Menü

Srila Sivaráma Swami Maharája felajánlása Srila Prabhupádának 2009


Írtam mára egy bejegyzést, de közben BankeBihari prabhu megmutatta lelki tanítómesterünk Srila Sivaráma Swami Maharája felajánlását Srila Prabhupádának, amit idén írt:

Srila Prabhupáda

Kedves Srila Prabhupáda,


Kérlek, fogadd alázatos hódolataimat isteni lótuszlábadnál. És minden dicsőséget neked, a
legnagyobb kincs, az Úr Krisna szent nevei osztójának.


Amikor fizikailag jelen voltál, újra és újra megköszönted tanítványaidnak a felajánlásaikban
neked szóló értékelő szavaikat és érzelmeiket. Olyan kiváló voltál és oly sok eredményt értél
el, hogy benned és isteni szolgálatodban számtalan értékelni való volt, és ezek méltánylása
folyamatosan a hála, a lekötelezettség és a szeretet irántad való érzelmeit hozták felszínre.
Ma eredményeid közül azt az egyet szeretném kiemelni, amit a legnagyobbnak tartok:


hogy átadtad Krisna szent neveit a világnak. Remélem, hogy méltányló szavaim kifejezik
azokat a mély érzelmeket, melyek megnyilvánultak a szívemben azalatt a négy évtized alatt,
amióta a Hare Krisnát éneklem.


Nemrégiben Govinda Mahárájával arról beszélgettünk, hogy annak ellenére, hogy sok
minden nem pont úgy történt, ahogy azt a mozgalmad korai időszakában elképzeltük vagy
terveztük, egy dolog sosem hagyott cserben bennünket: a Hare Krisna mahá-mantra.


Akár magányosan japázunk, a m¡rtik előtt k¦rtanázunk vagy az utcán vagy fesztiválokon
harin§mázunk, a szent nevek mindig jó hatásúak. Elszigetelnek bennünket az anyagi
szennyeződésektől, ízt adnak az isteni iránt, és vonzanak mindenkit, aki hallja őket, ahogy
kimondják, vibrálják vagy éneklik őket.


Amikor elbátortalanodom, vagy megijedek, lelkes vagy nyugodt vagyok, a mahá-mantra
visszahoz a valósághoz, a tudatosság azon állapotához, ahol Krisna áll a középpontban.
Ilyenkor minden személyes érzelmet vagy ambíciót alá tudok rendelni Krisna nevei
éneklésének, és még a kudarc is jelentéktelennek tûnik a szent nevek édes énekléséhez képest.
A náma-sankirtana mindig megadja a javakat.


Amikor japázom, a szent nevek feloldják az elme szint szenvedéseit, emlékeztetnek
Krisnára, s lelki boldogságot nyújtanak, ami az ilyen emlékezésből természetesen árad.
Amikor kirtanát éneklek, akkor a szent nevek visszhangjában lakom, ami a legboldogabb és
legkielégítőbb lakhely. A szent nevek lebontanak minden egocentrikus akadályt, egyesítik a
bhaktákat és az abhaktákat, megnyilvánítják a legezoterikusabb igazságokat és a
felfoghatatlant felfoghatóvá teszik.


Akik először kerülnek kapcsolatba a Krisna-tudattal, azok számára a szent nevek
misztikusak, mindenkit vonzó hangok, melyek fokozatosan Krisnához és a lelki világhoz
húzzák őket.


Srila Prabhupáda, azt mondtad nekünk, hogy minden más szolgálat, amit csinálunk,
pusztán azt a célt szolgálja, hogy képessé váljunk megfelelően énekelni a Hare Krisnát. Azt
mondtad nekünk, hogy a szent név éneklése a végső és egyetlen vallásos folyamat erre a
korra. És azt is mondtad, hogy a Hare Krisna éneklésével tiszta bhakták leszünk és
visszamegyünk Istenhez.


Mivel a fenti kijelentések közül néhány beteljesülését személyesen is megtapasztaltam,
nincs kétségem afelől, hogy ahogy ígérted, idővel mindet meg fogom tapasztalni. Az éneklés
megadja a javakat.


Sok víz lefolyt már az ISKCON híd alatt; a szent név azonban megmaradt – mint ahogy te
és Krisna is – rendíthetetlen oszlopként sosem hagyva cserben az őszinte bhaktát.
Ha komolyabban vettük volna a szent nevek éneklését, ha figyelmesebben japáztunk
volna talán sok személyes kudarcunk és az ISKCON kudarcai is elkerülhetők lettek volna,
sőt, sikerekké váltak volna. Hát nem gyakran kifejezted, hogy összekülönbözésünk oka az,
hogy nem vagyunk elég elkötelezettek a minőségi japázás iránt?


Ebben a szerény felajánlásban Sri Krisna szent nevei dicsőségeinek csupán parányi
részéről ejtettem szót, ahogy arról is, hogy a szent neveket milyen áldásokkal jutalmazzák
meg az éneklőt és azokat, akik hallják őket. Te, Srila Prabhupáda beteljesítetted az Úr
Caitanya jóslatát azáltal, hogy a kor elesett embereinek a legnagyobb kincset adtad. Ezért te
épp oly dicsőséges vagy, mint a Hare Krisna éneklése. És ahogy azt mindenki tudja, te épp
úgy, mint a szent név, mindig megadod a javakat, s az érintőkő-szerû javak korona ékköve
maga a szent nevek iránti tiszta ragaszkodás.


Ezért ezen a dicsőséges napon Krisna szent neveihez imádkozom, hogy bármikor is
mondjam ki, hogy „Krisna”, mindig emlékezzek rád, az én Prabhupádámra. Imádkozom a
csodálatos mah§-mantrához, hogy mindig lekötelezettnek, hálásnak és szeretet telinek
érezzem magam a lelki tanítómesterem felé, aki átadta nekem az Abszolút Igazságot a
transzcendentális hang formájában. És imádkozom hozzád, isteni mesterem, hogy áldj meg,
hogy tökéletesíteni tudjam Krisna neveinek éneklését és így elkezdjem visszafizetni, hogy
átadtad nekem a szívem legdrágább kincsként őrzött gyönyörûségét.


Szolgád,
Sivaráma Swami

Azt hiszem ebben úgy minden benne van, amit immáron majdnem 4 éve szeretnék leírni ebben a blogban a történetekkel ,sztorikkal. De lelki tanítómesterem így 40-év Krsina-tudattal a háta mögött most juttatta el hozzám ezt az üzenetet. Csak imádkozni tudok Lótuszlábai porához, hogy így gondolhassam ezután hátra lévő életem minden pillanatában, de legfőképp az utolsóban…

Sri Krisna