Menü

Posts Tagged ferfino

Cigány vs Zsidó vs Magyar? Avagy az oszd meg és uralkodj elv egyszerűen magyarul:

Nekem speciel pont több kellemetlen tapasztalatom van a saját népemmel mint zsidókkal vagy cigányokkal. De tény, hogy másoknak más a tapasztalata. Nem is azért írtam ezt a bejegyzést, hogy arról vitatkozzak, hogy melyik a magasabb rendű faj ezen a világon, hiszen nem is olyan régen a második világháborúban láthattuk, hogy mennyi szenvedés és halál az eredménye annak, ha valaki felsőbbrendűnek gondolja magát másoknál.

A hét vezér és tanításuk

 Vajon az öltönyös rablókra miért nem haragszik senki? A Multik akik gazdaságilag ellehetetlenítik a kis vállalkozásokat és monopol gazdasági helyzetet alakítanak ki maguknak lehetőleg természetesen úgy, hogy mindenki mást kikönyököljenek az adott piacról, vagy  a vezetőinkre (Tisztelet természetesen a kivételnek), akik nyilvánosan teszik ugyan ezt miért nem haragszik ennyire senki, mint a zsidókra, cigányokra, vagy ők a Magyarra? Megmondom sebtiben:

Mert övék a média, aki gyártja ezeket az etnikai alapon működő ellentét generáló tartalmakat. Ráadásul ezt mind tudatosan teszik. Hiszen hány embernek megy tönkre az élete a különböző gazdasági döntések miatt?

Egyre nagyobb szakadék a szegények és a gazdagok között, és nyilván valóan ezekkel a brutális és felháborító hírekkel könnyebb a szegényeket egymásnak ugrasztani, akik aztán marhatják egymást, mert nekik azért rossz mert a zsidók így, vagy a cigányok úgy…

Azt mondják 90-ben volt rendszerváltás. De igazából nem történt rendszer váltás, hiszen ugyan azok az emberek maradtak pozícióban azóta is, vagy ugyan azoknak az embereknek a leszármazottai. Mi el hisszük, hogy egyszer az egyik párt kormányoz, egyszer meg a másik. De igazából nem ez történik.

Az történik, hogy akik közel voltak a gazdasági érdekekhez, ők még közelebb lettek, és kikönyökölték a gyengébbeket. A pártok és egymás gyűlölete, is egy ugyan ilyen színjáték csak. Ha nem sikerül elindítani a gyűlölködést a szívedben etnikai szinten, akkor legyen gyűlölet benned politikai szinten, és utáld a Fideszt, a KDNP-t, a Jobbikot, az Mszp-t. A lényeg az, hogy valakire haragudjál, és ne azzal legyél elfoglalva, hogy mennyi jót is tesznek egymással az emberek akár zsidó, akár cigány, akár MAGYAR.

Ha nem sikerül a pártok szintjén sem gyűlöletet ébreszteni a szívedben, akkor jön a klasszikus civil-rendőr ellentét generálása.

Ha ez sem megy, akkor csajok-pasik, vagy gazdagok-szegények szintjén. Erről szól az egész média. Mi meg olvassuk, kajázzuk.

És annyi rossz dologról írnak, hiszen annak van hírértéke, mert azért valljuk be őszintén, hogy közel sem kap annyi megosztást az a hír amikor egy roma falu önellátásba kezd, és túltermelés miatt felhozzák a zöldségeket és kiosztják a szegényeknek. Vagy amikor egy gazdag zsidó ember segít egy csomó szegény emberen egy céggel, egy alapítvánnyal, vagy ha egy Magyar feltaláló valami fantasztikusat alkot, arra is max. rákattintunk néha-néha. de soha nem fogalmazunk meg pozitív véleményt, vagy éljenezzük ezt a vonalat.

Mert a média a felháborodás keltésen alapszik. Olyan tartalmaknak van értéke, melyek megosztják az embereket és vitákat, forgalmat generálnak az adott média birodalomnak, akik ezért reklám felületet biztosíthatnak az őket finanszírozó multinacionális környezetnek. Hiszen olvasod, hogy a rendőr, a zsidő, vagy a cigány így meg úgy, és belül döbbengetsz, de 2 bekezdésenként beleszaladsz egy-egy multinak a hírdetésébe, és bár nem figyelsz rá, meg átugrod, az agyad elteszi emlékbe, hogy ott volt egy ilyen is.

Mi kisemberek meg fizetünk. Fizetünk az időnkkel, a figyelmünkkel, a felháborodásunkkal, a vitáinkkal, ahol érveket és ellenérveket sorakoztatunk fel egy-egy hírrel kapcsolatban. Megosztjuk mi is azokat a tartalmakat amik megosztanak bennünket is az egység helyett…

1.Lépcső:

De igazából soha nem történik semmi, mert egy nap, vagy egy héten kapunk a pofánkba egy-egy:

-Zsidó vs. Cigány vs. Magyar
-Fidesz vs. Mszp vs. Kdnp vs. Jobbik
-Rendőr vs. Civil
-Csajok vs. Pasik
-Szegény vs. Gazdag
KONFLIKTUST

Amiből elolvasunk 2-3-at, némelyiken fel is háborodunk, ha van már bennünk ellentét, akkor az azt megerősítő híreket meg is osztjuk, hogy az ismerőseinkben is megerősítsük ezeket az ellentéteket, és együtt gyűlölködjünk, meg hülyézzük azokat akik épp ellentétes véleményen vannak.

2.Lépcső:

Közben pedig egy nép, egy nemzet vagyunk, egy földön élünk, és mindannyian Földanya gyermekei vagyunk, aki csak szomorkodik, hogy gyermekei egymást marják és rajta viaskodnak. Néha amikor már nagyon viszket neki valahol, akkor ott megvakarja, vagy megrázza magát, pont úgy ahogyan mi is lesöpörjük magunkról a hangyákat, ha arra ébredünk az erdőben, hogy ránk másztak. Ilyenkor jönnek a magasabb szintű konfliktusok a médiában:

-Cunami, Földrengés, Hóvihar, Tornádó, Aszály stb.
-Ember vs. Természet
-Ember vs. Isten

3.Lépcső:

És megint lehet vitatkozni egymással valamiről, hogy van-e vagy nincs felettünk valami. És akkor jönnek a vallási ellentétek:

-Keresztény vs. Muzulmán vs. Hindu vs. Buddhista stb

És kezdődnek a háborúk, amikor mi szegény emberek a sok kis negatív hír hallatán el hisszük, hogy nagyon rossz nekünk, és azért nagyon rossz nekünk mert vannak olyanok is ebben a világban akik másban hisznek, és akkor a vallási fanatizmus eléri a csúcsát és elkezdjük egymást ölni, mi szegény emberek, akik a kis sérelmeinket félre tudjuk tenni, hogy a többi hasonló kis sérelmű emberrel összefogjunk egy a világ másik felén élő többi hasonlóan megvezetett más kisemberek ellen.

És közben nem vesszük észre, hogy manipulálva vagyunk, mert nem akarjuk észre venni, mert haragudni, gyűlölni könnyebb, mint azokat szembesíteni a hibáikkal akik mindezért felelősek. -Saját magunkat sosem gondoljuk hibásnak…

Olyan világod amilyen te vagy legbelül. Senki nem hibás azért, ha valaki más nem boldog. Mert a boldogság nem egy érzés, hanem egy döntés. És ha hagyom, hogy a média mondja meg nekem, hogy mit jelent számomra a boldogság és a boldogtalanság, akkor nem lesz lehetőségem szeretni a családomat a rokonaimat, a barátaimat, mert haragszok valakire mindig.

A Magyar Nemzeti Bank nem a Magyar Nemzeté, hanem ismeretlen hatalmak kezében vagyunk bábok csupán amíg efféle dolgokra pazaroljuk rövid kis életünk éveit, hónapjait, óráit, perceit, másodperceit… Ugyan úgy, ahogy mindez történik minden más országgal is, ahol ugyan ez történik. Ahol nincs kisebbség, oda telepítenek, hogy az emberek ne legyenek harcosok a hatalom ellen, hanem harcoljanak mindig a kisebbség ellen. Bármelyik országba is megyünk, mindenhol megtaláljuk a faji alapú ellentéteket.

Mikor érkezik el egy olyan nagy HUN vezér újra mint amilyen Árpád volt, vagy Álmos Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm?

Akik felismerték, hogy egységben az erő, és a világ legtermékenyebb és legszebb helyét választották népüknek lakhelyéül, amit jól lehetne védeni, hiszen egy magas hegyekkel körbe vett termékeny vízgyűjtő, ahol ma már a technológiának köszönhetően bármit megtermelhetnénk és mindenkitől függetlenül élhetnénk.

