Menü

Ma


Kedden imáztam Krisnához, hogy light tréning legyen, mert különben a szerdai harinám ájulós buli lett volna. (A mai.)

 

Aztán az esőre állós, borongós égállás megtette a magáét, és a szokásos tizen-x helyett 5-en voltunk. Ilyenkor pedig kicsit mélyebben tanulhatjuk a harcmüvit, mert ugye több idő van foglalkozni az egyénekkel.

 

Igazából ahogyan megfigyeltem, mindenhol a dojovezírek arra törekszenek, hogy a tömegsport feelinget kiiktassák a ninjutsuból, amit úgy érnek el, hogy elég durva edzéseket tartanak, mikor tíz fölé nő a létszám. Nos így van ez nálunk is, és mindig szelektálódik a történet résztvevőinek száma.

 

A reggeli tüntetésről még így is csúsztam, és csak az utolsó félórára értem oda. És hogy mit kerestem a buldózer tetején egy zászlóval a kezemben? Hát így alakult… :)

 

GOURANGA!