Menü

Jívák


     Tegnap feküdtem egész nap, meg a félkész arcüreggyulladásomra inhaláltam kamillateával, pussz egy nagy adag gyümölcssalátával egészítettem ki az étrendet a vitaminadag kedvéért. Meg is lett az eredmény, mert estére már sokkal jobban lettem, sőt ma reggel jöttem láttam és mentem ki oda, ahol a helyem. Az utcára…

  Szóval beérkeztem úgy 9-körül a templomba, mivel a sok fekvés után már nem bírtam dönteni, hogy vajon ébren rosszabb-e, vagy álmomban? Inkább felkeltem, hogy ma már biztosan nem leszek az álmok birodalmába, inkább osztom Srila Prabhupáda könyveit…

  Beérkezésem után nem sokkal Caitanya pr nagy örömmel fogadott és közölte, hogy a múltkori beszélgetésünket kicsit folytatnunk kéne… Na mondom,  akkor jóreggelt kedves mc, másodikfelvonásra felkészülni. Már húztam befelé fülemet, de végül egy nagyon kedves hangulatú és jóízű beszélgetés lett, mindenről amiről szerettem volna. (Persze többnyire ő beszélt…, én meg hallgattam, úgy ahogyan illik. Nagyon jókat mondott. Mindig nagyon jókat mond.) Mikor végezünk, nagyon szerencsésnek éreztem magam.

  Aztán az egri sétálón verőfényes napsütés és kedves emberek fogadtak, viszont pár perc múlva vissza kellett szaladnom a tempibe még egy pulcsiért, mert cudar hideg volt ma.

  Sok emberrel beszéltem ma és sokan mondták, hogy mennyire bírják mindazt amit mi csinálunk.

  Meg vissza jött a kéthéttel ezelőtti két prostituált is plussz két barátnőjükkel, enyhén spicces állapotban. Ők is sankirtanoztak, csak Kalinak, a saját bárjukat szórólapozták. Ahogy észre vettek, egyből körülvettek és kérdésekkel kezdtek bombázni, aztán meg ajánlatokkal… mindenfélékkel… Mert az úgy volt, hogy el kezdték olvasni A Tökéletesség útja című könyvet, de a 25.oldalig bírták csak, mert addigra teljesen szétmentek, hogy nem lehet piálni, meg x-elni sem…  (A kérdéseik nagy része is erről szólt.) Nehezen tudtam magam kifejezni, hogy tulajdonnképpen miért is gáz ez, főleg mert nem is akarták meghallgatni. Elég abszurd lett a helyzet, mert az efféle nők alapból szégyentelenek, de spiccel, meg aztán nem ismrernek se Istent se embert. Már félhangosan kiabálták nekem a különféle pajzán ajánlatokat, és kb mindenki minket látott és az egyikőjük épp el kezdett vetkőzni, hogy tudtomra hozza ő tényleg nagyon vonzó ruha nélkül is, mikor végre rádöbbentem, hogy na most itt már valamit csinálni kéne, hogy megakadályozzam, de le ugye nem foghatom, talán el kéne szaladni, de az meg már mégis hogyan adná ki magát, hogy nem tudok lecsitítani néhány félrészeg prostit?

  Aztán hirtelen észrevettem, hogy van egy Srila Prabhupáda könyv a kezembe a többi között.

Előkaptam és határozottan csak ennyit mondtam, Na ezt figyeljétek csak! Ez az ember ő itt Srila Prabhupáda és 70-évesen jött el Indiából egy árva kanyi nélkül, és ő fordította le ezeket a szent könyveket.  Kérdezték, hogy Miért, ő szűz volt? Mondtam, hogy nem, volt felesége meg gyerekei is… Erre megint majdnem vérszemet kaptak, hogy ott folytassák ahol abbahagyták, hogy akkor én is velük meg minden… De gyorsan el kezdtem mondani, hogy ebből a könyvből majd megértitek, hogy miért van minderre szükség. El kezdtem imádkozni Srila Prabhupádához, hogy mentsen meg ettől a helyzettől, erre a hölgyek megvették a könyvet és tovább haladtak…

  Aztán nem sokra rá vissza jött egy kedves pár, akikkel viszont nagyon jót beszélgettünk, mondták, hogy ismerik Guna-Grahi pr-t, mejd együtt dicsőítettük őt, hogy tényleg mennyire is úriember is ő, és elvittek egy Bg-gitát.

  Amúgy egy nagyon jó iramú szép nap volt. Csak az én szennyes elmémnek köszönhető, hogy általában a hardabb dolgokról többet bírok írni, mint arról, mikor minden símán megy…

  Holnap ugyan ott, ugyan akkor…

Gouranga!