Változtasd meg az életed és válaszd a boldogságot. Örülj az esőnek, a szélnek, a napnak, hogy süt, a levegőnek, hogy mindig megkapod a következő adagot. Minden más olyan luxus amire nem biztos, hogy be vagy fizetve, mert előző életeidben nem feltétlenül érdemelted ki.

Szeretettel:
Horváth Ádám Ninjutsu és Jóga oktató
A ZenDoin Gerincterápiás és Tartásjavító jógarendszer alapítója.

, , , , , , , , , , , ,

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő? Avagy hogyan válasszak párt?

Nemrég egy kedves ismerősöm átküldött egy cikket az egyik népszerű női magazinból. Bár a cikk 2012-es, azért érdekes témát boncolgat. Konkrétan ugyan ezzel a címmel dolgozik, és különféle manapság népszerű pszichológusok véleményére alapozva próbál meg választ adni a kérdésre a női szerző, aki szerintem, legalábbis az én értékrendem szerint minden, csak nem nő (de ezt majd lejjebb megmagyarázom.).

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő, avagy hogyan válasszak párt?

A cikk teljesen elítéli és értéktelennek tartja a régi férfi ideált, és modern kori elvárásnak mutatja be, hogy egy férfi kozmetikushoz járjon, finom és választékos legyen, öltönyt hordjon, vegyen részt a házi munkába, meg a gyereknevelésben, pelenkázás stb… Azt is mondja, hogy a modern kori férfinak már nem kell vadásznia, meg erőszakosnak lennie, harcosnak lennie, hanem a laptopját kell okosítania.

A cikk írója az én világomban egy nő akinek fogalma sincs arról, hogy mit jelent férfinak lenni, sőt arról sem, hogy mit jelent nőnek lenni egy társadalomban és azt hány féle-képpen lehet kivitelezni.

Mitől Férfi egy férfi?
Nem mennék bele, hogy mitől nő egy nő, hiszen ezt a témát már kiveséztem ezekkel a cikkekkel, ami elég népszerű volt, hiszen még a harmonet is átvette őket, ami azért nekem megtiszteltetés.

Nem akarom a tutit sem megmondani, meg minden bizonnyal vannak akik másképp gondolják, de szeretném ha egy  más világ is kirajzolódna. Főleg azok fejében akik egy féleképpen gondolkodtak ezekről a dolgokról eddig, és akik szerintem a társadalom életképesebb része. Vagyis ha sokat gondolkodtál ezeken, akkor ezen elvek alapján könnyebben fogod megérteni a kapcsolatokat és párválasztási motivációkat.

Mit nézek meg először egy férfin?
Ez egy érdekes kérdés, hiszen az izgalmas, hogy mit nézek meg először egy nőn (természetesen a seggét), de az meg tabu téma, hogy férfiként mit nézek meg egy férfin először.

Egy tudós csoport kutatása szerint mind a két nem az ellenkező nem fenekét veszi először tudat alatt szemügyre. a Nők a férfiak lökő izmaira kíváncsiak, meg arra, hogy milyen stabilan állnak a lábukon, a férfiak pedig ugyan ezekből az adatokból szűrik le, hogy jó erős csípője van-e a hölgynek, vagyis alkalmas-e gyermekek kihordására, megszülésére.

Én a magam részéről a férfiakon elsőnek a kezüket nézem meg ha van rá lehetőségem. Abból is a bütyküket. A bütykön látszik, hogy harcos-e vagy nem harcos. Egy férfi kezén látszik, hogy tud-e ütni fogni, milyen erős. Tulajdon képpen a kéz elmeséli, hogy képes-e ölni. Természetesen ehhez hozzá tartoznak a karok is és az izomzat, de ez nagyon sok esetben csalóka tud lenni, hiszen ma már sokan kigyúrják magukat meg felfújják, hogy úgy nézzenek ki mint a harcosok, de közben meg a fájdalom és tűrés küszöbük sehol nincs.

A második lépés a lábak és a segg. A vékony combú férfi hiába van fent kigyúrva, nem áll stabil lábakon, így egy rúgástól megfekszik, ha meg a segge a lapos, akkor nem jó az egyensúlya. Hiszen a harcos mindig annyira jó harcos amennyire jó lábakon áll.

Nem vagyok igényesség ellenes!
Még mielőtt megköveznek az öltönyös férfi rajongók, szeretném leszögezni, hogy nem vagyok az igényesség ellen. Vagyis igen, egy férfi lehet ápolt, és igényes, de az, hogy öltönybe jár, az elég izgalmas kérdés. Hiszen öltönyben nem lehet kapálni, élelmet termeszteni, vadászni, és még nagyon sok mindent. De ez a kérdés sokkal mélyebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt egy materializmust és így evolúció elméletet előnyben részesítő gondolkodni nem akaró ember látni képes lenne.

Mit mondanak a Védikus Jóga szentírások?
A világ legősibb iratai természetesen a megfelelő magyarázattal szolgálnak szerencsére ezekről a dolgokról is. Most nem szeretnék bele menni a teremtés elméletbe, mert arról egy 800 oldalas könyv ír, ha valaki kíváncsi rá, akkor a Sarasvati alapítványnál szeptemberben induló Jógaoktatói Kurzusra el tud jönni, ahol el fogom mesélni az egészet töviről hegyire. (Felkértek a védikus jóga filozófia oktagtásra, így még sok érdekes dologról fogunk beszélgetni.)

Itt csak most annyit erről, hogy Isten megteremtette a világot, és megteremtette belé az embert. Sőt adott hozzá egy társadalmi rendszert is, amiben természete szerint békében és boldogságban élhet mindenki.

Ez a társadalmi rendszer egyébként tulajdonságaik alapján sorolja kasztokba az embereket, nem úgy mint ahogyan manapság elferdítve születési jog alapján jutnak pozíciókba a népek. A négy kasztba tartoznak nők és férfiak is, és mindegyik leginkább értékrendje alapján sorolható valahová.

SUDRÁK: Munkások, művészek, termelők.
Őket főleg az érzékkielégítés érdekli, és ha megnéznek egy embert, akkor az alapján ítélik meg, hogy mennyi élvezetben van része. Ez az érték, ettől lesz egy ember értékes, vagy értéktelen közöttük. A társadalmi rendszer amiben egymás közt létezni képesek, az a Kommunizmus, az összes eszményével és ideológiájával.

VAISYÁK: Kereskedők, Üzlet emberek, Főnökök
Őket a pénz és a vagyon érdekli. Ha megnéznek egy embert az alapján ítélik meg, hogy mekkora vagyona, milyen gazdagsága van. A Kereskedők kasztjának érteniük kell a Sudrák munkájához, el kell tudniuk látni azt, és rendelkezniük kell a munkások tanításának képességével, különben a bizniszben nem tudják az alkalmazottaikat megfelelően kezelni irányítani és becsődölnek. A társadalmi rendszer amiben a legideálisabban tudnak lenni, az a kapitalizmus.

KSATRYÁK: Királyok, Vezetők.
Őket az erő és a hatalom érdekli. Szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy “Aki védelmet ad” mert egy Ksatryának nem csak az a kötelessége, hogy parancsokat osszon, hanem az is, hogy elsőnek menjen a csatatérre és legelöl harcoljon. A Ksatryáknak rendelkezniük kell a Sudrák és a Vaisják képességeivel is, hiszen ha nem ismerik ezeket a dolgokat, akkor nem tudják a társadalmat a megfelelően irányítani. Az alapján ítélik meg egymást, hogy mekkora hatalommal és harci erővel rendelkeznek, ami tulajdon képpen majdhogynem egy és ugyan az volt régen és ma is. Csak kicsit eltorzult a kép, hiszen most a Vaisyák irányítják a világot és a kapitalizmust kényszerítik rá az összes emberre. A Ksatryiák ideális esetben Monarchiában élnek és így vezetik a társadalmat.

BRÁHMANÁK: Tanítók, Papok.
Őket a tudás és a megvalósított tudás érdekli. Vagyis az alapján ítélik meg egymást, hogy kinek milyen és mennyi tudása és megvalósítása van a spirituális életben. A Bráhmanáknak ismerniük kell mind a három alsóbb kaszt tudását, képesnek kell lenniük bármelyik feladatának ellátására, és tudniuk kell tanítani is az alsóbb kasztokat. Ők a bölcs tanító mesterek, akik bölcsen és bölcs tanácsot kell tudniuk adni a királyoknak. Tulajdon képpen ők a társadalom feje, de úgy, hogy az irányítást nem ők végzik. Sőt őket egyáltalán nem szabad, hogy érdekelje, motiválja a pénz. A Bráhmanák társadalmi rendszere az anarchia, hiszen ők saját fejlődésükért is felelősek, és egymásnak nem túl szerencsés ha dirigálnak a spiritualisták.

