Menü

Sunce: A háború művészete VII:


VII. MANŐVEREZÉS

1. Szun Ce azt mondta: A háborúban a hadvezér utasításait az uralkodótól kapja.
2. Miután felállított egy hadsereget és koncentrálta az erőit, neki egységbe kell olvasztania és harmonizálnia kell annak különféle elemeit, mielőtt táborba vonulna.

3. Azután következik a taktikai manőverezés, aminél nincsen nehezebb. A taktikai manőverezés nehézsége abban áll, hogy átváltoztassa a körülményest közvetlenné és a szerencsét lenséget előnnyé.

4. Így tehát, a hosszabb és tekervényes utat választani, miután az ellenséget csellel eltávolítottuk az utunkból, és bár később indultunk utána, mégis elérni, hogy előtte érjünk a célba, az a megszokottól való eltérés mesterfogásainak ismeretét mutatja.

5. Egy hadsereggel manővereket végezni hasznos dolog; egy fegyelmezetlen sokasággal pedig nagyon veszélyes.

6. Ha egy teljesen felszerelt hadseregnek menetelést rendelsz el valamilyen előnyös helyzet megragadása céljából, akkor nagy a való színűséggel túl későn fogsz megérkezni. Másrészt viszont, elkülöníteni egy gyors menetoszlopot erre a célra, magával hozza csomagjaik és felszereléseik feláldozását.

7. Ezért, ha elrendeled embereidnek, hogy gyűrjék fel öveikbe köpönyegeik szárnyait, és erőltetett menetben haladjanak éjjel-nappal, megállás nélkül, kétszer annyit haladva, mint a szokásos napi menetelésnél, megtéve 100 lit (kb. 57 km), hogy megszerezzenek egy előnyös pozíciót, akkor mind a három parancsnokod (előhad, derékhad, utóvéd) az ellenség kezére fog kerülni.

8. Az erősebb emberek elöl lesznek, a fáradtak hátramaradnak, és ilyen felállásban seregednek csak egy tizede éri el a rendeltetési helyét.

9. Ha ötven lit menetelsz, hogy manőverrel kicselezd az ellenséget, el fogod veszíteni az elővéd parancsnokát és erőidnek csak a fele fog célba érni.

10. Ha ugyanilyen célból harminc lit menetelsz, akkor seregednek kétharmada fog meg érkezni.

11. Úgy vehetjük tehát, hogy egy hadsereg a hadtáp szekerei nélkül elveszett; élelem nélkül elveszett; utánpótlási bázis nélkül el veszett.

12. Nem léphetünk addig szövetségre, amíg nem ismerjük szomszédaink terveit.

13. Nem vagyunk alkalmasak egy menetelő hadsereg vezetésére, ha nem ismerjük alaposan a vidék arculatát – hegyeit és erdőségeit, árkait és szakadékait, mocsarait és ingoványait.

14. Képtelenek leszünk kihasználni a természet adta előnyöket, ha nem alkalmazunk helyi vezetőket.

15. Háborúban használd az álcázást és sikeres leszel.

16. Csapataid összevonását vagy megosztását a körülményeknek kell eldönteniük.

17. Gyorsaságod olyan legyen, mint a szél; (összevont) erőid tömörek legyenek, mint az erdő.

18.Portyázásnálésfosztogatáskor olyan légy, mint a tűz; a mozdulatlanságban, mint a hegyek.

19. Terveid legyenek sötétek és áthatolhatatlanok, mint az éjszaka, és amikor megindulsz, úgy zúdulj alá, mint a mennykő.

20. Amikor a vidéket fosztogatod, hagyd a prédát felosztani az embereid között.

21. Fontolj és mérlegelj, mielőtt lépnél!

22. Az fog felülkerekedni, aki megtanulta a megszokottól való eltérés mesterfogásait. Ilyen a manőverezés tudománya.

23. A hadseregvezetés kézikönyve azt mondja: A csatamezőn a Mondott szó nem hallatszik eléggé messzire, innen a dobok és a gongok rendszeresítése. Sem pedig a közönséges tárgyak nem láthatóak eléggé tisztán, innen a zászlók és lobogók rendszeresítése.

24. A gongok és dobok, a lobogók és zászlók azok az eszközök, amelyek segítségével a sereg fülei és szemei egy bizonyos pontra irányíthatók.

25. Ilyetén a sereg egyetlen egyesült testet alkot, amelyben lehetetlen, hogy a bátor egyedül előre menjen, vagy a gyáva egyedül meg hátráljon Ez a nagy embertömegek kezelésének tudománya.

26. Éjszakai harcban használjuk hát gyakran a jelzőtüzeket és a dobokat, és nappal harcolva a lobogókat és zászlókat, mint a hadsereg szemei és fülei befolyásolásának eszközeit.

27. Egy egész hadsereg elveszítheti a harci szellemét; egy főparancsnok elveszítheti józan ítélő képességét.

28. A katonának, mint ismeretes, a harci szelleme reggel a legerősebb; délre ez lanyhulni kezd; este pedig esze csak azon jár, hogy mikor tér vissza a táborba.

29. Az okos tábornok ezért kerüli azt a sereget, amelynek a harci szelleme erős, de meg támadja akkor, amikor gyengül és hajlamos arra, hogy visszaforduljon. Ez a hangulatok tanulmányozásának tudománya.

30. Fegyelmezetten és nyugodtan kivárni az ellenség soraiban a rendetlenséget és a kavarodást-ez az önuralom művészete.

31. Közel lenni a célhoz, míg az ellenség távol van tőle, kényelmesen várakozni, míg az ellenség küszködik és gürcöl, jól tápláltnak lenni, míg az ellenség éhezik – ez az erő megőrzésének tudománya.

32. Tartózkodni attól, hogy elébe vágjunk egy olyan ellenségnek, amelynek zászlói tökéletes hadirendben vannak, tartózkodni attól, hogy megtámadjunk egy olyan hadsereget, amelyik nyugodt és magabiztos rendben várja a támadást – ez a körülmények tanulmányozásának tudománya.

33. Katonai axióma, hogy nem szabad az ellenség ellen nyomulni lejtőnek felfelé, sem pedig ellenállni neki, amikor lejtőn lefelé támad.

34. Ne üldözd az ellenséget, amelyik tetteti a menekülést, ne támadj meg olyan katonákat, akiknek erős a harci szellemük.

35. Az ellenség által felkínált csalit ne kapd be! Ne kezdj ki egy olyan sereggel, amelyik hazafelé tart!

36. Amikor bekerítesz egy hadsereget, hagyj egy kijáratot szabadon. Ne szorongasd meg túl keményen a kétségbeesett ellenséget.

37. Ilyen a hadviselés tudománya.


GOuranga