Menü

Megtanuljuk szeretni Istent


  Szóval úgy
döntöttem, hogy nem nyavajgok tovább és várom csak úgy a gyógyulást…
Belefogtam egy Ayurvédikus kúrába, ami nagyon-nagyon egyszerű. Általában ez a
tudomány amúgy is mindent így gyógyít… Akkor léböjt. Ma van a harmadik napja. Nem
eszem szilárd ételt… A derekamhoz, meg szereztem izomlazító gyógyteákat, név
szerint pásztortáskát, és még valami füvet, aminek a neve most nem jut az
eszembe. Rá tornászom a napi három gyertyát + ekét és láss csodát egyre jobb
lesz. Ja mert azt elfelejtettem, megemlíteni, hogy mikor kicsit köhincséltem
pár napja, maradtam az asharmban, hogy böjtölgessek, csak már kicsit bátor
voltam a derekammal és hajoltam egyet, amitől úgy begörcsölt, hogy fetrengtem
egy félnapot. (De semmi gáz talán még szeretem is a fájdalmat. Hiszen az is
csak Krisna egy energiája.)

  Most már mozgékony a
test, ez a földi porhüvely, vagy az Úrtól kapott templom, úgyhogy hétfőn akkor
már irány is Svédország. Szíp lesz. Mindig is mentem volna én északnak, de be
kellett állnom szerzetesnek, hogy ez is valóra váljon. Először Stockholm, aztán
Göteborg. És mit fogok ott csinálni, hát Sankirtan Yagja ki Jaya! Vagyis
osztani Srila Prabhupáda könyveit az északi nípeknek. Amiért még mindig lelkes
vagyok, az az, hogy ebben a két napban sikeresen elolvastam a bramachári kézi
könyvet, ami nagyon nagy erőt adott ahhoz, hogy nagy lelkesedéssel álljak az
eljövendő megvalósulásának minden pillanatához. (Na most nagyon okosnak
gondolom magam… he-he.)

  Szóval ez a világ
egy rohadt egy világ. De csak mert az emberek úgy tekintenek erre a helyre,
mint ahol megtalálhatják azt, amit mindenki keres. Az örök boldogságot. Pedig
szépség, gazdagság, jó születés, csak mind múlandó dolgok, melyek a lélek
számára nem léteznek. Mármint így ebben a formában, mint ahogyan itt az anyagi
világban. Míg hamisan azt gondoljuk, hogy mi vagyunk ez a test, és nem szerzünk
valódi tudást a lélekről, addig csak szenvedésben van részünk. Nem egy
kiábrándult besavanyodott hülyegyereknek a dumája ez, hanem a józan észé. Mert
ugyan tapasztalhatunk boldogságot, mikor eszünk, vagy találkozunk szeretteinkkel,
vagy nemi életet élünk, de ezek mind csak ideiglenes dolgok, mivel nem tartanak
örökké. Mint mikor egy híres festő képét restaurálják, mert az gyönyörű. De
hiába csinálunk vele bármit, az idő így is meg úgy is tönkre teszi. Ugyan úgy
mint ezt a testet. Lehet, hogy ideig, óráig meg lehet őrizni az épségét, de a
végén a halál mindenképpen a végét jelenti a ragaszkodásainknak.

  Ebben a világban
minden élvezetünk elmúlik. Elmúlik az erő, a fiatalság, a nemi élvezet, elmúlik
a család, minden. Ez most lehet, hogy egy materialista embernek depressziós
mentalítást jelenthet, de nem itt, mert a lélek igazából örök és halhatatlan. Örökké
létezünk!!!  Akkor miért keressünk mégis
múlandó dolgokban boldogságot? A lelket, csak lelki dolgokkal lehet elégedetté
tenni…

  Akkor hát minek
pazarolnám az emberi lét eme röpke pillanatait arra, hogy másfelé menjek, mint
Ő felé?

  Csak egy Isten van. Ő
az Egyetlen. Hívják Őt sokan, sokfelé, sokféleképpen. Allah, Jehova, Jahve,
JHV, Gouranga, Nrisimha, stb… Ezek mind az Ő nevei. Mert Ő bár Egy, számtalan
neve és formája létezik Ahány nép, annyiféle képen hívják, és Ő minden nép, minden
gyermekének a szívében ott van, örökké. Sőt, minden élőlény szívében…  Éppen ezért nem az számít ki, melyik formáját,
nevét, imádja, hanem csak az, hogy ezt képesek vagyunk-e megérteni? Megérteni
azt, hogy minden szent írás, minden vallás ugyan arról az egy dologról beszél:
Az emberi élet célja az, hogy: Megtanuljuk szeretni Istent. Én Krisnának hívom,
ugyan úgy mint szerzetes társaim is. Krisna azt jelenti: Mindenkit vonzó…

  Tartozz bármely
felekezethez, és gondold magad bármely vallás tagjának, csak egyet kérek tőled,
hogy tartsd meg Isten törvényeit. Ha keresztény vagy, légy jó keresztény, ha
muzulmán, jó muzulmán, ha zsidó, akkor hithű, ha bármi más, akkor kövesd az
ottani vallás elveit. +Még csak azt, hogy énekeld Isten Szent neveit:

Hare
Krisna Hare Krisna

Krisna Krisna Hare Hare

Hare Ráma Hare Ráma

Ráma Ráma Hare
Hare

GOURANGYAL!

GOURANGA! 

:)