A Társadalom összetétele pedig úgy néz ki, hogy 1 Bráhmanára jut 4Ksatrya, 1 Ksatryára jut 4 Vaisya, és minden vaisjára 4 Sudra. Tehát összesen:

1 Bráhmana
4 Ksatrya
16 Vaisya
64 Sudra
85 emberből ez az arány.

Ha figyelembe vesszük, hogy a társadalom férfiakból és nőkből áll, akkor már láthatjuk, hogy miként ferdült el az a tanítás, hogy mindenkinek a saját kasztján belül kell házasodni. A dolog pedig azért nem működik ma, mert ahogy kiteljesedett ez a korszak amiben jelenleg élünk, a Kali-Yuga, a hazugság és az álszentség kora, el kezdték azt gondolni, hogy az emberek még mindig azon a szinten vannak, hogy egy bráhmana nőnek és Bráhmana férfinak bráhmana gyereke fog születni. Na és ez persze ugyan így igaz a többi kasztra is. Pedig valójában nem a gyerek szülei és családja kell, hogy számítson, hanem az, hogy alkalmas-e ellátni az adott kaszt feladatát, rendelkezik-e a megfelelő képességekkel, vagy sem.

Természetesen a kasztok között van átjárási lehetőség, hiszen ha egy Sudra tanult, fejlődött, akkor elő léphetett kereskedővé, majd ha ment a biznisz, és megtanult irányítani vezetni, és természetesen harcolni is, hogy meg tudja védeni az övéit, akkor Ksatrya lehetett belőle. (Ksatrya lehetett egy falu vezetője is, nem csak a királyok) és ha még a spiritualitást is magáévá tette, akkor lehetett bráhmana. Sok ezer évvel ezelőtt amikor ez a rendszer még tökéletesen üzemelt, akkor az oktatás elkezdődött már gyerekkorban, de a Sudra, vaisya, Ksatrya és Bráhmana gyerekek is ugyan azzal a leckével kezdték, vagyis mindegyik Sudra képzést, vagyis munkás képzést kapott. Aztán akiknek volt tehetsége és képessége, őket tovább tanították Vaisjának, majd ha még tovább ment, Ksatryának, aztán Bráhmanának.

Természetesen lehetett lassabban is haladni, de a Bráhmanának született gyerekekről mire elérték a felnőtt kort addigra már rég kiderült, hogy mire születtek, hiszen játszi könnyedséggel teljesítették az alacsonyabb kasztok kihívásait, és más értékrend szerint gondolkodtak.

De sajnos ez a dolog ma már nem létezik, és az emberek össze vissza élnek és választanak párt maguknak. ebből származik a legtöbb kellemetlenség.

Hogyan válasszak magamnak párt?
Alapvetően persze mindenki ugyan olyan értékrenddel rendelkező párt választ magának, hiszen egy Sudra asszonynak az lesz a fontos, hogy a Sudra férje mennyi élvezetet tud adni neki, és a férjnek is ez lesz fontos a nő felől.

A Vaisya feleség azt nézi, hogy mennyi pénze van a férfinak, és az lesz a fontos neki, hogy mekkora bizniszhez megy feleségül, és ugyan így a férj is azt nézi, hogy a másik mekkora hozománnyal száll be a család nevű bizniszbe.

A Ksatrya feleség azt nézi, hogy a férfi mekkora hatalommal rendelkezik, hányan hunyászkodnak meg előtte amikor felhúzza szemöldökét, vagy hányan ugranak szavára, lesik parancsait, és fordítva ugyan ez. Vagyis a férfi azt nézi a nőben, hogy ha vele köti össze az életét, akkor mennyivel lesz nagyobb hatalma estlegesen a családja révén, illetve, hogy a nő mennyire határozottan tud utasításokat osztani, hiszen nem csak feleségként, hanem egy palota vezetőjeként is meg kell állnia a helyét.

A Bráhmana feleség azt nézi, hogy a férje mennyire spirituális, milyen megvalósításokkal rendelkezik, mit tud tanulni tőle, és a férj szintén ezt keresi az asszonyban, hogy az mennyire ura az érzékeinek és milyen bölcsességgel rendelkezik.

Na de mi van ma?

Amíg mindenki őszinte és természetes, addig minden rendben van. A probléma akkor kezdődik amikor valaki többnek akar látszani mint ami valójában.

Például egy Sudra férfi kinéz magának egy Vaisja nőt, és előadja, hogy ő mekkora lóvés bizniszember, a nő meg rá harap, vagy ha Ksatrya nőre menne rá, akkor meg előadja, hogy ő mekkora király. De ha éppen egy Bráhmana nő ölelésére vágyik, akkor meg bemutatja, hogy mekkora nagy lelkizős ő. S mivel általában a nők sem mentesek ezektől a dolgoktól, így fordítva is ugyan így működik a dolog.

A legnagyobb probléma abból van, amikor mondjuk mind a ketten valami egészen másnak próbálnak látszani mint amik valójában, és a másiknak próbálják eladni magukat valaminek amik igazából ők nem.

Viszont mivel hamarosan rá jönnek mind a ketten, hogy a másik nem az aminek eleinte mutatta magát, így a kapcsolatok gyorsan át csapnak rossz irányba és mind a ketten szenvedni fognak.

Hogyan válasszak akkor most végül is párt magamnak?
Először is meg kell tudnod magadról, hogy te milyen beállítottságú vagy. ez egy nehéz feladat, mert ehhez őszintének kell lenni magadhoz, hogy milyen szinten állsz valójában. Amíg önmagaddal nem tudsz őszinte lenni, addig esélyed sincs megfelelően választani. Hiszen mindenki király akar lenni, és bizony pofa kell ahhoz, hogy bevalljuk magunknak, hogy bizony minket csak az élvezet érdekel, vagy csak a pénz. Pláne, hogy a Ksatrya nem attól Ksatrya, hogy elmegy néhány edzésre és tud verekedni, hiszen a hadseregekben ugyan úgy voltak harcias Sudrák és harcias Vaisyák is, hiszen egy férfinek képesnek kell lennie megvédenie a családját a népét, társadalmát, tartozzon bármelyik kasztba is. Mert abban azért mind a  négy kaszt hölgy tagjai megegyeznek, hogy a férfi felől biztonságra vágynak.

Pláne akkor nehéz ez, amikor van egy más kasztú barátod, barátnőd, aki meg a saját értékrendje alapján ad neked tanácsot, te meg megfogadod.
Például a Sudra barátnőd, neked az amúgy Ksatrya hercegnőnek megmagyarázza, hogy nem baj, hogy nincs pénze, de legalább nagy nemi szerve van. Na meg természetesen fordítva is igaz, amikor a Ksatrya harcosnak a sudra cimborája, akinek csak az élvezetek hajszolása a fontos megmondja, hogy nem baj, hogy csak a pénz érdekli (Mert a lány amúgy meg mondjuk vaisja) de jó az ágyban és ügyesen főz.

Szóval első körben saját magaddal kell tisztában lenned, aztán utána szert kell tenned a tisztán látás képességére, hogy másoknak is lásd, hogy hova tartoznak és milyen értékrenddel rendelkeznek igazából, és utána már könnyebben fogsz jól választani.

A sors furcsa fintora, hogy a legkönnyebben a számok törvénye alapján a Sudra hölgyek és urak fognak megfelelő párt találni maguknak, aztán a Vaisyák, majd a Ksatryák, és a legnehezebben a Bráhmanák fognak boldogulni e-téren, hiszen 85 emberből összesen csak 1 a Bráhmana, és mivel ellentétes nemű is kell, így 170 emberből csupán 1 megfelelő célpont lehet, aki meg egyáltalán nem biztos, hogy tényleg tetszeni fog, mert lehet, hogy nem olyan jó Bráhmana, mint szeretnénk…

Egyszerűen megfogalmazva, az, hogy mitől férfi a férfi, attól függ, hogy melyik kaszt és gondolkodás mód, értékrend tagja. Mint ahogyan a női minőség is ezeknek a dolgoknak a fényében számít csupán.

Természetesen lehet kasztokon keresztül házasodni, de a védák ezt maximum úgy javasolják, hogy a férfi legyen a magasabb kasztú, mert fordítva tutira halálra van ítélve a kapcsolat, mivel a nőnek nagyon ritkán van elég ereje, hogy felemelje a férjét a következő szintre. Persze azért van az ismeretségemben ilyen is.

