Menü

Ha nem teszed, csak egyre beljebb fogsz menni oda, ahonnét a kivezető utat keresed…


Sehol sincs semmi és üresség.  Mert mindenhol ott van Isten

 

  Újra beindul talán ez a blog. (Ha nem lesz tróger az írója és kihasználja a lehetőséget.) Mármint mától van internet a családi házban. Nem mondom, hogy nem kellett erőfeszítéseket tenni, de viszonylag egyszerűen ment. Bár ez itt most egy nagyon lebutított nyílt internetes kapcsolat és általában fekete-fehér majdnem minden honlap amit meglátogatok, idővel talán sikerül elvégezni a megfelelő beállításokat, vagy esetleg ADSL-re váltani. Bár Deadly blogja megsínylette a váltást :).

 

  Tegnap edzésen meditálgattunk. A senpai azt mondja ami nagyon jellemző arra ami az egykori harcművészetekből, harcművészeti mentalításból illetve filozófiából megmaradt. A semmi, meg az üresség.(Na szevasz.) Nem akarom tőle megkérdezni, hogy az meg milyen, mert, hogy ugye ha egy kicsit jobban elmélyedünk ezeknek a fogalmaknak a jelentésében akkor nem kell nagy ész hozzá, hogy rá jöjjünk ezek valami nem létezőt takarnak. Mert a semmi az nincs és az üresség sincs. Mert ha valamire rámondod, hogy na ez a semmi, vagy az az üresség, akkor meg hazudtolod ezen fogalmak jelentését.  Mert ezeknek a fogalmaknak az a lényege, hogy a nem létezőt jelentik. Sehol sincs semmi és üresség.  Erre meg nem hogy nehéz gondolni, hanem lehetetlen, mível nem hogy megismerhetetlenek, hanem csak egész egyszerűen nem léteznek. Mert mind a kettő ezt jelenti.

  Meditáció közben azt az állapotot kell elérni amit harcközben. Csak ezzel az az egy baj, hogy harc közben igaz, hogy az a legjobb ha nem gondolsz semmire, de ez nem azt jelenti, hogy üresség van a fejedben. A ne gondolj semmire az azt jelenti, hogy semmire ami akkor és ott a jelenben nincs. Tehát ne a családodon, vagy a nődön járjon az eszed vagy akármi máson, mert akkor valószínüleg te húzod a rövidebbet. Ez az érzékelésnek egy finomabb formája. Az az állapot nem egy semmi és üres állapot, hanem egy finom fizikai test tudat. Ahol az elme az inteligencia és a hamis ego (Finom fizikai test) egy dolgon dolgozik a Földből, vízből, tűzből, levegőből és éterből (durva fizikai test) álló testel.  A Túlélésen. Ehhez kell az egyfajta nyugalom. Egy olyan nyugalom, amikor az ember becsületesen mindent megtett azért, hogy felkészülve álljon akkor és ott. Mivel ez a pillanat bármikor eljöhet, mint a halál, vagy maga a halál. Ezért mindig készen kell állni rá. Úgy hívják ezt, hogy tudatosság. Tudatosnak (Seishin) lenni arról, hogy mik a képességeink, mik a korlátaink, mit lehet a környezetünkben az előnyünkre felhasználni, illetve mi jelent hátrányt a számunkra. De ezek nem gondolatok, hanem az évek folyamán megfelelő mennyiségű gyakorlás után kialakult „ösztönök”. Olyan mint menni az utcán, vagy rágni meg nyelni. Vagy egy dohányzó embernek amilyenné a folyamat válik ahogyan rágyújt. Nem kell koncentrálni rá, mert sokat gyakoroltuk és így ösztönös lett.

  Amit sokan ürességnek gondolnak az nem más mint a hamis egon keresztül megnyilvánuló érzékelés. A legalacsonyabb szintje, vagy inkább első lépcsőfoka ennek az a képesség, ami minden nőnek alapból meg van. Érzed, ha néznek. Aztán ezen belül is vannak szintek, hogy nem leszel erről tudatos, csak autómatikusan oda kapod a fejed aztán, hogy tudatos leszel erről, de még mindig oda fordulsz aztán, hogy csak simán érzed, hogy valaki néz, de már nem kutatod a kilétét. Aztán mikor azt is tudod milyen irányból, aztán mikor azt is tudod milyen messziről, magasabbról alacsonyabbról és így tovább egészen addig, míg teljesen "nyílt szív"-ű nem leszel. De igazából nyílt elmével kezdesz el létezni és azt is hallod, hogy ki mikor mit gondol rólad a bolygó túloldalán. Persze ezeknek számtalan részlete és eshetősége van, hogy mikor, meg hogyan, de folyamatos gyakorlással fejleszthető.

  Én is fejlesztgettem. Nem mondom, hogy hiába, de igazából teljesen fölösleges volt ezekre pocsékolni az időt. Mert a célja ezeknek a gyakorlatoknak az, hogy az élőlény végül rá jön „magától” a szívében lévő Isten létezésére. Amúgy érzékeli. Keresztényül Ő a Szentlélek, szanszkrittül meg Paramátmá=Felsőlélek.

  Szóval már nem efféle dolgokon szűttyögtem, hanem magamban az elmében mondogattam a maha-mantrát. Ennek sokkal több értelme van, mert ez alapból egy nagy ugrás, át ezen az egész meditálgatáson, spekuláláson, meg mindenen.

  Ha kipróbálod te is megtudod. De ha nem akkor csak egyre beljebb mész oda, ahonnan a kivezető utat keresed.

 

Hare Krisna Hare Krisna

Krisna

Krisna Hare Hare

Hare Ráma Hare Ráma

Ráma

Ráma Hare Hare

 

Gouranga!