Menü

“Se maszk, se varázslat, csak a tiszta szív”


 Beszélgetés David Jesse Holtal (9Dan) a ninjutsuról
I.rész

ninjutsu

– Sok helyen a
ninjákat csak pusztán bérgyilkosoknak, sógunok és szamurájok bérenceinek
tüntetik fel…

– A történelmi leírások
legjavát a sógunok történetírói készítették. A szamurájok mindig magas rangúak
voltak. Példaképek, akiket nem lehetett rossz fényben feltüntetni, így mindig a
ninják voltak a rossz emberek. A szamurájok valóban csodálatos emberek voltak,
de õket kötötte a bushido törvénye, ezért nem kémkedhettek – becsületesen
kellet küzdeniük. A hadviselés tudománya azt mondja: ha gyõzni akarsz, ismerned
kell az ellenségedet. Mivel a ninják alacsonyabb rangban voltak, a sógunok azt
mondták: menjenek a ninják, kémkedjenek õk, öljék meg õket.

– Az információ
pedig mindig kellett…

– Így van, és ezért cserébe
a szamurájok megtanították a ninjákat a kard használatára. A régi idõkben Tokió
közepén, az Edo-kastélyban rengeteg harc volt. A császár ninjákat bérelt fel,
hogy azok legyenek a kertészei. Gyönyörû kerteket varázsoltak, hiszen egész
életük, eszmerendszerük a természeten alapult. Az újonnan érkezõk nem törõdtek
velük, legyintettek, hogy ezek csak kertészek. Természetesen nem tudták, hogy a
kertészet sok-sok harcost rejt, egy kész hadsereget. Mikor jött a támadás,
elõbb velük kellett elbánni, aztán jöttek a szamurájok, egy idõ után pedig
össze is dolgoztak.

– Õk voltak a
háttér.

– A történelemírás sokat
számított, és az az igazság, hogy kevés jótettét írták le a ninjáknak, de még
így is voltak köztük híresek, például.: Hanzo Hatori. Õ nagyon erõs ember volt,
bármikor le tudott ütni egy vágtázó lovat. Nagyon jók voltak az emberei is, nem
féltek sem a haláltól, sem a sérülésektõl.
A ninják kihasználták, hogy a törvény nem vonatkozik rájuk, ha már mi vagyunk a
rosszak – gondolták-, éljünk is vele. Az emberek féltek tõlük. Ahhoz, hogy egy
szamuráj öljön, ok kellett, a ninjáknak nem, vagy legalábbis nem olyan. Egyszer
éhesek voltak, és ki akartak rabolni egy várat. Egy fekete ruhát kitömtek
avarral, kötél és egy faág segítségével kilõtték a ruhát, ami átrepült a vár
fölött. A bent levõk lerakták a fegyvert és átadták a várat. Úgy gondolták: nem
tudnak olyan emberek ellen harcolni, akik repülni is tudnak. Lassanként egy
csomó legenda kezdett el keringeni róluk. Füstbombákat csináltak, és mindig jó
elõre úgy intézték, hogy el tudjanak bújni. Néha dobbantó segítségével ugrották
át a várfalat, vagy jól álcázott alagutat ástak. Mindig odafigyeltek azonban,
hogy az ilyen trükkök nyomait eltüntessék….

– Végül is kik a
ninják? Mi a ninja definíciója?

– Egy szóval el lehet
mondani: õk voltak a túlélõk. Olyan közösségek részei, amelyek önállóan tudnak
boldogulni. A sógunok meg akarták õket adóztatni, õk azonban azt mondták: mi
nem kérünk senkitõl semmit, tõlünk se kérjen senki semmit. Mi csak élni
szeretnénk nyugalomban, de ha valaki megtámad minket, nem hagyjuk magunkat.

– Hogyan terjedt a
tudás?

– A régi idõkben csak a
családon belül: apáról fiúra. Ha egy idegen csatlakozott hozzájuk csak annyit
mutattak meg neki, hogy õ is élni tudjon. Egy idõben majdnem kipusztították
õket, ekkor elmenekültek Honsu szigetére, és ott képeztek tovább a harcosokat.
Itt már kezdett kialakulni a tanítvány-mester-nagymester viszony. Igában 50-60,
Kogában 40-50 család maradt fenn – ezeknek sajátos harcmodoruk volt, mind
egyéni szempontrendszer alapján fejlõdött ki. Manapság már iskolákban lehet
tanulni a rendszereket, de csak annak érdemes elkezdeni, aki komolyan gondolja.
A többi úgyis lemorzsolódik…