Nyugodtan olvasd át még egyszer!

Na meg oszd meg az ismerőseiddel, ha úgy gondolod, ez a tudás könnyebbé teszi az életet!

Sok szerencsét és kitartást kívánok neked!
Szeretettel:

Horváth Ádám Jóga és Ninjutsu oktató, Zen Shiatsu terapeuta, a harciszerzi.

, , ,

Hogyan lépjem át a saját korlátaim? Avagy vesd le a láncaidat, de csak ésszel!

Média, Marketing, internet stb… mind-mind olyan szavak amiket hiába keresnénk az ősi írásokban, vagy elődeink tanításaiban, hiszen ezek a dolgok az itt és a most-ban léteznek csak. Hiába próbáltam a sok-sok ezer éves ősi írásokban megtalálni ezeket a fogalmakat, jelenségeket, vagy bármiféle magyarázatot adni, hogy mit és miként mondanak a régiek, a bölcsebbek, az állítólag nyugodtabbak ezekről a dolgokról. De semmit nem találtam.

Hogyan lépjem át a saját korlátaim? Avagy vesd le a láncaidat, de csak ésszel!
Ez pedig így van rendjén. Azért, mert itt és most van, és nem öt ezer évvel ezelőtt. Vagyis ránk vár a feladat, hogy megítéljük ezeket a dolgokat. Nincs tankönyv, nincs jól bevált tudás, hogy mi az ami működik, és mi az ami nem működik, illetve mi az ami fog működni, és mi az ami a jövő lesz majd. Hiába kérdeznénk azokat akik a régi korok emlékeit kutatják, hogy miként lássuk, éljük meg a mai kor technológiájának köszönhető szociális helyzetet, hiszen ők már rég nem élnek, vagy legalábbis nem emlékeznek rá, hogy sok-sok élettel ezelőtt ők voltak-e valakik, akik esetleg leírták azt a sok okosságot, ami akkor még annyira kézenfekvő és egyszerű volt.

(Zenei aláfestés a bejegyzéshez 2:45-nél kezdődik, de érdemes megnézni az elejétől, mert ez a fiú úgy izgul, hogy majdnem kiesik a mikrofon a kezéből.)

Azonban a technológia fejlődésével a világ bármely része karnyújtásnyira került mindannyiunktól. Hiszen repülőre ülve, egy fél nap alatt eljuthatunk a világ másik felére, de ha ehhez nincs kedvünk, akkor is van lehetőségünk, leülni a gép elé, ahol most ezeket a sorokat is olvasod, és a világ másik felén fenn maradt ősi dolgokat tanulmányozhatunk. Így gyakorolhatok én is egy Japán Ősi Harcművészetet, az alapvetően Indiához fűzhető Ősvallást, Európában Magyarként, a Hunok leszármazottjaként. Ami csodálatos ebben, hogy mindez ugyan így bárki számára elérhető, és mégsem az.

Elérhető, hiszen a youtuberól minden mozdulatot megtanulhat bárki, pdf-ben minden ősi írást megszerezhet magának bárki bármilyen témában. A Világ egyre több titka és csodája kerül föl az emberiség Globális tudatában, ahol összegyűjtjük mindazt a tudást ami fennmaradt az évezredek alatt. Mindenki azt tölthet le amit akar.

Amitől viszont mégsem érhető el minden tudás mindenki számára, az a személyes kapcsolat az eredeti forrással. Az eredeti forrás, pedig nem más mint maga Isten, aki a teremtés kezdetén a tudást is átadta, ami így száll alá mesterről tanítványra, generációról generációra. Viszont ez a tudás sok esetben, sok helyen elveszett, elveszik, elferdült, meghajlott, átszíneződött. Olyan mértékben, hogy emberek képesek akár megvetni, gyűlölni, és akár meg is ölni egymást miatta.

Sosem felejtem el azt az időszakát az életemnek, amikor a megszeppent vékony kis szerencsétlen fiúcska öntudatára kezdett ébredni. Egy általános iskolai kézilabda mérkőzésen történt, ahol jobb szélsőt játszottam. Teljesen átlagos játékos voltam, meccsenként 0,2 góllal. Egy tornán voltunk Tapolcán, és a döntőbe jutásért játszottunk. Nagyon gyatrán ment, és vesztésre álltunk. Amikor egyszer csak megéreztem a körülöttem lévő emberekből, hogy több vagyok náluk, illetve nem is ez a megfelelő kifejezés, hanem inkább az, hogy megéreztem az ő gátjaikat, gyengeségeiket, amik bennem is ugyan úgy jelen voltak, de úgy éreztem, hogy simán át tudom lépni ezeket a korlátokat.

Így is tettem. Kiszaladtam a védekezésből, odaléptem az emberemhez, és egyszerűen elvettem tőle a labdát, aztán végig vágtattam a pályán, és bevarrtam a kapujukba. Mindezt egymás után 3-szor, alig pár másodperccel az után, hogy középkezdést csináltak volna.

Aztán a negyediknél lerúgtak ésle kellett cserélni, mert nem tudtam járni rendesen. A torna tanárjuk mondta nekik, hogy kapjak egy bénítót, mert lenyomjuk őket, hiszen eddigre már felhoztam a meccset döntetlenre. Aztán a második félidőben már felébredt mind a két csapat, és nagyon jó kis meccs lett, ahol az utolsó másodpercekben egy gólt kellett volna dobnunk, hogy mi jussunk a döntőben, és meg is szereztem a labdát, és lett volna időm végig is vinni, és be is dobbtam volna simán, de valamiért lepasszoltam a sztárjátékosoknak, akiknek csak egy kapufára való karmájuk volt akkor és ott…

Nekem viszont rendkívül tanulságos volt az esemény, hiszen egészen addig nem tudtam, hogy milyen is önbizalommal telve és félelem nélkül létezni. Innentől tudatosan fejlesztettem ezt a képességemet.

A későbbiek folyamán amikor már ott hagytam a Papság gyakorlását persze át estem a ló túloldalára, és ez egészen odáig fajult, hogy egy cimborámmal Chipandale showkat csináltunk, és 2-3 évig rendszeresen jártam vele nőnapon, szülinapokra, leánybúcsúztatókra, főleg Ausztriába.

Nem mondom, hogy megbántam, hiszen akkor most nem lennék az aki vagyok, de pár év alatt rá kellett jönnöm, hogy nem az a boldogság, amikor nekem sikongatnak a lányok, akikkel azt tehetek amit csak akarok.

Ezután szerzetesként ujjabb és további kihívások elé kerültem ennek a képességemnek a gyakorlásával és minden bizonnyal nem ott tartok már mint amikor elkezdtem, hiszen rengeteg kudarc után az ember legalább annyival tapasztaltabb, hogy mi az ami nem működik.

Viszont nagyon fontos, hogy mindenki a boldogságot keresi ebben a világban és az összes többiben is. A különbség az emberek között csupán annyi, hogy mi az amitől remélik ezt a boldogságot. És sajnos ennek a nevében még háborút is mernek indítani egymás ellen.

Az viszont biztos, hogy csak nagyon kevesen merjük megélni az álmainkat és megpróbálni természetes valósággá tenni. A rengeteg féle álmester és valamilyen Guru mind-mind megpróbálja nekünk modnani, hogy mitől leszünk majd boldogok. De igazából rajtunk kívül ezt senki sem tudhatja. És az olyan Guru, aki már tudja saját magáról, hogy ő kicsoda, és tud neked abban segíteni, hogy te is tisztában legyél önmagaddal, a magad valóságával, csak nagyon kevés van.

Sokan próbálják meg a saját boldogságukat ráerőltetni másokra, vagy meggyőzni bárkit, hogy miként legyenek boldogok. Az emberek pedig sokszor nem kevés pénzt fizetnek azért, hogy kipróbálhassák a tanácsaikat. De a legtöbb esetben csak csalódás lesz az eredmény, és egy újabb tapasztalat, hogy miként nem lehet elérni a boldogságot.

A védikus Jógaszentírások egyébként azt mondják, hogy a lelki boldogság eleinte méregnek tűnik, és csak később válik boldogsággá, az anyagi dolgok pedig eleinte tűnnek boldogságnak, később viszont méreggé lesznek.

Vagyis nem az a fontos, hogy majd boldog leszek akkor, ha ez meg az lesz, vagy milyen jó volt, amikor ez meg az volt… hanem az a fontos, hogy az ittben és a mostban megtaláljuk a boldogságot.

