Menü

Szülinapi levél Istennek


Drága Krisna!

Ezúton szeretnék neked földi megjelenésed alkalmából nagyon boldog születés napot kívánni. Főleg azért írom ezt a levelet, mert eddig mindig ott voltam nálad a Partyin Nava Vrajadhámában (Krisna-völgy), és együtt énekeltük a bhaktákkal a szent nevedet, meg minden évben én csinálhattam az éjféli lakomához a világítást a sátorba.

Krisna, krishna art

Idén sajnos nem tudtam ott lenni. Bár igazából ha nagyon akartam volna ott tudtam volna, csak nem volt kedvem szétverni egy Krisnást sem, akit esetleg a Jedi tanács küldött volna rám azért, mert ugye ki vagyok tiltva Krisna-völgyből, vagy mert nem volt pénzem belépőre stb. Így aztán jobb a békesség, itt voltam ma egész nap Budapesten. Vagy ahogy csak mostanában hívom a pokolban, ráadásul a kellős közepén. De ma nem vertem, meg öltem meg senkit (meg tegnap sem). Csak egy szúnyogot. De gyorsan meghalt. (Bár biztos láttad.)

Persze annyira nem rossz a dolgom, hogy pokolnak kéne nevezni a helyet, hiszen mindig lehetne rosszabb is, de azt hiszem nem most élek eddigi életemben a legmagasabb színvonalon, és azt is csak nagyon egyszerűen teszem, a legszebb környéken a 8.-kerületben. Itt az emberek kicsit mások mint ott nálad Krisna-völgyben. De legalább senki sem kér belépőt, meg játssza az eszét, hogy ekkora meg akkora szent. Na de ebbe most nem szeretnék bele menni jobban, mégis csak a Te születés napod van.

Szóval építettem ma is az új Dojot, hogy hétfőre elkészüljünk. Odafele menet épp azon gondolkodtam, hogy mivel a megjelenési napod van, így akkor ez egy jó nap az oda adó tettekre, úgyhogy ma még jobban azon gondolkodtam, hogy neked építem a helyet. Persze igazából papíron Sensiké-é lesz, de ő megengedte, hogy ott lakjam ezentúl és akkor az olyan mintha egy templom lenne, és akkor úgy meg már a Tiéd.

Igaz hogy nem leszel ott murti formában, meg igaz, hogy nem is olyan szabályok lesznek mint amilyenek Nava Vrajában, de abban biztos lehetsz, hogy egy olyan hely legyen a TanVerem, ahová szívesen jönnek majd az emberek, és tanulni fognak, haladni az úton. Amiatt, hogy ki merre felé, amiatt nem aggódok, mert azt mondtad pár ezer éve ott Kuruksetrán a csatatéren, hogy mindenki minden tekintetben a Te utadat járja. Vagyis akkor előbb utóbb úgy is rá jön mindenki, hogy mi a helyzet. Persze az nem mindegy, hogy addig még mennyi csirkepörköltet fog enni.

Sensi ma mondta, hogy neki is jó kedve van, mert ma van Krisna szülinapja. Meg mondtam a többieknek is. Persze ők annyira nem örültek neki mint sensi, hiszen annyira még nem tudják, hogy te vagy a legjobb barátjuk, sőt minden pillanatban figyelsz rájuk, meg ott vagy velük, de talán még nem jött el az idelye annak, hogy tapasztalják ezt a személyes jelenlétedet.

Szóval mivel Te vagy Isten, ezért minden kőben és fában ott lakol. Vagyis ott fogsz lakni a Dojoban is. És Sensi megengedte, hogy tartsunk majd ott mantra jóga esteket is. Meg amúgy is azt szeretné, ha ide az emberek fejlődni, tanulni járnának, nem fizetni, meg ájtatoskodni. Asszem erre a Ninjutsu a legjobb módszer, hiszen kézzel fogható eredményei vannak, amik ha jól gyakorol az embere, akkor Hozzád is közelebb hozzák. Az egyik Sihan (igennagyonnagymester) azt mondta, hogy ő is úgy figyelte meg, hogy aki hisz valamiben, vagy valakiben, az jobban fejlődik a Ninjutsuban. És azt kell mondanom neked, hogy tényleg, mióta megint a Te utadat járom, azóta sokkal jobban megy mint azelőtt. Persze soha nem leszek olyan jó, mint sensi, vagy Leckó sempai, vagy a többiek, de azért csak gyakorlok tovább, mert már abbahagyni nem tudom.

Vagyis akkor annyi mindent kaptam már tőled, olyan dolgokat amikről tudatos vagyok, mint például a testemet, vagy a családomat, a barátaimat, a klánt, a gyerekeket akik eljönnek hozzám edzésre és együtt gyakorolhatok velük, a virágokat, a fákat a madarakat, mozdulatokat, érzéseket, meg úgy egyáltalán minden egyes lélegzet vételt, minden egyes pillanatot.  És akkor igazából tőled kapjuk az új Dojot is, hiszen ha nem akarod, akkor még egy fűszál sem mozdulhat.

És akkor így ebben a fényben már egy kicsit viccesnek tűnik, ráadásul pont úgy, hogy nem is az enyém, és igazából talán nem is lesz soha úgy a Tiéd mint ahogyan mondjuk egy saját templomod, azért csak  had kérjelek meg így szülinapod alkalmából, hogy fogadd el tőlünk ezt a helyet, hogy egy olyan hely lehessen, ahol azon fáradozhatunk mindannyian, mindenki a maga módján, a maga képességei szerint, tudja segíteni a másikat az ő útján, elfogadással, megértéssel, tisztelettel, és szeretettel…

Azon az úton, mely mindenki számára minden tekintetben a Te utad…

semmirekellő szolgád:

Kisora dasa, kisordas, Horváth Ádám, mc