– A filmek mennyire
ártottak a ninjutsunak?
ninja film

– A Shoko Shugi például
sokat. A ninják nem jártak fekete ruhában, maszkkal a fejükön, nem voltak
gyilkosok. Hétköznapi emberek voltak, nem volt sok mindenük, esetleg egy
sétapálcájuk. Ha egy filmben valaki fekete ruhában karddal rohangászik, az
emberek rögtön tudják kicsoda, de ha mondjuk orvosnak öltözik, nem tudják
megállapítani, ki õ. Volt alkalom, amikor ilyen ruhát használtak, de az sem
fekete volt, hanem szürkés vagy terepszínû. Ha megfigyeltek, akkor használták
ezeket, de amúgy sima ruhákban jártak és jó emberek voltak. Nem akartak ölni,
csak túlélni, persze azért voltak köztük rosszak is. De ilyenek a kung-fusok,
karatésok és más harcmûvészek között is elõfordultak.

– A filmekben és a
könyvekben sok varázslatot a különleges kézjelekhez, a kudzsikirikhez
kötöttek…

– Itt megint érezhetõ a
filmek rossz hatása. Ha minden reggel felkelsz, és egy különleges kéztartással
leülsz, és mondogatod: nem vagyok fáradt, nem vagyok fáradt, a hatás
memorizálódik, és tényleg nem leszel az, ha késõbb ezt a kéztartást használod.
A Pavlov-elmélet szerint, ha csöngetsz a kutyádnak, mielõtt enni adsz neki,
akkor ez rögzül benne. Egy idõ után, ha csengetsz, de nem adsz neki enni, attól
a szegény eb még el kezd nyáladzani. Tehát ez nem egy misztikus dolog. A ninják
nem tudtak esõt csinálni, vagy elállítani a hóesést, de a természettel akkor is
összhangban kellett élniük. Ha csúnya sötét felhõ jön, akkor valószínûleg esni
fog, ha kezd hûvös lenni, jól fel kell öltözni. Bizonyos érzet lapul a szélben
is, tudod: jön a vihar. A ninják megtanultak érezni és együtt élni. A
kudzsikirit nem lehet teljesen megtanítani, ezt magának csinálja az ember. Van
olyan, hogy használjuk egyes részeit, de nem ugrálunk tûz felett, és nem
kántálunk furcsa szövegeket.

– Mi a szerepe ma a
ninjutsunak, mire tanít meg?

– Arra tanít, hogy az ember
értékes tagja legyen a társadalomnak, mindegy mit csinál, abban a legjobb
legyen és mindig sikeres. Igyekezni kell mindent kihozni magunkból, arra kell
maximálisan koncentrálni, amit csinálunk. Bárhova megyek, az emberek örülnek
nekem, jobban érzik magukat, mert tudják, hogy biztonságban vannak. Bárhova
megyek, nem aggódom, élvezni kell az életnek minden percét! Ha nagyon szeretnél
valamit, éld meg, legyél az! Ha utcaseprõ vagy, legyen az utca teljesen tiszta.
Fanatizmus is csak mértékkel… Nem szabad ártani másnak azzal, hogy saját
magunknak javakat szerzünk. Minden tanítványom sikeresen teljesít az iskolában
és a munkahelyén, nem fordulnak droghoz, italhoz. Igyekszünk a jót kihozni
magunkból. Fontos, hogy az embernek tiszta legyen a szíve, és ne vegyük túl
komolyan az életet, egy kicsit lazítsunk. Nem a jómód a fontos, – legyenek
barátaim akikben megbízom, ez a fontos. Azok, akik csak rombolnak maguk körül,
és nem építenek, azokat kerülöm. A rosszindulat, a hatalom és a pénz utáni vágy
megeszi a szívet…. A ninjutsu elõször a katonai, rendõrségi, nemzetvédelmi
oktatásába került be. A kormányok felismerték a benne rejlõ lehetõségeket, és a
mai napig kapcsolatot tartanak fenn egymással. Segítik a képzést, a fejlõdést.
Az egyik a bujinkan 9-ryu (iskola) közül egy olyan szamuráj rendszer, amit
annak idején a sógunok testõrsége használt. Nagy páncélt és sisakot hordtak.
Azok a technikák, amik 800 éve mûködtek ma szintén használhatóak. A ruházat
persze más mozgást igényel, mint amikor kényelmes ruhába vagyunk. Ha elõre
dõlünk például könnyen elesünk, ha nem tudjuk, hogyan kell mozogni. Ez az
iskola tanítja egyébként még a két kardal való küzdést is. Akik sokat kémkedtek
azoknak külön tanulták az információ-gyûjtés és a megfigyelés tudományát. Ezen
kívül létezik az agresszív támadó jellegû iskola is; a japán különleges haderõ
és az amerikai fókák különleges egysége is használja a rendszert.

