Menü

Sunce: A háború művészete IV.


IV. TAKTIKAI FELÁLLÁS

1. Szun Ce azt mondta: A régi idők jó harcosai először biztosították magukat a vereség eshetősége ellen, és azután vártak az alkalomra, hogy megverhessék az ellenséget.

2. Mi rajtunk áll, hogy biztosítsuk magunkat a vereség ellen, de az ellenség legyőzésének alkalmát maga az ellenség szolgáltatja.

3. Így azután a jó harcos biztosítani tudja magát a vereség ellen, de nem lehet biztos afelől, hogy megveri az ellenséget.

4. Innen a mondás: Az ember tudhatja, hogy miként győzzön, anélkül, hogy meg is tudná csinálni.

5. A vereség elleni biztonság védelmi taktikára utal; az ellenség leverése a támadás kezdeményezését jelenti.

6. A védekező felállás elégtelen erőt jelez, a támadás erőfölényt.

7. Az a tábornok, aki járatos a védekezésben, az a föld legmélyebb titkos zugaiban búvik meg; az, aki járatos a támadásban, az az ég legfelső régióiból tör elő. Így egyrészt képesek vagyunk megvédeni magunkat, másrészt olyan győzelemhez jutunk, amely teljes.

8. A győzelmet akkor meglátni, amikor már a nyáj is felismeri, nem a kiválóság ismérve.

9. Továbbá az sem a kiválóság ismérve, ha harcolsz és hódítasz, és az egész birodalom azt mondja: "Bravó! Nagyszerű!"

10. Felemelni egy ökörnyálat, nem nagy erőre vall; meglátni a napot és a holdat, nem az éleslátás jele; meghallani a mennydörgést nem az éles hallás jellemzője.

11. Akit a régiek ügyes harcosnak neveztek, az az, aki nemcsak nyer, de kitűnik azzal, hogy könnyedén nyer.

12. Ezért győzelmei nem hoznak sem hírnevet bölcsességének, sem elismerést bátorságának.

13. A csatáit azzal nyeri meg, hogy nem követ el hibákat. Aki nem követ el hibát, az ezzel megalapozza a biztos győzelmet, mert ez azt jelenti, hogy a már megvert ellenséget hódolatra kényszerítjük.

14. Ezért a tapasztalt harcos olyan pozícióba helyezi magát, amely a vereséget számára lehetetlenné teszi, és nem mulasztja el az alkalmas pillanatot az ellenség leverésére.

15. Így van azért, hogy háborúban a győzedelmes stratéga csak a győzelem elnyerése után keresi az ütközetet, míg aki vereségre ítéltetett, előbb harcol és csak azután keresi a győzelmet.

16. A rátermett vezér kultiválja az erkölcsi törvényt és szigorúan ragaszkodik a módszerhez és a fegyelemhez; ezzel hatalmában áll a siker irányítása

17. A katonai tekintetben a módszerek így következnek: először a Mérés, másodszor a mennyiségi Becslés, harmadszor a Számítás, negyedszer az eshetőségek Mérlegelése, ötödször a Győzelem.

18. A Mérés létét a Földnek köszönheti, a Becslés a Mérésnek, a Számítás a Becslésnek, a Mérlegelés a Számításnak és a Győzelem az eshetőségek Mérlegelésének.

19. A győzedelmes hadsereg olyan egy meg futamítottal szemben, mintha egy fontnyi súlyt helyeznénk a mérlegre egyetlen gabonaszem ellenében.

20. A győzedelmes erők rohama olyan, mint a felduzzasztott víz kitörése egy ezer öl mélységűszakadékba. Ennyit a taktikai felállásról.