Menü

Ismét az utcán…



Még Pesten kikészült
a derekam. Köszönhető ez az edzetlenségemnek, meg a hidegfrontnak. Többen kérdezték,
hogy milyen volt a vizsga és miért csak éphogy megkaptam, hiszen annyit
készültem rá. A válasz kb annyi, hogy tehetségtelen vagyok és nincs érzékem
hozzá… Amúgy mikor vége lett e tréningnek csütörtökön olyan mértékű
gyepálódáson mentem át, hogy még a tempibe oda találtam DayalNitay Vijaya
Gourangához, de vissza Csepelre már neccesebb volt és 3szor szálltam vissza a Hévre
mire eltaláltam az Árpád hidat. (He-he.) Mára már azok a kis vérrögök is
csökkentek az oromban amik a hajszálerek felszakadásával keletkeztek és pont
annyira elegek, hogy még épp ne folyjék ki a vér csak rá-rá rakódjon, és egyre
nagyobbra növelje őket, míg végül nem nagyon kapok tőlük levegőt és ki kell
szedegetni őket… A derekam se sajog már annyira, de reggel jappázni még
mindig csak falnak vetett háttal bírtam. (Még jó, hogy nem vagyok ez a test,
máskülönben most ez panaszkodásnak tűnne. He-he.) Szóval ha magasabb szinten
állnék mondjuk a Ninjutsu gyakorlásában, akkor nem kellett volna ilyen vissza
hatások árán kizsigerelnem ezt a testet, csak lazán kivágtam volna… De hát ez
van. Kitartó vagyok, és tehetségtelen… (He-he)


Aztán ma jó kis
könyvosztás volt Gyöngyösben. Szeretem ezt a várost. Nagyon pozitívak az
emberek és eléggé nagyszázalékban nyomják ezoban… Már hiányzott a könyvosztás…
(Sose gondoltam, hogy egyszer ilyen is lesz…)

GOURANGA!