Menü

Már nem is kell olyan sokat aludni…



Már csak egyet kell aludni, és vége a karácsonyi vásárnak. Mármint ennek az őrültek házának, amit annak neveznek. Rengeteg szörnyű megvalósítást szereztem. Tegnap, már amolyan "Nem lepődöm meg semmin" hangulatba kezdtem a napot Istennek hála, mert elég érdekes dolgok történtek a kis Jézus születésének, a szeretet ünnepének elő szeleként. Pl: A megyeháztér legforgalmasabb karácsonyi pavilonja elé kikerült egy doboz, műanyaggal beburkolt Rózsa a következő felirattal: Lepje meg kedvesét rózsával, tangával a közepén. Aztán az onnan pár lépésre lévő ingyenes vécében, a wc-s néni hullarészegen, magát összehányva ordibált mindenkinek aki épp arra járt, hogy (Cenzúrázva) "Valaki éljen már vele végre nemi életet." , Hogy a férfi nemiszerv formályú különböző ízesítésű nyalókáról már ne is beszéljek, ami a tizenéves leányok körében a legnépszerűbb. stb…
Azt hiszem ez a pár-száz éves társadalom, amit jelenleg civilizácíónak merészelnek egyesek nevezni a maga gyermeteg "tudósaival" és a vágyak hajszolásától beszűkült tudatú értelmetlen elképzeléseik, melyeket nem szégyenlek belekényszeríteni senkibe, hamarosan csúnya véget fog érni. S habár most egyet kell már csak aludni, hogy vége legyen a vásárnak, az őrület folytatódik tovább. Hiszen míg az emberiség nem áll neki énekelni a szent nevet: Hare Krisna Hare Krisna Krisna Krisna Hare Hare Hare Ráma Hare Ráma Ráma Ráma Hare Hare. Addig a kéj, a düh, a mohóság, mind szabadon tombolnak. Mert vagy Isten felé megyünk az örök boldogság forrása felé, vagy valamerre másfelé ahol csak szenvedés vár ránk.

GOURANGA!!!