Természetesen könnyű egy gyönyörű termékeny birtokon jóllakva a naplementében arról mélázni, hogy mi is a boldogság, meg milyen szép is a természet, de ugyan ez csak akkor tökéletes tudás és megvalósítás, ha a panelban lakva a betonon éhesen a hóban szélben is értjük, hogy ez is a természet, hiszen ugyan úgy a földből van, csak még össze lett keverve egy kis emberi találékonysággal.

Tehát nem a körülményeken múlik az, hogy boldog vagyok-e vagy nem,hanem a képességen, hogy boldog akarok-e lenni? A boldogság továbbra is egy döntés, nem pedig egy érzés. Vagyis én döntöm el, hogy örülök-e az esőnek, vagy szomorkodom miatta.

Az viszont biztos, hogy mások leszólásával, kritizálásával, fikázásával nem lehet előbbre jutni a boldogság útján. Az önmegvalósítás csak azon múlik, hogy meg merjük-e hozni életünk megfelelő pillanataiban azokat a döntéseket, amik a fejlődésünk következő lépcsőfokához kellenek.

Például itt volt most az Eurovíziós dalfesztivál, amit egy szakállas fiú nyert, aki női ruhába öltözött, azért mert egy piackutatás szerint a transzik körében a legnépszerűbb ez a vetélkedő. A felmérés és a számítás jól jött ki, hiszen ez egy verseny volt, és elérte a célját. Megtapasztalta azt, hogy milyen  a világhír.

A Magam részéről sokkal bravúrosabbnak tartom az ő sikerét, mint az enyémet, amikor egy szál tangában ugráltam zenére. Most így vissza tekintve a 20 éves bohóságomra azt mondom, hogy Koncsita legalább fel volt öltözve és úgy éljenezték meg.

Az biztos, hogy ettől a naptól kezdve nem lesz az az ember aki volt, mert megtapasztalt valami olyat amit eddig nem. Meg kellett hoznia egy döntést neki is, hogy bevállalja-e ezt, vagy nem. Aztán majd 20 év múlva, ha valaki emlékezni fog rá, akkor kiderül, hogy mit tanult belőle. Az biztos, hogy kap hideget és meleget is és nekünk a világnak is egy jó nagy fricska a győzelme, hiszen megmutatta, hogy bizony ez van, ez kell a népnek.

Írom mindezeket úgy, hogy a szomszédunkban meg háború van. de ha nem lenne 2014, nem lenne média, marketing, meg okos telefon, meg internet, akkor valószínűleg semmit sem hallottam volna az egészről, csak örültem volna annak, hogy egész nap esett az eső, mert egy régi Magyar mondás szerint”A májusi eső aranyat ér”.

Ilyen dolgokról lesz szó az Everness fesztiválon, ahol 5 előadást tartok 4 napon keresztül, és ahová várlak téged is sok szeretettel, és még 10% kedezményt is tudok neked szerezni, ha a kódomat használod a regisztrációnál!

, , ,

Mi kell a nőnek? Mi kell a férfinak? Avagy a sikeres párkapcsolat 7 lépése.

Ez megint egy tuti megmondós írás lesz, úgyhogy ne is olvass tovább, ha nem szereted amikor szembesítenek azzal hogy valamivel nem vagy tisztában, vagy valamit eddigi életed során végig rosszul csináltál.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Ez a bejegyzés két régebbi írásomra és megértésemre alapozom, szóval ha gondolod, előtte, vagy utána olvasd el ezeket is:

Mi kell a nőnek?

Mi kell a férfinak?

Miért van az, hogy valakik boldog párkapcsolatban élnek, de valakik meg képtelenek ilyet kialakítani, avagy miért bomlik fel a házasságok 70%-a 1 évvel az esküvő után, és miért nem jut el a legtöbb kapcsolat a komolyra fordulásig sokszor akkor sem, ha mind a két fél komoly párkapcsolatra vágyik és működhetne is köztük a dolog?

Örök igazságként, vagy közhelyként emlegetik néhol néhányan, hogy „Férfi és nő nem értheti meg egymást sosem.” és erre szokták rávágni az okosak, hogy ezért kell szeretni nem pedig megérteni a másikat. Ami igaz is, csak mint tudjuk, vagy tapasztalhatjuk a szeretetnek különböző szintjei vannak.

A szeretet fajtái:

Hiszen másfajta szeretettel szeretjük a csokoládét, a kutyánkat, macskánkat, barátainkat, testvérünket, szüleinket, gyerekeinket, és a friss levegőt is. A Védikus jógaszent írások melyek sanskrit nyelven íródtak, mindegyik szeretetre más-más kifejezést használnak. Egészen pontosan 32 féle szó van a különféle szeretetek különféle kifejezésére. (Ha jól tudom, de lehet még több.) Magyarul viszont egészen egyszerűen 2-nél több nincs ennek a dolognak a leírására. A szerelem és a szeretet az a két szó, amivel szavakba tudjuk önteni érzéseinket. Pedig nyilvánvaló, hogy annak ellenére, hogy azt mondom, hogy „Szeretem a túrós tésztát!, és „Szeretem a páromat” akkor nem ugyan arról az érzésről beszélünk. de ha valaki ezzel vitatkozni szeretne, akkor próbálja meg úgy szeretni a túrós tésztát mint a párját nyugodtan.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

És itt jön az a szituáció, hogy nem vagyunk tisztában a saját érzéseinkkel, hiszen néha, lehet érzünk szeretetet a másik iránt, de ez nem több mint egy tányér túrós tészta iránt érzett szeretet, amit pláne még meg is támogat az éhség érzése, vagyis a szükség és amint elmúlik az ok, amiért a szeretetünk fellángolt, a következő pillanatban már nem is szeretjük annyira a túrós tésztát.

Természetesen ugyan ezt a sémát lehetne az egymás iránti érzéseink és vágyaink illetve igényeink szerint elmondani többféle képpen.

Például lehet, hogy tetszik egy fiú, vagy egy lány, és szeretetet is érzünk az irányába, de ez lehet, hogy csak egy szimpátián alapuló érzés, mint pl a barátok közötti szeretet, vagy a  testvérek közötti. A magyar nyelvben azt a szeretetet ami egy párkapcsolat alapja lehet, szerelemnek hívjuk.

Vagyis ahogy a friss levegőt, a túrós tésztát, a kutyánkat, barátunkat, testvérünket, szüleinket, gyerekeinket szeretjük, az kevés ahhoz, hogy családot alapítsunk, vagy legalább egy komoly kapcsolatot alakítsunk ki a másikkal.

Pedig a legtöbb esetben azokban a kapcsolatokban amik gyorsan tönkre mennek és véget érnek ennyi történik, hogy valamelyik fél nem képes többet érezni a másiknál. Ezek az érzések természetesen fel-fel lángolhatnak és magasabb szintre emelkedhetnek, néha még a szerelemmel is össze keverhetjük egy-egy rövidebb-hosszabb időre, vagy éppen akár több légyottig is, azonban hosszútávon semmiféle képpen nem fognak működni.

Miért nem működik egy kapcsolat?

A kapcsolatok működtetése a védikus jóga szentírások szerint, na meg a tapasztalt bölcsek szerint is a férfi dolga. Azt mondják, hogy ha egy nő elhagyja a párját, az minden esetben a férfi hibája. Persze biztos lennének akik vitatkoznának ezzel a kijelentéssel a mai világban, és talán a mai életvitel és értékrend szerint nem is állja meg ma napjainkban a helyét. Viszont érdemes megvizsgálnunk azt az egyszerű tényt, hogy mire épül a tanult bölcsek ezen kijelentése.

A női természet nagyon egyszerű. Úgy mondják, hogy a férfi a mező, és a nő az aki a mezőn sétál, vagyis a mezőt élvezi. Vagyis ha elképzelünk egy mezőt, akkor a férfi az, aki azt megszerzi, megműveli, de a nő az, aki leszedi a virágokat, a termést és ételt csinál belőle.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Mai hasonlattal mondva, a férfi az aki megszerzi és fenntartja a házat, a nő pedig az, aki egy otthont csinál belőle. Ő rendezi be, ő lengi körbe, dönti el, hogy mi hova kerüljön stb.

A Férfi természetnek pedig ez tökéletesen elég, hogy láthatja, hogy az energia amit hazavisz, az nem veszik kárba, hanem vissza van forgatva a kapcsolatba a nő részéről.

Ez akkor most mit is jelent pontosan?

Ez annyit jelent, hogy a nőnek biztonságra, állandóságra és kiszámíthatóságra van szüksége, a férfinak meg éppen ennek az ellentétére. Vagyis a férfiúi természet örökké kalandra, változásra és mozgásra szomjazik.

Akkor most minden férfi egy rohadék, mert mindig kalandokra vágynak?

