Menü

Robbanáspont.


Tegnap megint autóztunk. Mentünk Sri Govardhanlalhoz. Szép ünnep volt. Bár nem sokat láttam belőle, mert meg kaptam a kegyét.

Sri
Govardhanlal kegyéből megtalált egy-két szolgálat. Hazafelé volt a
legszebb. Az első 50km-en 50-nel jöttünk, mert le eresztett a kerék.
Aztán az utolsó 30km-nél pedig kifogyott a benzin. Az egyik debreceni
bhakta jött megmenteni bennünket. 5-6óra kocsikázás… Ez ám az élet.

Le
vittem a holmim nagy részét Somogyvámosra mert ha vissza költözöm
Szombathelyre, akkor onnan könnyebb lesz majd elugrani érte. Ha…

Úgy volt, hogy Győrben fogok az egyik bhaktának Ahimsa (Erőszak mentes) kozmetikumokat árulni a karácsonyi vásáron. Úgy volt, hogy tegnap szögeztük volna le a dolgokat. De nem így történt. Mert időközben jelentkezett egy szerelmes pár is a munkára. Nekem a főnök azt mondta, holnap felhív a válasszal. 10-es skálán 7szintű ölhetnékem van. Már elég régen háborgott ekkora düh odabent. Nehéz kordában tartani, és ez érződik a hangulatomon is. Sajnos elég light-os edzések vannak itt Debrecenben ezért az a feszültség, amit a kemény tréningeken szoktam levezetni, az most egy kicsit össze gyűlt. Igazából csak az dühít, hogy mikor felhívtam, hogy dolgoznék neki januártól, akkor ő kért meg, hogy jöjjek el előbb, mert nincs embere erre a melóra. Mindent leszerveztem. Pecót, +1embert, meg beszéltem a vezetőimmel, elbúcsúztam, meg minden. Nem szeretem a dolgokat az utolsó pillanatra hagyni. Erre bekaptam egy ilyet. Nem értem Krisnát. Ő minden ok oka. Bár lehet, hogy kicsit bele éltem már magam a helyzetbe és most megleckéztet. Aztán meg úgy mondják, hogy Krisna nem vesz el semmit anélkül, hogy ne adna helyette jobbat. Na mindegy. Holnap meg kapom a választ. Ha addig el nem szakad a cérna. Rohadt ez a Kali-Yuga.

Lehet nem kellett volna, de most, hogy leírtam,  kicsit jobb.

Na megyek bhajanozni. Akkor legalább csak 1 dolog zavar. Ha nem tudok szépen énekelni Istennek. Ráadásul megnyugtat.

  "Mert az Ő útjai kifürkészhetetlenek."  

   Hare Krisna.