Menü

Sunce: A háború művészete II


II. A HADVISELÉS

1. Szun Ce azt mondta: Hadi műveleteknél, ahol a hadszíntéren ezer gyors harci szekér és ugyanannyi nehéz harci szekér van és száz ezer páncélos katona, annyi élelemmel ellátva, ami ezer li (kb. 570 km) megtételére elegendő, a kiadások otthon és a fronton, bele értve a vendégek szórakoztatását és olyan kis tételeket is, mint ragasztó és festék, valamint a harci szekerekre és páncélokra költött pénzt, összességében el fogják érni az ezer uncia ezüstöt naponta.

2. Ez a költsége egy százezer fős hadsereg felállításának.

3. Amikor hosszadalmas harcokban veszel részt, és a győzelem messze van, akkor az emberek fegyverei eltompulnak, és a lelkesedés tüze lanyhul.

4. És most, amikor fegyvereid tompák, a lelkesedésed lanyhult, az erőd és a kincstárad kimerült, más vezérek szökkennek elő, hogy előnyt húzzanak nehéz helyzetedből. És akkor senki fia, bármilyen bölcs legyen is, sem lesz képes rá, hogy elhárítsa a következményeket, amelyeknek meg kell történniük.

5. Ezért azután, bár hallottunk már bolond sietségről a háborúban, az okosságot sohasem társították hosszú késedelmeskedéssel.

6. Nincsen rá példa, hogy egy ország hasznot húzott volna hosszan elnyúló háborúskodásból.

7. Csak azaz ember, aki alaposan ismeri a háború rossz hatásait, tudja alaposan megérteni azt a hasznot hajtó módot, ahogyan érdemes háborút viselni.

8. A gyakorlott katona nem rendel el kétszer hadi adót, és nem rakatja meg szekereit többször, mint két alkalommal.

9. Hozz hazulról hadianyagot, de fosszad ki az ellenséget. Imígyen a hadseregnek elegendő élelme lesz a szükségletei fedezésére.

10. Az államkincstár szegénysége miatt a távol lévő hadsereget hozzájárulásokból kell fenntartani. Egy távol lévő hadsereg hozzájárulásokból történő fenntartása elszegényíti a népet.

11. Másrészt viszont, egy közelben lévő had sereg az árak növekedését okozza; és a magas árak a nép anyagi tartalékainak felélését eredményezik.

12. Amikor a tartalékok elfogynak, a parasztságot rendkívül nehéz uzsora sújtja.

13., 14. A tartalék elvesztésével és az erők ki merítésével az emberek otthonai ki lesznek fosztva és bevételük három tizede elvész; míg a kormány kiadásai a törött harci szekerekért, a tönkretett lovakért, mellvértekért és sisakokért, íjakért és nyílvesszőkért, lándzsákért és pajzsokért, az ostromállványokért, igás ökrökért és nehéz szekerekért, teljes bevételének négy tizedét fogják kitenni.

15. Ezért az okos tábornok fontosnak tartja, hogy kifossza az ellenséget. Az ellenség ellátmányának egyetlen kocsija húsz kocsinyi saját ellátmánnyal és hasonlóképpen egyetlen darabka az ő élelmükből húsz darabkával ér fel a sajátjukból.

16. Ami pedig az ellenség megölését illeti, az embereinket dühre kell gerjeszteni; tudniuk kell, hogy előnyük származhat az ellenség megveréséből, ezért jutalmat kell kapniuk.

17. Ezért azután a kocsiharcoknál, amikor tíz, vagy több harci szekeret zsákmányoltunk, meg kell jutalmazni azokat, akik az elsőt megszerezték. A lovainkat az ellenségével kell kipótolni és a harci szekereket vegyesen a mieinkkel együtt kell használni. Az elfogott katonákkal való bánásmód és tartásuk emberséges legyen:

18. Ezt nevezik az ellenség kihasználásának saját erőink támogatására.

19. A háborúban tehát fő célod a győzelem legyen és ne a hosszadalmas hadjáratok.

20. Így ismerszik meg, hogy a hadak vezére a népek sorsának döntőbírája, ő az az ember, akitől függ, hogy a nemzet békében vagy veszedelemben .


GOURANGA