Nem, ez csupán annyit jelent, hogy a férfi megunja a nőt, ha a nő nem biztosítja számára a szükséges kalandot és változást, dinamizmust és mozgást.

Vagyis a párkapcsolatok nagy százaléka azért bukik meg, mert a férfi megunja a nőt. Teljesen mindegy, hogy ez úgy nyilvánul meg, hogy megcsalja, vagy bunkó lesz vele, vagy csak nem törődik vele, egészen egyszerűen ez az alap dolog minden probléma mögött, hogy megszerezte amit akar, és ráun, de ezt ugye nem fogja megmondani a nőnek, vagy csak nagyon kevés esetben, hanem inkább valami izgalom után néz.

Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?

Nagyon egyszerűen, változatosnak kell maradni. Vagyis a nőnek használnia kell az intelligenciáját, hogy hogyan legyen elég izgalmas a férfi számára. Ezt különböző módokon teheti, de alapvetően azzal, hogy gyereket szül neki. Hiszen akkor azzal le tudja foglalni a férfi kalandvágyát, hiszen ha valóban egy férfiről beszélünk, akkor neki elég izgalmas lesz az, hogy ellássa a gyerekeit a családját, meg játsszon velük stb…

Még mielőtt megköveztek a hozzászólásoknál, elmondom, hogy itt fent az ideális esetről beszéltem. Arról, amikor egy nő tisztában van az identitásával, vagyis nő tud lenni, egy férfi meg férfi tud lenni.

férfi és nő, avagy a sikeres párkapcsolat 7 titka.

Mert a férfi AD, a nő pedig szintén ad a kapcsolatba, de ő befogAD. A férfinak pedig erre a befogADásra van szüksége. Vagyis a nőnek érzései vannak és ebből fakadóan igényei, a férfinak meg igényei vannak, és az igényeinek megfelelően érzései alakulnak ki. Ez abból fakad, hogy a férfi jobban szereti használni a baloldali fiókos agyfél tekéjét, míg a nő a jobboldali érzőset használja nagyobb hatékonysággal.

De mi van akkor ma?

Ma nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert nem férfiaknak és nőknek nevelnek bennünket az iskolákban, hanem szingliknek. Ez egy tudatos társadalom manipuláló eszköz. Vagyis a közoktatási intézményekben tudatosan olyan dolgokra nevelik tanítják a jövő nemzedékeit amitől nem jó apák és jó anyák lesznek, hanem egyedül álló identitás zavarral küzdő valamik akik nem találják a párjukat és a helyüket sem a világban.

Persze a jó és drága magán iskolákban meg lehet tanulni azokat az élethez szükséges dolgokat amikkel lehet családot alapítani, de általában kevesen járnak ilyen iskolákba.

Hiszen egy társadalmat úgy a legegyszerűbb kontrollálni manipulálni, ha a legkisebb egységei a családok nem léteznek. Mert most tulajdon képpen ez történt az elmúlt 50 évben, hogy hazavágták a család mint intézmény fontosságát a köztudatban.

Így senki sem vonzódik a családos élethez normálisan, mindenki szingli akar lenni és csak a maga hasznát lesi egy kapcsolatban, és csak a frusztráció marad ott legbelül, mert a vágy meg ott van mindenkiben arra, hogy megtalálja a párját.

Mi a teendő?

A dolog nagyon egyszerű. A férfiaknak meg kell tanulniuk férfinak lenni, a nőknek meg nőknek. A Nőnek meg kell tanulnia izgalmasnak maradni a férfi számára, aki így majd minden nap meg akarja hódítani. De ha nem érzi, hogy a nő akarná és a nő tesz azért, hogy érdekes és új legyen számára minden nap, akkor keres magának valami izgalmas elfoglaltságot, ami a habitusának megfelelően változatos:

Ez lehet csak sima tv-zombivá válás, vagy kütyü, internet, játék mánia, aztán a nyerőgépezés egyéb szerencse játékokkal, majd a klasszikusnak számító pornóba menekülés, vagy egy másik nővel való szexuális kapcsolat létesítése.

Sajnos mi férfiak nagyon ostobák vagyunk, de ha megtanítjuk a választott nőnek, vagy inspiráljuk rá, hogy hogyan maradjon izgalmas számunkra, akkor már egy nagy előre lépést megtettünk a sikeres párkapcsolat működtetéséért.

Ennek a dolognak a fényében már nem is tűnik olyan nagy őrültségnek a fentebbi kijelentés, hogy egy kapcsolat sikere vagy kudarca mindig a férfin múlik.

Miért a férfin múlik csak egy kapcsolat, még mindig nem értem?

Ok, akkor elmondom pontokba szedve:

  1. A  nőnek biztonság kell, a férfinek meg izgalom.
  2. Ha a férfi megteremti a biztonságot a nő számára, akkor a nő nem fogja elhagyni. Ha nem teremti meg, akkor a nő nyitva hagyja a kaput és más biztonságosabbnak tűnő férfi után fog sóvárogni.
  3. Ha a férfi megteremtette a biztonságot, és a nő elégedett ezzel és nem hagyja el, akkor viszont biztosítania kell a férfi számára a kalandot és az izgalmat, különben a férfi meg foglya unni és más nők után néz.
  4. A férfinek huzamosan kell biztosítania a biztonságot a nő számára, a nőnek cserébe izgalmasnak kell maradnia, és ráadásul ezt rendszeresen meg is kell beszélniük egymással, különben a férfi ráun a változatosságra is. Azaz a változatosság nem az jelenti, hogy egyszer ilyen, egyszer meg olyan, hanem azt, hogy mindig más, és a hangsúly itt a mindig-en van, nem pedig azon, hogy van 3 féle dolog, és azok váltogatva, hanem végtelen mennyiségű új dolog kell, és néha be lehet tenni visszatérő ismétlődő motívumokat.
  5. Ezért a férfinek az a dolga, hogy tanítsa a nőt, illetve inspirálja arra, hogy tanuljon és fejlődjön, mert így a nő egyre több és több lesz és ezzel fenn tudja tartani az izgalmasságot a férfi számára.
  6. A férfinak is fejlődnie kell, hiszen ha a nő okosabb, fejlettebb lesz nála, akkor rá jön, és kihasználja, vagy elhagyja egy még okosabbért.
  7. Igazából az a fontos, hogy mindketten őszintén elmondják egymásnak a gondolataikat és érzéseiket és így tanítsák egymást, és így fejlődjenek együtt közösen. Mert így egymás párjai, kiegészítői tudnak majd lenni, így lesz a férfiből férj, a nőből, meg FELEség. Vagyis a férfi másik fele.

Ha ezeket valaki betartja, és érti a férfi és női természet és gondolkodás mód közötti alapvető különbségeket, akkor képes lesz működtetni egy kapcsolatot, akár férfi, akár nő. Hiszen ha az egyik fél nem akarja, vagy nem akarja megérteni ezeket, akkor nem fog működni a dolog.

Persze manapság a nők is és a férfiak is más eszközökkel dolgoznak, és van amikor aljas dolgokat követnek el egymás ellen. De a normális hozzá állás egy normális kapcsolathoz az lenne, hogy ha mindenki úgy próbálna belemenni egy kapcsolatba, hogy megadja az esélyt neki, hogy az a kapcsolat lesz élete hátra lévő részében minden.

És a nők általában így is vágnak bele egy kapcsolatba normális esetben. A férfiakból viszont ez sajnos kiveszett, és a legtöbb esetben csak trófeákat gyűjtenek. Meg persze a férfiakból is kiveszett, és ők is trófeákat gyűjtenek. A Különbség az, hogy míg egy férfinak az egója lesz egyre erősebb a sok trófeától, hiszen ily módon kielégíti a változatosság iránti igényét, addig a nők minden egyes trófeával elveszítenek magukból valamit amire a férfinak szüksége van hosszú távon.

A jó hír az, hogy mindez tanulható és gyakorolható, elsajátítható dolog, az egyetlen dolog csupán amin múlik, hogy a férfi hajlandó-e megtenni még többet a kapcsolatért, illetve tudja-e inspirálni a nőt további fejlődésre.

Az, hogy most a férfi a férfi-e, vagy a nő a nő, arról ne beszéljünk, hiszen napjainkban számtalan olyan kapcsolat működik, ahol a nő már sokkal okosabb a férfinál, és igazából ő működteti a kapcsolatot, mert szereti, akarja a férfit, aki tudja biztosítani számára a biztonságot. Persze ebben az esetben a sokkal okosabb nőnek nem nehéz izgalmasnak maradnia a férfi számára, sokkal inkább kérdéses, hogy vajon ez szerelem-e, vagy a szeretet egy másik fajtája, esetleg a túrós-tésztáé, a kutyáé, macskáé-e, és ki kicsoda ebben a kapcsolatban?

