Menü

Seijin: Újjászületés


  Most, hogy már lassan fent vagyok 18 órája egy edzéssel és egy 12órás konyhaszolgálattal a hátam mögött, és abban a tudatban, hogy kb 2órát tudok aludni a nagy tűzáldozatig szinte nincs is kedvem lefeküdni aludni. (Mert fél háromkor indul a ceremónia csepelen.) Holnap meg költözés. De legalább nem kell többet éjszaka főznünk. Az biza nagy kegy.

  Aztán a tegnapi tréning alkalmával mivel drága senseiem úgy tudta, hogy hétfőn lelépek a szent zarándoklatra, hozott ajándékba egy Seijin dojos pólót, hogy nyomjam abban is majd egy kicsit. Aztán mikor említettem, hogy úgy néz ki még egy darabig maradok, csak nevetett.

  A létezésünk végtelen és igazából a halál is csak azok számára létezik, akik tudatlansággal pazaroljál el röpke életeiket, mindig azt gondolva, hogy egyszer élünk. De most nagyon szerencsések vagyunk, mert eljött Srila Prabhupáda és elhozta nekünk ezt a védikus kultúrát, vagyis elhozta nekünk Krisnát. Persze Krisna mindig is itt volt, mert hát ugye mindenhol mindig jelen van (Mégis csak Ő a mindenható.) Most akkor van lehetőségünk elérni az élet tökéletességét vagyis van lehetőségünk kifejleszteni a tiszta Istenszeretetet. Nem kell mást tennünk, mint énekelni a maha-mantrát:

Hare Krisna Hare Krisna

 Krisna Krisna Hare Hare

 Hare Ráma Hare Ráma

 Ráma Ráma Hare Hare

Gouranga!