– Milyen iskolák
vannak még?

– Az egész rendszer
különlegesen épül fel: hat szamuráj és három ninja ryu létezik. A leghíresebb a
Togakure-ryu és ez a legismertebb is. Akik gyakorolják, a fekete maszkos ruhát
hordják. A Koto-ryu különbözõ ugrótechnikákat, akrobatikát használ. A Gikan-ryu
egy gyilkos, lényegretörõ egyenes mozgásokat használó rendszer. A shinden
Fudo-ryu a kyohan nyolc alaptechnikára épül. A Gyokko-ryu régi stílus alapokat
és formagyakorlatokat is tartalmaz. A Gyokushin-ryu a távolságtartó stílus.
Tehát mindegyiknek van egy saját aspektusa, a nagymester pedig megpróbál
ezekbõl egységet kovácsolni.

– Hogyan épül fel
az oktatási szisztéma?

– Nincs konkrét sorrend,
amit be kell tartani, de az alapokra nagyon oda figyelünk. A legfontosabb, hogy
meg kell tanulni esni. A sérülések kilencven százaléka a rossz esések miatt
következik be. Meg kell tehát tanulni ülésbõl, állásból, mozgásból, dobásokból
esni. Utána jönnek a san shin vagy godai elvek, az öt alap: a Csi, a Sri, a
Kan, a Bu, a Ku, a tûz, a víz, a föld, a levegõ, az éter elve. Értelemszerûen
minden elemnek megvan a maga sajátossága. Ezután jön a nyolc alaptechnika, de
rengeteg technika le van jegyezve. Nem az a fontos, hogy minél többet tudjunk
közülük, hanem, hogy az alap tizenhárom technikának meglegyen az érzete. Mindig
az ellenfél támadásától függ, hogy mi hogyan reagálunk, és hogyan fejezzük be
az akciót. Ha tudjuk az alapokat, már nem olyan fontos, hogy melyik ryu-t
tanuljuk. A legtöbben a Togakure-ryu-t szeretnénk rögtön megtanulni, mert a
tanulónak tetszenek a surikenek, a fekete ruha, és egyéb látványos dolgok. De
õk még nem tudják, hogy ha beleépítünk más tai jitsu elemeket is a rendszerbe,
akkor egy teljesen új világ nyílik meg elõttünk. Ezért van az, hogy a ninjutsu
nem sport, hanem budo. Halálos fegyver, a harcosok útja. A mozdulatsorok úgy
vannak felépítve, hogy komoly sérülést okozzanak. Amikor küzdelemre kerül sor,
az gyõz, akinek kevesebb eltört csontja van.

– Milyen
fegyvereket használnak?

– Dai Shou, a két kard, a
tantó, a tõr, a shuriken, a dobócsillag, a bo shuriken, a dobó tû, a shoga, a
kampós kés lánccal a végén szerepelnek a leggyakrabban. De elõkerül a tomfa, a
mecu-bushi, a vakító por, az ai shiko, amit a kézre és a lábra vett hegyes
tüskék. Aztán a bot végén kard, a nagy kalapács,a kama és kuszari gama, a sarló
és a láncos sarló, a kuszari fundó, a tízezer erõ lánca, a legyezõk, a mérgek,
amik nem mindig halálosak. Persze van nunchaku is, de az nem tradicionális
ninja fegyver. Ez utóbbit elõször, mint cséphadarót használták, és csak késõbb
kezdték felismerni menyire hatásos a harcban is. Mi fõleg azért használjuk,
mert megtanítja elkülöníteni a testrészeinket; segíti a mozgáskoordinációt és
könnyebb felismerni a mozgásirányokat. A ninják használták még a hajtût, a
méregbe mártott gyûrût. Ehhez ismerni kellett a növények gyógyhatásait, mert ha
ezekkel tisztában voltak, akkor azt is tudták: hogyan lehet vele ártani. A
harcosok íjat, nyilat is használtak, valamint bo-t, hanbo-t és sai-t is.


– A rendszerekben
vannak formagyakorlatok?