Olvasd el ezeket is:

Mi kell a nőnek?

Mi kell a férfinak?

Ha van véleményed, vagy meglátásod szólj hozzá bátran, mert én is mindenből tanulok.

Ha tetszett, vagy egyet értesz, nyomj egy Like-ot, és oszd meg az ismerőseiddel!

, , , ,

Az én imám.

Drága Jó Istenke!

Köszönöm neked, hogy itt lehetek. Köszönöm, hogy imádkozhatok hozzád. Köszönöm, hogy szeretsz engem és minden más élőlényt is. Ez nagyon megnyugtató nekem, amikor olyan leckéket adsz fel amiket nehezen tanulok meg. Köszönöm neked, a fákat, a virágokat, a madarakat.

Hála telt szívvel mondok köszönetet Neked az elmúlt 32 évért, és hogy úgy érzem eddigi életem minden egyes perce előre vitt és talán nem tudnám azt mondani semelyik jelentre sem amit te a legnagyobb rendező rendeztél életem filmjében, hogy haszontalan, vagy kihagyható lett volna.

ima nepálban

Köszönöm neked a barátaimat, akik mellettem állnak, legyek bármekkora paraszt, vagy bunkó velük, vagy másokkal, mert tudják, hogy legbelül szeretem őket és igazából jót akarok, nem csak nekik, hanem az egész emberiségnek. Köszönöm, hogy adsz nekem ilyen embereket, akik nélkül az élet sivár és kihalt lenne. Persze tudom azt is, hogy egy nap mindannyiunkért el jön a halál, de köszönöm, hogy ha nekem lesz lehetőségem tovább élni, akkor olyan történeteket mesélhetek majd róluk, ami okulására és épülésére válik a hallgatóságnak. Remélem az én történeteim is ilyenek lesznek, ha majd egyszer nem leszek és tábortűz mellet jutok eszükbe, ahol az ember olyan dolgokról mesél amik megérintették a szívet.

Köszönöm neked, hogy ezek a barátaim sokféle arcodat és nevedet ismerik, és köszönöm, hogy egyikük sem vállt az ellenségemmé ettől, sőt együtt tudunk beszélni rólad, a mi közös ismerősünkről, úgy, hogy közben mi magunk is többek és többek leszünk csak azáltal, hogy Rólad hallunk, Rád gondolunk.

Köszönöm neked a Kis Fekete Gyémánt Hercegnőmet, akin keresztül megtanítottál a megbocsájtás legnagyobb leckéjére, amin keresztül megismerhettem a szeretet olyan régióit, amiket soha nem is gondoltam, hogy léteznek.

Köszönöm neked, hogy ép és egészséges vagyok, és nem kell nélkülöznöm sem, mint a földön élő más embereknek. Köszönöm, hogy adtad nekem ezt a sok képességet, hogy jég hátán is megéljek, meg köszönöm azt is, hogy most, hogy már tudod, hogy a jég hátán is megélek, nem küldesz a jég hátára. Bár ha akarod bármikor megteheted, hiszen Te vagy Isten és ha úgy látod jónak, hogy erre van szükségem, úgy is meg fogod tenni. De tudom, hogy ennem akkor is fogsz adni, még ha esetleg hiányozna egy két dolog a mostani életemből.

Nagyon köszönöm neked, hogy annyi sok különleges embert küldtél a Dojoba, akikkel együtt edzhetek, és akikből talán igazi harcos válik, ha elég sokat imádkoznak hozzád kitartásért és át tudnak lépni azokon a kapukon amit az ezen az úton járóknak rendeztél be.

Köszönöm neked, hogy vagy, hogy létezel, hogy beszélsz hozzám, másokon keresztül, hogy simogatsz a széllel, hogy könnyeiddel áztatsz mikor esőt küldesz, hogy napfénnyel cirógatod arcomat, hogy ne csüggedjek el mikor fejem le hajtanám, mert szembesülök saját gyarlóságommal. Hálásan köszönöm, hogy imádkozhatok hozzád, hogy beszélhetek Veled és hálás vagyok azért, hogy tudom, hogy hallod, még ha kései órán szólok is. Hiszen téren és időn túl vagy, itt a kis szívemben, és csak mosolyogva nézed, ahogy táncot járnak a különféle démonok odabent, és mégsem hagysz el engem, hanem megőrzöl magadnak, mert tudod, hogy igazából téged kereslek mindenben. Minden szóban, minden dalban, minden lépéssel hozzád vágyok, mint ahogy mindenki más is.

Igazából minden jó, minden rendben van és általában tudom is látni, így nem is kérnék tőled, csak egy dolgot.

Kérlek add meg nekem az intelligenciát, hogy megértsem mi a vágyad velem kapcsolatban, és eszközzé válhassak a kezedben. Olyanná amilyenné csak szeretnéd…

Sok szerikével a te Ádid, akinek annyi nevet küldtél már, meg annyi tanítót, hogy nem is tudja hogy a fenébe írjon alá Neked egy efféle levelet, vagy imát.

Szóval mindörökké pusszantás á

Te miért vagy hálás?

, , , , ,

Miért csalódunk annyit egymásban?

Boldog is vagyok, meg nem is, szabad is vagyok, meg nem is. Isten tanít. Minden pillanatban. Mindig minden változik, úgy ahogy kell. Már csak merni kell változni Vele. :)

Isten szeret téged

Egyre inkább jövök rá, hogy életem minden történetét csak azért rendezi meg nekem, hogy a végén rájöjjek: valamit mutatni szeretett volna nekem a nagy főnök. Mikor pedig rájövök, hogy mit, akár még könnyek is szöknek a szemembe és nem is akarom elhinni, hogy annyira szeret és figyel rám, még ha én hűtlen is vagyok hozzá, hogy mindig, minden pillanatban azzal van elfoglalva, hogy szépen finoman úgy alakítsa az életem, amit még pont kibírok, de már  elég ahhoz, hogy elgondolkodjak rajta.

Ahogy öregszik az ember úgy már olyanokkal nem lehet elgondolkodtatni, kizökkenteni a hétköznapi zsongásból, hogy megint rossz sorba állt a boltban, vagy még mindig piros a lámpa. Így Isten újabb és újabb trükkökhöz, meg nem történt eseményekhez folyamodik, hogy eszembe juttassa Magát. Úgy mint egy régi szerelem juttatja magát az ember eszébe, ami nem ért még véget, mert csak úgy eljött az ember, mert úgy érezte, hogy el kell jönnie, hogy időt kérjen magának, vagy adjon a másiknak. De ettől még időről-időre, csalódásról-csalódásra, újra és újra eszébe jut a másik, aki meg csak vár rá türelmesen. Akár örökkön örökké.

Hiszen Isten nem hal meg sosem, és igazából mi lelkek sem, csak néha azt gondoljuk, hogy a testünk felett elmúlik az idő. De valójában lelkünk örök és halhatatlan, mert egy nagy szerelemnek a része. Annak a szerelemnek, ami Isten és köztünk zajlik. Az a hatalmas nagy LoveStory ahogy eléri, hogy rá gondoljunk. Nem kell semmit kitennie a facebookra, nem kell sms-t küldenie, de még csak felhívnia sem, vagy virágot hoznia, esetleg becsempésznie egy üzenetet a postaládánkba. Mert mikor baj van, automatikusan Rá gondolunk, Őt kérjük, hozzá imádkozunk.

Ő meg persze annyira szeret, hogy még abban is segít, hogy ha valaki mással akarunk lenni, nem Vele, az is összejöhessen. Mert azt mondja, hogy nem baj, ha nem akarsz Velem lenni, én annyira szeretlek, hogy ha mással szeretnél lenni, akkor Én abban is segítek neked, hiszen azt akarom, hogy boldog légy. Meg mert legfőképp ott legbelül tudom, hogy semmi sem tart örökké, sem ő, sem te, meg az sem, ami köztetek van. Mert legkésőbb a halál pillanatában el kell válnotok, és egy újabb testben megszületnetek, amikor valaki mást találtok majd megint vonzónak.

De ott legbelül, egy kis zugban, ott vagyok Én is, mindig, ott várok rád, hogy segíthessek neked, ha baj van, és titkon abban reménykedjek, hogy egy nap végre majd Velem akarsz lenni, és ezentúl mindörökre, hiszen ez az eredeti természeted, hogy a szerelmem vagy, Én meg a tied. De most mert még fiatal voltál, ki akartál próbálni minden mást is, ezért összeraktam neked, meg a többieknek ezt a világot, hogy körbe nézhess és megtapasztalhasd azt, hogy milyen Nélkülem. És bár a szívem beleszakadt, hogy nem akarsz Velem lenni, megadtam ezt neked.

