Menü

Sunce: A háború művészete V.


V. AZ ERŐK ÉS ALKALMAZÁSUK

1. Szun Ce azt mondta: A nagy erő irányítása elvben ugyanaz, mint néhány emberé, ez csupán csoportokra való felosztásuk kérdése.

2. Nagy hadsereggel harcolni a parancsnokságod alatt semmiben sem tér el attól, mintha egy kis csapattal harcolnál – ez pusztán csak a jelek és jelzések bevezetésének kérdése.

3. Közvetlen és közvetett manőverekkel biztosítani lehet, hogy az egész sereged ellenálljon az ellenség rohamának és rendületlen maradjon.

4. Hogy a seregedˇhatása olyan legyen, mint egy tojáshoz vert köszörűkőé, ez elérhető a gyenge és az erős pontok tudománya révén.

 5. Minden harcban a közvetlen módszer alkalmazható az összecsapásoknál, de közvetett módszerekre van szükség a győzelem biztosítása érdekében.

6. Az indirekt taktika hatékonyan alkalmazva kimeríthetetlen, mint a Menny és a Föld; végnélküli, mint a folyók és patakok folyása; mint a hold és a nap véget érnek, de újra kezdődnek; mint a négy évszak, amelyek elmúlnak, de megint visszatérnek.

7. Nincsen több, csak öt zenei hang, és mégis, ennek az ötnek a változatai több dallamot adnak, mint amit valaha is meg lehetne hallgatni.

8. Nincsen több, mint öt alapszín (kék, sárga, vörös, fehér, fekete), és mégis kombinációkban több színárnyalatot adnak, mint amit valaha is meg lehetne nézni.

9. Nincsen több, mint öt alap íz (savanyú, csípős, sós, édes, keserű), és mégis kombinálva több zamatot adnak, mint amit valaha is meg lehetne kóstolni.

10. A csatában nincsen több, mint két módszere a támadásnak: a közvetlen és a közvetett, és mégis e kettő kombinációiból végtelen sok manőversorozat következhet

11. A közvetlen és a közvetett támadási mód felváltva vezetnek egymáshoz. Ez olyan, mint a körben való mozgás – sohasem érsz a végére. Ki tudja kimeríteni kombinációik lehetőségét?

12. A csapatok rohama olyan, mint a lezúduló vízáradat, amely még az útjában lévő köveket is meggörgeti.

13. A döntés minősége olyan, mint a sólyom jól időzített lecsapása, amely lehetővé teszi számára, hogy elkapja és elpusztítsa áldozatát.

14. Ezért a jó harcos rettenetes lesz a rohamában és gyors a döntésében.

15. Az erő (katonai) hasonlítható a megfeszített számszeríjhoz és a döntés a ravasz meg húzásához.

16. A csata kavargása és tumultusa közben látszólag fejetlenség lehet, és még sincsen igazi fejetlenség a legkevésbé sem; a zavar és a káosz közepette lehet, hogy az erőid elrendezésének sefüle, se farka, és mégis ez lesz a biztosíték a vereség ellen.

17. A tettetett rendetlenség feltétele a tökéletes fegyelem; a szimulált félelem feltétele a bátorság; a szimulált gyengeség feltétele az erő.

18. Elrejteni a rendet a rendetlenség köpönyege alatt, egyszerűen csak a megfelelő egységekre történő felosztás kérdése (lásd 1. pont); elbújtatni a bátorságot tettetett félénkség alatt, megköveteli a rejtett erőtartalék meglétét; az erő álcázása gyengeséggel, megvalósítható taktikai elrendezés útján.

19. Így aztán, aki ügyes abban, hogy az ellenséget mozgásban tartsa, félrevezető látszatot tud kelteni, és az ellenség ennek megfelelően fog cselekedni. Feláldoz valamit, amire az ellenség lecsaphat.

20. Csalétket mutatva menetelésben tartja ellenfelét, és azután válogatott emberekkel lesben várakozik rá.

21. Az okos hadviselő az erők együttes hatására figyel, és nem kíván túl sokat az egyénektől. Ezért képes kiválasztani a megfelelő embereket, és kihasználni az együttható erőket.

22. Amikor hasznosítja az együttható erőket, harcosai olyanokká válnak, mint a gördülő farönkök vagy kövek. Mert az a rönk, vagy a kő természete, hogy mozdulatlan maradjon a sík talajon, és mozogjon, amikor lejtőn van; ha négyszögletes, akkor kerüljön nyugvópontra, ha kerekded, akkor guruljon tovább lefelé.

23. Így a jó harcosok által keltett energia olyan, mint a több ezer láb magas hegyről legörgetett kerek kő lendülete.
Ennyit az erőkről