Menü

Hajtás-pajtás


  Csak leülök a gép elé, szerkesztek, kattintok, kivágok, mérek, tervezek, dizájnolok, aztán elmegyek a robogóval ide+oda, ha esik az eső, akkor még jobb, mert esőben jó motorozni (egy kicsit) aztán visszaülök a gép elé, pötyögök, meg vagdosok, meg másolgatok tovább, aztán robogóra pattanok és beszerzek ezt+azt, majd mikor megjövök, levágódok a géphez és katintgatok tovább, majd átülök egy másik géphez, amin azt nem lehet amit akarok csinálni, de azt ami kell ahoz, hogy megtudjam csinálni azt, amit akarok, ahoz csak ezt tudom használni, majd így ide küldök, oda töltök fel, lehúzok, meg átmásolok, aztán nyomtatok is egy kicsit, de csak próbát, mert még messze a vége, aztán felpattanokl a motorra, elmegyek egy 10.helyre, ahol valószínüleg van az ami még kéne, majd megpróbálom befejezni, meg aludni egyet, mert közben lement a nap, de már megint reggel van és kezdem is ott, ahol tegnap folytattam, ahol abbahagytam, és megint csak leülök a gép elé, szerkesztek, kattintok, kivágok, mérek, tervezek, dizájnolok, aztán elmegyek a robogóval ide+oda… mert hamarosan kizökkenünk az országból és addig még sok teendőm van, ha nem akarok trógernek tűnni…

  Persze így is lesz aki majd annak gondol, de a lényeg a csatában nem a győzelem, vagy a vereség, hanem az, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk, a vereség elkerülése végett…

Gouranga!