És egy dolgot ne felejts sosem, vagy egy dologra talán ráébredsz hamar magad is. Hogy mikor elhagynak, eldobnak, az akit szerettél őszintén, tisztán igazán, és akinek odaadtad volna percnyi tested és történeted rövidke minden kincsét, amit most magadénak gondolsz. Akkor az a fájdalom, amit érzel, az az űr, amit tapasztalsz, az Bennem van. Mert igazából te hiányzol Úgy Nekem, és igazából Én hiányzom úgy neked, mert engem véltél megtalálni abban a halandóban.

És mikor ki lépsz az utcára és körbenézel, akkor azokat az embereket láthatod, akik miatt ugyanígy érzek, akik ugyanígy hiányoznak Nekem…

Mert a szeretet, ami Isten és a Lélek között van, sosem múlik el, úgy mint a test, ami folyton változik. Maximum nem akarunk rá figyelni, mert azt gondoljuk, hogy megtehetjük Istennel, hogy megcsaljuk valami/valaki mással, hiszen Ő úgyis mindig mindent megbocsájt és várni fog ránk ostobákra örökkön örökké. Ebben pedig igazunk is van. Csak így rettenetesen sok szenvedést okozunk saját magunknak. Hiszen mással vagyunk, mint akit igazán szeretünk, vagy mással akarunk lenni. Valaki olyannal, akinek szintén nem mi vagyunk az örök társai, hanem Ő. :)

És akkor ez most mit jelent, hogy akkor mindenki menjen szerzetesnek papnak, meg apácának és halasszuk ki a földet? Nem. Ez azt jelenti, hogy hoztunk egy döntést, aminek a következményeit vállalva le kell élnünk egy életet, méghozzá úgy, hogy az teljes legyen. És meg kell értenünk, hogy bár mi nem vagyunk Isten, Ő itt van bennünk és mindannyiunkat inspirál. És nekünk meg kell hallani őt magunkba és látni másokban, hogy a végén ne egy újabb csalódásba szaladjunk, hanem vissza, vagy legalább egyre közelebb Ő Hozzá…

, , , , , , , ,

Menekülés a Vámpírasszony kastélyából

Végre elköltöztem a Vámpírasszony házából. Persze biztos lesznek akik megszólnak majd megint, hogy hogy merészelek ilyet mondani egy emberről, ítélkezni felette, de hát én ettől vagyok az aki, hogy elmondom ami a kis szívemben van.

vampire lady, vámpírnő

Annak idején, mikor a kicsi lány meg halt, a párja, meg a barátai is azt mondták, hogy azért ugrott ki az ablakon, mert a Vámpírasszony addig szipolyozta, amíg már nem bírta elviselni, és a könnyebb utat választotta. De én persze nem akartam elhinni, hiszen nem rég találkoztam velük 10 év után újra, és olyan sokat változtak. Így próbáltam békíteni a barátokat, meg valahogy bölcs lenni, hogy ne mondjak olyat senkinek ami fájna, inkább olyat ami segít tovább menni.

Aztán úgy lett, hogy én is oda költöztem abba a lkásba, ahol kicsi lány meg halt egy pár hónappal azelőtt. Eleinte minden nyugodt és normális volt, meg a Vámpírasszony is az a kedves aranyos lány volt, aki vega lett, meg spiritualista. Aztán ahogy lenni szokott már csak a történeteimben, fényt kapott. Kiderült, hogy neki nem volt 5 éve senkije, és én meg ugye talán nem véletlenül csöppentem bele az életébe, mint egy férfi a házban. Persze többször is kifejeztem irányába, hogy nem vagyok férfi az életében, de csak nem tudott ezzel megbékélni.

És egyszer csak elkezdte a terrort. Hogy ha már ott lakom, akkor legyek már oly kedves és kérdezzem meg legalább minden nap tőle azt, hogy milyen napja volt. Én meg csak pislogtam nagyokat, hogy ezt most vajon mennyire gondolja komolyan. Persze nem kérdeztem meg tőle, meg beszélgetni sem nagyon akartam vele, miután úgy indított volna, hogy ugorjak már el ide, meg oda neki, vagy csináljak meg ezt meg azt, ha már otthon vagyok egész nap…

Nem nagyon értettem, gondoltam mégis csak egy akaratos üzletasszony és le kell vele játszani az elején a meccseket, úgyhogy szépen pattintottam, meg elbeszélgettem vele. Mivel azt gondoltam, hogy barátok vagyunk, szembesítettem legnagyobb problémájával amin át kéne lépnie. De ezzel igazából szilánkosra törtem azt a hamis képet amit mutatott nekem új önmagából, mikor fel-fel jöttem hozzá beszélgetni havonta egyszer-egyszer. Mondam neki, hogy úgy viselkedik mint egy csöcsös-faszi. És ez egyáltalán nem vonzó egyetlen férfinak sem, max egy menetre. De ő meg ettől többre vágyott…

Mikor nem kapta meg, olyan mentális csápokat küldött és gondolatokat próbált meg érzelmi énemben kelteni, amiktől ha nem figyelném önmagam és lennék képes megkülönböztetni a saját gondolataimat és érzéseimet másokétól, talán rosszul éreztem volna maga, vagy elfogadtam volna vezéremnek a félelem keltése miatt. De azt hiszem túl sok mindenen túl vagyok már ahhoz, hogy egy ilyen apróságon fenn akadjak. Így levédtem a szoba összes falát yantrákka, nepáli imazászlókkal, tankákkal, minden nap mantra meditációval tartottam fent azt a burkot, amin nem, hogy áthatolni nem tudott, de még a közelébe jönni sem.

így volt, hogy kiabálni próbált nekem be a szobába, amire ugye nem reagáltam, hiszen én nem a szintén megfélelmlített kutyája vagyok. Hiába mondtam neki, hogy kopogjon bármikor, mindig fogok reagálni, nem tudott az ajtó közelébe sem jönni.

Aztán többször is szóvá tette, hogy mennyire zavarja, hogy én elvagyok a kis burkomban és nem vele foglalkozom, és többször is kijelentette, hogy ha nem változtatok, akkor tűnjek el onnét. Mivel ezután mindig megbeszéltük a dolgot, és kiderült, hogy a hisztije nem volt elég erős, maradtam. Egészen a 3. alkalomig. Általában mindenki 3 esélyt tud eljátszani nálam. Neki meg volt és miután megértette, hogy a szeretetemet nem kaphatja meg lelki terrorral, kijelentette, hogy menjek.

Én meg eljöttem… Szerencsére sok barátom egyből jelentkezett, hogy ide, vagy oda lehet jönni. Aztán végül ma ide költöztem, és végre nem azzal vagyok elfoglalva, hogy a szellemi páncélomat hogyan tartsam fent egy egész szoba körül, hiszen itt most nincs ellenség a zárható ajtókon belül.

De talán meg kellett értenem, hogy jobban kéne hallgatnom a régi barátaimra…

A vámpírasszonyon elgondolkodtam, hogy vajon tegyek-e valamit. De inkább nem tettem semmit. Csak megírtam ezt a bejegyzést. Talán azért, hogy akik közös ismerőseink, ők is elgondolkodnak ezeken és ebből lesz egy olyan hullám, ami a hölgy életén mozdít. De igazából Istenre bíznám a dolgokat. Meg talán azért írtam le kicsit, hogy elmondjam találkoztam én is egy olyan erős vámpírral aki ellen minden erőmre és tudásomra szükségem volt nekem is, ennyi sok év lelki gyakorlat, meditáció és tanulás után, hogy az maradhassak aki voltam, vagyok, leszek.

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék bocsánatot kérni a kicsi lánytól, hogy nem vettem észre, hogy nem segítettem neki, hogy a Vámpír ne tudja a vérét szívni. Ezzel a bejegyzéssel szeretnék Bocsánatot kérni I-től, aki úgy szerette a kicsi lányt és aki próbált segíteni neki, de nem tudott, mert a vámpírasszony a félelmén élt. És E-től, aki közös barátunk volt és akit csak a temetés után volt alkalmam megismerni, és aki mindig mondta, hogy kicsi lány mennyit panaszkodott nekik, hogy a vérét szívják, de nem akartam elhinni…

És egy igazi pajzsdal, mely minden rosszat, gonoszt, démont, vámpírt, szellemet, ártó szándékot távol tart. (Csakhogy, mert mikor efféle dolgokról írok, akkor megidézem nem csak a saját életemben, hanem azokéban is akik olvassák, ezeket a dolgokat.)

A Tökéletes fegyver:

,