– Vannak formák, a Go den
és a Kyo hanbo. Sok száz technika van, különbözõ technikai sor, de ezeket nem
nagyon tanítják. Három szint van, mindegyikben kb. 35 technika. Ha érted a Kyo
shint, és tudsz mondjuk minden szinten 5-5 technikát az érzetével együtt
átadni, vagy valaki név szerint ismer minden technikát, az persze jó dolog. De
mi csak keveset tudunk név szerint, és Hacumi mester is keveset tanít név
szerint. Ennek az az oka, hogy ha megtámadnak az utcán, akkor a névvel ellátott
mozdulatokon fogsz gondolkodni, és az belassítja a cselekvésedet. Ha csak az
izom memóriájára hagyatkozunk, nincs gondolat, nincs, ami lassítana, csak
reagálsz.

– Melyek a
legfontosabb alapelvek a küzdelemben?

– Nagyon fontos, hogy
mindig az alapelveket kövessük. Ha valaki meg akar ütni valaki, és mi
belemozdulunk, rögtön a védéssel együtt ütünk. Védünk, de rögtön
visszatámadunk, mint a tûz. Kimegyünk és visszahúzódunk, elõre, hátra, mint a
víz. A szél kitér, és onnan támad vissza, a föld pedig mozgás nélkül eltérít.
Az üresség eltereli a figyelmet, és úgy támad. Minden elemnek van egy jellemzõ
aspektusa, mindegy merrõl jön a támadás, ezek mûködnek. Nagyon fontos, hogy ne
rendszerezzük magunkat, mindig a helyzetnek megfelelõen reagáljunk. Az ellenfél
mozdulatai is meghatározzák, mit teszünk. A lényeg a természetesség. Nálunk mindegy,
hogy valaki magas vagy alacsony, kövér vagy sovány, még arra is figyelünk,
nehogy megváltoztassuk valakinek a személyiségét. A ninjutsu idomul, és úgy
lesz a Te természeted része. Egy a fontos, a ninjutsu-t gyakorlónak tiszta
legyen a szíve. Nem lophat, csalhat, hazudhat, csak rendes emberek maradhatnak
meg egy ninja közösségben. Amikor az ember pár évig gyakorol, már nem kell
gondolkozzon, csak mozog, és simán jönnek a mozdulatok. Az ember azonban mindig
csak egész testtel mozog, ezért hívják a rendszert tai jitsunak. Testbõl
mozgunk, nemcsak a karunk, vagy a lábunk mozog, de így leszünk erõsek. Az
érzetek visznek, nem tudod megérteni, nincs fix módszer elrakni a tudást. Érzed
és használod, kialakul és fejlõdik, és ennek kapcsán kialakul a megérzés, az
intuíció. Leülsz, letérdelsz valaki mögéd áll, és egyszer csak megpróbál egy
bokennel, vagy egy shinaival fejbe ütni. Lesújt, és neked ezt meg kell érezned.
A hallásodra nem alapozhatsz, mert ahhoz túl gyors a mozdulat. Meg kell érezni
az agresszív szándékot. Mindenkinek volt már olyan, hogy amikor ment az utcán,
és érezte: valaki figyeli. Ezt kell tudatossá tenni és tudatosan használni. A
fegyverhasználat is ilyen, ha megérted az alapokat, akkor megérted a fegyverek
használatát is. A lényeg az érzetben van, nincs titkos megoldás.

– Nekem az egész
hasonlít egy kicsit a Jeet Kune Do-ra, ami inkább egy filozófiai rendszer, ami
az alapvetõ meglátásokra, a különbözõ alapfogalmakra helyezi a hangsúlyt, és
nem a technikákra…

– Valóban, de van egy nagy
különbség, a ninjutsu 1800 éves rendszer; háborúkban, valós harcokban és
körülmények között használták. A ninjutsu Kínából ered, nem Japánból, csak
éppen ott teljesedett ki.

– És mire jó a mai
világban?

– Én szeretem a
fegyvereket, és gyakorlom is a használatukat, de az utcán úgysem tudom magammal
vinni õket, nem lehet shurikenekkel sétálni, de vannak például pénzérméim.
Fontos, hogy mi az, amit ma is lehet használni. Meg kell érteni a tradíciót,
meg kell tudni, honnan származnak a dolgok. Rockzenén nõttem fel, amikor a fiam
felnõ, azt fogja mondani: ez egy régi vacak… Tudni kell mégis, hogy honnan
ered, az értékeit át kell hozni a mai világba. Fontos, hogy tudjunk a
törvényeken belül maradni, tudni kell, hol a határ, nem szabad ártani senkinek.

vízesés

forrás:prokontra.hu