Menü

Páda-Yátra 004


    Már Fertődön is vagyunk. A Kastély gyönyörű, igaz pompás stílusából nem sokat láthattunk, mert épp valamiféle filmforgatás zajlik és a kapuk zárva vannak. De hát nem is számít, voltam itt elégszer még kölyökként.

  Minden nap megyünk és zenélünk. Nagy szerencsémre megnyertem a dobolást általában egész nap. Mert nem sok zenész van itt a Páda-Yátrán. Ettől eléggé kikészül a test melynek börtönébe zárva élek :) estére, így nem nagyon szoktam már mást csinálni, max egy kis olvasás, vagy bhajan. Mert ha mindenkinek fáj mindene, akkor egész nap nekem kell dobolni (általában 6-7óra, de néha több is.) és ilyenkor bizony megtudom milyen is ez valójában. Mikor a szállásra érünk általában megdőlök egyből, hogy aztán a nektári prasadamtól, amit Laksmi Pati prabhu és lelkes kis csapata készít, újult erőle lelve még este szoktam húzni Neki egy kicsit.

  Nagy tisztulás megy itt az már biztos. Az egész napos Harináma-Sankirtan mikor tényleg nincs más egész nap mint a szent név, próbára teszi a testet és az elmét is egyaránt. Könnyebben felszínre jönnek ilyenkor az anyagi létezésünket szimbolizáló tóban lerakódott szennyek, ragaszkodások, anarták. Könnyen ökölbe szorulnak az arcok és minden apró sérelem tőrként képes büszkeségünk lényébe hatolni, ki-ki hasítva onnét egy-egy darabot. Az Úr szent nevének éneklése nem csak a körülöttünk lévő világot tisztítja, hanem azt is ami odabent van. Mondhatni a Sankirtan Yagja tüze, mely áldozatot a legáldásosabb végezni ebben a bűnös korban, ki purgálja, ki égeti szennyes szívünkből a salakot. Ez bizony néha fáj. De hát már csak ilyen ez az anyagi világ szenvedéssel és gyötrelmekkel teli…

  Én is meg kapom a részem az önmegvalósításból. :) Néha jogosan, néha meg még jogosabban… :) Vagyis olyanokért is amikről mondjuk nem tehetek, de most azt tanulom a Jóistentől, hogy miféle képen lehet ilyenkor is szó nélkül elfogadni, hogy hát ezt érdemlem.

  Ez egyébként egy érdekes dolog, amit régebb óta próbálok gyakorolni. Szóval eleinte tűrnöm kellett, aztán mostanában már egyre könnyebb csak közönnyel végig hallgatnom a … :)  

  Igazából rá jöttem, hogy sehol sem vagyok még mondjuk Jézus Krisztushoz képest, aki az egész világ bűnét vette magára és engesztelő áldozatával minden ember vétkéért megfizetett. El gondolkodtam azon is, hogy igazából mi annyira szerencsétlenek vagyunk, hogy bármi kis sérelem ér bennünket, azonnal el uralkodik ennek a szennyes kornak a jellemzője a düh rajtunk és már a plafonon is vagyunk, hogy azonnal finom vagy durvafizikai vendettát vegyünk minden kis sérelmünkért. Most már ott tartok, az Úr kegyéből, hogy had mondják, megérdemlem, megpróbálok megváltozni. :)  Attól olyan szép ez, hogy közben még igazából nem is szenvedek. Arra is rájöttem, hogy viszont nem szabad át esni a ló másik oldalára és amolyan önjelölt mártírként élvezni ezt a helyzetet, sőt még akár büszkének is lenni rá. Mert hát ugye a büszkeségnek is rengeteg formája létezik…

  Bocsánat a rossz minőségű kis videó felvételekért, de a telefonom ennyire képes. Majd egyszer talán kapok valakitől adományba egy kütyüt, amivel jobb minőségben lehet digitalizálni a filmet amit nézek, és akkor nagyobb élményt fognak nyújtani nektek ezek a kis videók…

  Caitanya prabhu, vezírünk most érkezett vissza egy Finnországi villámlátogatásról és nagy erőt meríthet mindannyiunk személyes jelenlétének nektárjából.

  Kedvenc Templom Presidentém Tirthapáda prabhu, pedig közben apa lett, amihez nem tudom, hogy illik-e de azért gratulálok neki… 😉 Ő most otthon családi kötelességeit végzi, de hamarosan vissza tér ide hozzánk, hogy az Úr szolgálatával még nagyobb áldásban részesítse a világot és egész családját.

    Hamarosan indulunk tovább. Most egy tornaterem mellett ülök egy laptoppal itt Fertődön kint az udvaron és úgy írok nektek. Remélem szavaimmal nem bántottam meg senkit. Kérlek adjátok a kegyeteket, hogy tudjam ezt az utat járni és tudjam szolgálni a bhaktákat, hogy egy nap én is az lehessek.

Harináma Sankirtan Yagja ki JAYA!

Ui: Még van egy pár üres hely itt nálunk… :)   Úgyhogy ha vége a sulinak, vagy ki tudsz venni egy kis szabadságot, akkor ne variálj, hanem gyere és csatlakozz! (Főleg ha tudsz legalább egy kicsit dobolni-. :))

LÉPNI KELL!

Hare Krisna Hare Krisna

 Krisna Krisna Hare Hare

 Hare Ráma Hare Ráma

 Ráma Ráma Hare Hare

És még egy nagy:

GOURANGA!