek értékesek. De igazából gondoljuk csak végig, hogy ha valaki családot szeretne, vagy mondjuk komoly kapcsolatot, akkor egy olyan nővel akarja mindezt, akiről azt sem tudja hol alszik, meg kivel meg mikor. Vagy egy olyannal, aki otthon alig várja, hogy végre haza jöjjön hozzá és kedves szavaival, meg az otthon melegével várja.

Mert a másik oldalról meg ott van az, hogy a férfiak éppen azért mert nem nagyon van manapság tisztességes női modell a képben, köztudatban, hiszen az nem hír, ha egy lány szűzen férjhez ment, mennyeien főz és szül 3 gyereket és boldogan élnek. Ezért arról hallunk csak, hogy a különféle luvnyák kivel mikor és hogyan éltek nemi életet. Nameg ugye, hogy ember a gyengébbik nemről. Az állatoktól származunk, vagyis akkor minél több minél vadabb nőstényt kell magunkévá tennünk, mert ugye ez a természetes. Ezért nem is figyelünk fel a tisztességes lányokra. Legfőképp talán mert nem is tudjuk, hogy léteznek-e ilyenek egyáltalán manapság.

A minap beszélgettem egy hölgy ismerősömmel aki váltig állította, hogy minden nő átesik azon a szakaszon az életében, hogy két hét alatt le fekszik minél több emberrel, hátha attól jobb lesz. De akkor ezek után most mit gondoljon az ember…

Egy vicc magazinban olvastam azt a hasonlatot mikor egy lány megkérdezte, hogy miért van az, hogy ha egy fiú él nemi életet minél több nővel, akkor ő király, mikor meg egy nő teszi ugyan ezt, akkor ő kurva? Aztán a srác azt mondta, hogy képzelj el egy kulcsot, ami a világ összes zárját nyitja. az egy elég jó kulcs akkor nem? Aztán meg képzelj el egy zárat amit bármelyik kulcs kinyit a világon. Akkor az egy elég szar zár nem?

És tényleg ilyen egyszerű. Mikor egy férfi magáévá tesz egy nőt, akkor energiát ad, a nő meg befogad. Ha a fiú, csak azért teszi ezt, hogy meglegyen, akkor a nő azt az energiát fogadja be, ami igazából nem más, mint kihasználás, önzés, és utána ebből fog élni, ott lesz benne. Minél több ilyen kapcsolatba megy bele egy nő, annál inkább ebből lesz és annál kevésbé lesz alkalmas arra, hogy normális kapcsolata, netán családja legyen. Míg a fiúk, tovább mennek és ugyan így kihasználnak másokat.

Na de mikor a fiú egy olyan nővel megy el, akit már sokan kihasználtak, akkor ő is érzi közben, hogy kihasznál, és őt is kihasználják. Ez pedig olyan erős lesz benne, hogy utána talán még napokig is úgy érzi majd magát, mint akin átment egy úthenger, mert a nő, nemhogy csak befogadta az energiáját, hanem egyenesen leszívta, minuszba. Na és akkor ezek a meghatározó élmények olyan erősek lesznek mind a kettejük életében, hogy képtelenek lesznek az odaadásra.

Amire egy család épül. Vagyis mindenki szolgálni és segíteni akarja a másikat. Eredetileg a lányok így vannak, ezért javasolják a szűz lány feleségül vételét, nem pedig valami luvnyát aki már vagy 20 férfivel összefeküdt 25 éves korára. Minden nő abba a férfiba a legszerelmesebb, aki el veszi a szűzességét. (Normális esetben) Az, hogy manapság a szűzességre negatív jelzőként gondolnak a fiatal lányok, azzal tulajdon képpen megpecsételik a saját sorsukat. Mivel mikor meg jönne a fiú, akivel aztán tényleg képesek lennének akár egy életet leélni, egy egészséges összetartó családot alapítani, addigra olyan tulajdonságokra tesznek szert, hogy a fiú nem fog velük maradni, sőt talán össze sem jön velük. És a fiú meg csalódik és akkor azt fogja gondolni, hogy ennek így kelle lennie, mert ez így természetes. És akkor elkezdenek mind hazudni a többieknek, hogy jobbnak mutassák magukat annál mint amik valójában. És így hiába lenne egy odaadó férjük, aki menedéket nyújt, nem lesznek menedéket venni, csak kihasználni akarják, hiszen ilyen energiákkal tömették tele magukat.

boldog család...

Egy párkapcsolat csak akkor tud működni, ha a pár mind két tagja mindent meg tesz, hogy a másiknak jó legyen, és egy amolyan odaadó szolgáló hangulatban van a kapcsolatban, ahol nem azt nézi, hogy neki miért is jó, hanem azt, hogy a másiknak hogyan tud-ő örömet okozni. Viszont ha csak az egyik van ilyen hangulatban, akkor abból hosszútávon lesz gáz, ha meg egyik sem, akkor nagyon rövid időn belül problémák lesznek. Természetesen itt az is fontos, hogy egy értékrend szerint gondolkodjanak, vagyis mind a kettejük számára ugyan az legyen az élet célja, hogy együtt törekedjenek egy irányba. Csak azért, együtt lenni, hogy együtt legyenek, az önzés és kihasználás…

Őszintén sajnálom, hogy a mai nők szeretnének családot, de úgy keresik a társukat, hogy egyből oda adnak mindenüket. Mert utána minél több mindenkinek osztott a kincséből, az erényességéből, annál értéktelenebb lesz.

Egy barátommal beszélgettem a minap, aki azt mondta, hogy 30 alatt nem is érdemes foglalkozni egy nővel sem,
mert akkor még elhitték, hogy körülöttük forog a világ, és karriert akarnak, meg magas színvonalat. Aztán mire nagy részük elmúlik 30 és még mindig ott áll egyedül, akkor végig gondolják a kis életüket, hogy hányan kihasználták őket, mennyien vissza éltek a szeretetükkel, és onnan más szempontok szerint kezdenek el értékelni. És eddigre lesznek ott, ahová normális esetben, már eljuthatnának 20 évesen is, ha nem hitték volna el, hogy cici, meg combfixben kissé bekokainozva fogják megtalálni életük szerelmét valami villózó fényekkel telitűzdelt huppogós, sötét helyen…

Igazából itt nem a fiúk, vagy a lányok a hibásak, hanem az oktatási rendszer, amit a vezetők engedélyeznek. Mert a jelenlegi oktatási rendszer nem az életre tanít, nem arra nevel, hanem mindenféle hülyeséggel tömik a diákok felyét. Ahelyett, hogy a fiúkat megtanítanák már gyerekkorban, hogy miként kell férfinek lenni, sőt erre készítené fel őket az iskola, a lányokat meg arra tanítanák, hogy hogyan legyenek nők… Ennyit a koedukációról…

És nem az a baj, ha elmész szórakozni, hanem az, ha azt gondolod, hogy erről szól az élet… Mert egy társadalom legkisebb egysége a család. De ha nem vagy tisztában azzal, hogy mi a szerepe egy férfinek és egy nőnek mint anyának, vagy apának a családban, akkor rombolod a társadalmat. Azt a társadalmat mérgezed amiben te magad is élsz…