Menü

Sunce: A háború művészete X.


X. A TEREP

1. Szun Ce azt mondta: Hatféle terepet különböztetünk meg, nevezetesen:
(1) Hozzáférhető terep;
(2) csapdába ejtő terep;
(3) halogató terep;
(4) szűk átjárók;
(5) meredek magaslatok;
(6) helyek az ellenségtől nagy távolságra.

2. A terepet, melyen mindkét fél szabadon közlekedhet, hozzáférhetőnek nevezzük (sík terep).

3. Ami pedig az ilyen természetű helyeket illeti, előzd meg az ellenséget, foglald el a magaslatokat és a napos helyeket, és gonddal őrizd az utánpótlási vonalaidat! Így azután előnyös helyzetben tudod felvenni a harcot.

4. Az olyan terepet, amelyet el lehet hagyni, de nehéz visszafoglalni, csapdába ejtőnek nevezzük.

5. Az efféle pozícióból – ha az ellenség felkészületlen –előre törhetsz és legyőzheted őt. Ha azonban az ellenség fel van készülve a jöveteledre, és nem sikerül legyőznöd, akkor mivel a visszavonulás lehetetlen-katasztrófa fog bekövetkezni.

6. Amikor a helyzet olyan, hogy egyik fél sem jut előnyhöz azáltal, ha az első lépést ő kezdeményezi, akkor halogató terepről be szélünk.

7. Az ilyen fajta helyzetből még akkor sem tanácsos előremozdulni, ha az ellenség igen vonzó csalétket kínál fel, – hanem inkább vissza kell vonulni, és így inkább az ellenséget mi csalogatjuk elő; amikor azután seregének egy része már előjött, akkor előnyösen végrehajthatjuk támadásunkat.

8. Ami pedig a szűk átjárókat illeti, ha elsőként tudod elfoglalni, akkor jó erős védelemmel lásd el azokat és úgy várjad az ellenség eljövetelét.

9. Ha az ellenség megelőzne téged az átjáró elfoglalásában, ne menj utána, ha az átjáró erős védelemmel van ellátva, csak abban az esetben, ha az átjáró védelme gyenge.

10. A meredek magaslatokat illetően pedig ha előtte jársz ellenfelednek, el kell foglalnod a kiemelkedő, napos helyeket és ott várakozz rá, amíg felmegy oda.

11. Ha az ellenség te előtted foglalta el ezeket, ne kövesd őt, hanem vonulj vissza és próbáld meg elcsalogatni.

12. Ha nagy távolságra helyezkedsz el az el lenségtől és a két sereg erőviszonyai egyenlőek, akkor nem könnyű csatát kezdeményezni és a harc felvétele hátrányodra fog szolgálni

13. Ez a hat alapelv, ami a Földdel áll kapcsolatban. Az a tábornok, aki felelős pozíciót ért el, gondot kell fordítson arra, hogy ezeket tanulmányozza.

14. Továbbá egy hadsereg hat súlyos nehézségnek van kitéve, amelyek nem természeti okokból származnak, hanem olyan hibákból, amelyekért a tábornok a felelős. Ezek: (1) A megfutamodás; (2) az engedetlenség; (3) az összeomlás; (4) a széthullás; (5) a szervezet lenség; (6) a fejvesztett menekülés.

15. Egyéb körülmények egyenlősége esetén, ha egy erőt egy nála tízszer nagyobb másik erő ellen vetünk be, akkor az az előbbi meg futamodását fogja eredményezni.

16. Amikor a közönséges katonák túlságosan erősek és a tisztjeik túl gyengék, az eredmény engedetlenség. Amikor a tisztek túlságosan erősek és a közönséges katonák túl gyengék, az eredmény összeomlás.

17. Amikor a magasabb rangú tisztek dühösek és engedetlenek, és az ellenséggel találkozva sértődöttségből a saját fejük szerint harcba kezdenek, még mielőtt a főparancsnok megmondhatná, hogy ő maga harcra készen áll-e, az eredmény széthullás.

18. Amikor a tábornok gyenge és nincsen tekintélye; amikor parancsai nem tiszták és pontosak; amikor nincsenek állandó szolgálati kötelességek kijelölve a tisztek és az emberek számára és a harci alakzatot hanyagul, összevissza módon alakítják ki, az eredmény teljes szervezetlenség.

19. Amikor a tábornok képtelen felbecsülni az ellenség erejét, megengedi, hogy egy gyengébb erő harcba elegyedjen egy nagyobbal, vagy egy gyenge különítményt elébevet egy nagyon erősnek, és elhanyagolja, hogy válogatott katonákat helyezzen az első sorokba, az eredmény csak fejvesztett menekülés lehet.

20. Ez a vereség kísértésének hat módja, amelyeket gondosan jegyezzen meg az a tábornok, aki felelős pozícióba került.

21. A vidék természetes alakzata a katona legjobb szövetségese, de az ellenség felbecsülésének, a győzelem erői irányításának, a nehézségek, veszélyek és távolságok okos ki számításának a képessége adja a nagy tábornok igazi próbáját.

22. Az, aki ismeri ezeket a dolgokat és a harcban a tudását átviszi a gyakorlatba, meg fogja nyerni a csatáit. Aki pedig nem ismeri ezeket és a gyakorlatban sem alkalmazza őket, az biztosan vereséget fog szenvedni.

23. Ha a harc biztosan győzelemhez vezet, akkor harcolnod kell, még ha az uralkodó tiltja is; ha a harc nem vezet győzelemre, nem szabad harcolnod, még az uralkodó parancsára sem.

24. A királyság ékköve az a tábornok, aki előrenyomul, anélkül, hogy dicsőségre vágyakozna, és visszavonul dicstelenségtől való félelem nélkül, akinek egyetlen gondolata az, hogy védelmezze a hazáját és jól szolgálja az uralkodóját.

25. Tekintsd katonáidat, mint gyermekeidet, és ők követnek téged a legmélyebb völgyek be; tekints reájuk, mint tulajdon szeretett fiaidra, és ők melletted fognak állni még a halálban is.

26. Ha azonban elnéző vagy, de képtelen vagy tekintélyedet éreztetni; jó szívű, de képtelen a parancsok végrehajtatására; és még inkább képtelen a fejetlenség elnyomására; akkor a katonáid az elkényeztetett gyermekekhez hasonlatosak; minden gyakorlati célra hasznavehetetlenek.

27. Ha tudjuk, hogy katonáink támadásra alkalmas állapotban vannak, de nem vagyunk tudatában annak, hogy az ellenség nem nyitott a támadásra, akkor csak félig tettük meg az utat a győzelemhez.

28. Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a támadásra, de nem ismerjük fel, hogy az embereink nincsenek támadókész állapotban, csak félútig mentünk a győzelem felé.

29. Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a támadásra, és azt is tudjuk, hogy az embereink támadásra kész állapotban vannak, de nem vagyunk tudatában annak, hogy a terep természete a harcot kivitelezhetetlenné teszi, még mindig csak félig jutottunk el a győzelem felé.

30. Innen van, hogy a gyakorlott katona, ha már mozgásban van, sohasem rémül meg; ha már felszedte a sátorfáját, soha sincsen el veszve.

31. Innen a mondás: Ha ismered az ellenséget és ismered magadat, a győzelmed nem lesz kétséges; ha ismered az Eget és a Földet, teljessé teheted a győzelmedet.