Menü

Keringő után…


  Srila Prabhupáda a mai
napon érkezett meg Ámérikábá. Gondoltam akkor ez egy nagyon jó nap a
prédikálásra, mert igazából a nyugati kultúra ezen a napon kapott egy igazi
Shádut Krisnától. J  Komolyan is
próbáltam ezt venni, de bevallom a mangalát (Ami korai keléssel jár) ki kellett
hagynom, mert egy kicsit lelkizősre csavarodott a tegnapi nap. Két nagyon
kedves bhaktával is volt szerencsém beszélgetni az élet dolgairól, amiből az
egyik komolyabban éjszakába nyúlt. Nem mentegetőzésként írom, csak az edzéssel
együtt ez kicsit sokk volt, így Guru-pujára (7körül) értem csak át a tempibe,
ahol a maroknyi bhaktával nagyot kirtanoztunk SrinivasÁcárya pr kegyéből, aki
mindez után az egészet még megfejelte egy nagyon komoly kis leckével, hogy az
Isten áldja meg a szentem. :)

  Ma kerteseztünk
megint Ricardoval+ a végén egy kis keringő a „Meki" előtt (Ahol szegény
ártatlan föltrancsírozott és kisütött teheneket etetnek az emberekkel…), csak
úgy a miheztartás végett…

  Találkoztam egy idős
nénivel. Olyan vénségesen vén volt, hogy nem is tudom hirtelen mihez
hasonlítani. Egy nyugodt kis utcában remegett kint a háza előtt egy vödör
virággal. Azokat árulta, de nem nagyon járt arra senki. Mikor megpillantott,
reménytelt hangon de az idő által megtépázott hangon kiáltott oda, hogy vegyek
már tőle virágot. Átmentem hát hozzá a túl oldalra és mondtam neki, hogy
szegény szerzetes vagyok, semmim sincs. Viszont, ha adományba ad egy csokor
virágot, akkor azt elviszem a templomba az oltárra. Egy percig sem
gondolkodott, azonnal megragadta a legszebb csokrot és a kezembe nyomta. Aztán
kapott egy matricát és szépen Gourangázott ő is, akár a többiek. :)

  Ma valahogy sehogy
sem sikerült senkinek sem Bhagavat-Gítát adnom ,ezért mikor lejöttünk keringőzni,
az első embernek, aki azt mondta, hogy szeret olvasni, belenyomtam a kezébe…

  Tibi tegnap megint
annyit osztott, mint mi együtt… Mindenki lelkes, mégis ezt a filmet nézzük.
Vajon mi lehet az Úr terve ezekkel az epizódokkal? Talán idő formájában
hamarosan válaszol nekünk. :)

 

  Meg az a helyzet, hogy
mindennap beleszaladok egy-két gyászoló öregasszonyba, akik most temették el a
férjüket és arról panaszkodnak, hogy milyen drága volt a temetés, ezért nem
tudnak olyan sok adományt adni. Nagyon érdekes, hogy mindegyiküknek azt
mondták, hogy nagydarab férje volt és ezért a „drágábbik","százezres", nagy
koporsót kell megvenniük, különben nem tudják őket elföldelni… Hát nemhiába a
nekromaffia virágzik manapság…

 

  Lajostól, meg kaptam
néhány pulcsit, hogy ne kelljen abban a szakadtban járnom, amit a padláson
találtam… (Na jó akkor így lesz, bár nagyon bírom a hangulatát Thirtapáda pr
volt gúnyájának. :)
)

  Gouranga!