Menü

Őszintén…



Tegnap edzésen, beszaladt néhány szokatlan idegpont ütés, így ma egy
kicsit kótyagos vagyok. Nem hiába ezek elég veszélyes találatok, és
sokszor nem is azonnal fejtik ki a hatásukat, hanem csak órák vagy
esetleg napok után.

Na meg este elkezdődött a sorsom e-helyi alakulása. Ismét megkaptam, hogy ha így folytatom, akkor hamarosan mennem kell ebből a templomból is. Úgy látszik ez amolyan "karma"-dolog. Mielőtt csatlakoztam volna, előtte is ilyesmi dolgaim voltak. Mindig mennem kellett. Így aztán más választásom nem révén megszoktam/megszerettem az állandó változást. Amúgy "cigányossan".  Csak hát ugye így a fiktív alak kategóriába tartozok. Ami engem annyira nem zavar mint másokat. 

Mert Krisna mindig, mindenhol és minden körülmény között Isten. Mindig mindent lát és hall, Ő minden ok oka. Mindig velünk van. Nem lehetünk nélküle soha. Csak elfordulhatunk tőle. De Ő akkor is ott van :) . Csak hát azért nem illik mindent rá fogni. Mert nagyon sokszor a mi vágyaink teljesítése miatt történnek a dolgok úgy ahogy történnek. Én meg ugye kezdő-Krisnás vagyok. A vágyaimmal meg magam sem vagyok teljesen tisztában. Kicsit elszomorít a helyzetem. Mert mindig a nagy pofámnak köszönhetek igazából minden kalamajkát. 

Úgy értem Ninjutsuban úgy edzünk, hogy valódi ütések, rúgások stb. ellen alkalmazunk különféle elveket. Ezek az elvek csak a "józan parszti ész" által megérthető dolgok. Pl: Kitérni a támadás irányából, megfelelő távolságot felvenni, olyan pozicióba kerülni, ahol az ellenfélnek kedvezőtlenebbek az esélyei. Vagy, hogy az ellenfelet ki kell billenteni a stabil helyzetéből. Az izületeket, hajlatokat a természetessel ellentétesen hajlítva fájdalmat, sérülést lehet okozni vagy, hogy mindig legyen fönt a kéz "szituáció" közben, ha más nem védekezés végett stb… 

Tulajdon képpen úgy verjük bele egymásba az elveket, mert ha valami kimarad "elfelejtődik", akkor bizony fel kell rá hívni a figyelmet vagy szavakkal (általában így történik) vagy tettekkel (azért ez is előfordul, biztos ami biztos. :) ). Mert ha edzésen nem jól gyakorolsz, úgy mintha valóban éles szituációban lennél, akkor az biza nem sokat ér. (max. szép, de valódi hasznát nem nagyon veszed.) Ezért van a tréning is sokféle helyen, nem csak "laboratóriumi" körülmények között tatamin, hanem betonon, salakon stb. ami bárhol elő fordulhat. 

Szóval eddigi életemben a ninjutsu elveit igyekeztem megvalósítani, ami közül az egyik az, hogy ha nem hívom fel a figyelmét az edző partneremnek a hibáira, akkor én  az ő ellensége vagyok, mert nem életszerűen gyakorlok vele. Azaz nem egy valódi élet-halál harcra gyakorlok vele, ahol bármi előfordulhat, hanem csak az időnket pazaroljuk azzal, hogy rosszul gyakoroljuk az elvek megvalósítását ami könnyen az ő és az én életembe is kerülhet. Hiszen így én is rosszul gyakorlok. Ha barátok vagyunk, akkor segítjük egymást a fejlődésben. Komolyan. Na ez a megvalósításom úgy látszik, hogy nem fér bele a Krisna-tudatba. Mert itt ez nem így van. Erre ma jöttem rá. A megoldást sejtem, de elképzelésem sincs, hogy Krisnának miféle tervei vannak azzal a sok képességgel amiket bele dobált ebbe az összeállításba, aminek gondolom magam.

De ettől olyan izgalmas Krisna-tudat gyakorlása. "Hiszen eddig is volt és ezután is lesz valahogy."  :) 

Egy biztos:

Hare Krisna Hare Krisna

Krisna Krisna Hare Hare

Hare Ráma Hare Ráma

Ráma Ráma Hare Hare. 

Énekeld te is. :))))

 

GOURANGA