Menü

Posts Tagged harmonia

Védikus Könyvcsomag és előadás Karácsonyra

Annyian kérdezitek személyesen, vagy emilben az előadásaim, vagy postjaim után, hogy a Védákat hol és hogyan lehet olvasni, hogy gondoltam egy ilyen kis beugró könyvcsomaggal segítek hozzá jutnotok az alap infókhoz. A Védikus Jógaszentírások a jóga alap filozófiáját tartalmazzák és a gyakorlati alkalmazást is nagyban segítik.

Bhagavad Gita Úgy ahogy van, Karácsonyi védikus Könyv csomag.
Ez a 3 könyv mondhatni egy teljesen kezdő laikust, egy olvasás számtól függően (a Bhagavad Gitát eddig 11-szer olvastam) jó erős közepes védikus ismeretekkel rendelkező emberré varázsol. Persze lehet mondani, hogy van sokféle Bhagavad-Gita, és van sokféle értelmezés, de ha arra a tudásra és annak a dinamizmusnak a forrására vagy kíváncsi amit én képviselek, akkor ezt a fajta Bhagavad-Gita úgy ahogy van-t fogod áttanulmányozni, amit Srila Prabhupada írt. 

Persze ez a könyv több mint 5000 éves, és Sanskritt nyelven íródott, de ebben a verzióban benne van az eredeti Sanskritt vers, a latinbetűs átirat, és a szavankénti fordítás, valamint egy-egy rövidebb hosszabb magyarázat. A Magyarázatokban Srila Prabhupád tulajdon képpen aq Védikus tudás nektárját tárja elénk, és egy olyan egyedi, mindenek felett álló világ megértést és világ szemléletet ad, hogy egyből rengeteg képkocka a helyére kerül az életünkkel és a létezésünkkel kapcsolatban.

Azonban ez a könyv és a nyelvezete a világ egyik, ha nem a legkomolyabb filozófiai műve, ahol egy Harcos (Arjuna) beszélget Istennel (Krisna) arról, hogy miért is kell neki akkor és ott a hatalmas Kuruksetrai csatában Isten terve szerint mindenkit megölnie. Számomra rendkívül inspiráló könyv, ahol Isten azt magyarázza, hogy miért fonots, hogy a jó ügyért igen is harcolni kell, és nem szabad soha feladni a vágyainkat, álmainkat, hanem mindig küzdeni kell értük. Persze azt is megtudhatjuk, hogy mik azok az álmok, és célok amik valóban méltóak arra, hogy a drága emberi életünket az elérésükkel töltsük el.

Mivel a nyelvezete elég régies, és szokatlan, így ráhangolódás képpen két bevezető, ráhangolódó könyv van most a csomagban, az Úton önmagunk felé, és a Születésen és halálon túl c könyvek. Ezeket mindenképpen érdemes átolvasni a Bhagavad Gita előtt, hogy nyelviségét, filozófiai fordulatait, valamint szakmai eszme futtatását, és a hit, vagyis Isten létezését, mint tudományos tényt legyünk képesek kezelni és értelmezni.

A Bhagavad Gita úgy ahogy van c. könyv az élet minden kérdésére választ ad, ezotérikus katyvasz és spirituálisnak álcázott mellébeszélés nélkül, tisztán egyszerűen, érthetően!

Bhagavad Gita Úgy ahogy van, Karácsonyi védikus Könyv csomag.

MENNYIBE KERÜL?

A 3 könyv egyben most Karácsonyig csak

6500 ft 

+ AJÁNDÉK

Az Everness fesztiválon tartott Lecke sorozatomból a

Párkapcsolatok

című felvétel (“órás anyag) , ahol az ideális párkapcsolatról, és arról beszélek, hogy miként érdemes párt választanunk magunknak, természetesen a Védikus Jóga Szent írások filozófiáján keresztül, de érthető nyelven. Természetesen a legtöbb kérdés azokról a kapcsolatokról szólt, amikben éppen benne vagyunk, és hogy azokból miként tudjuk a maximumot kihozni, avagy helyre hozni őket. Természetesen a hallgatóság nagyobb százaléka hölgy volt, így olyan kérdések is jöttek elő a végén lévő beszélgetésnél.

HOGYAN RENDELHETEM MEG

Ezt töltsd ki. Ha postán szeretnéd, hogy elküldjem, akkor a postaköltséget még +számold hozzá az árhoz, kb 1000Ft, mert utánvéttel tudom postázni. Ha Pesten be tudsz jönni a Hegedű u.3-ba a Dojoba edzés időben, akkor ott át tudod venni. Ha sikerült a rendelés, át dob egy köszönő oldalra, aminek ne ijedj meg a szövegétől. 😉 Aztán bármikor átveheted, és a fizetés után elküldöm neked az előadás felvételének letöltő linkjét is.

Elfogyott…

, , , ,

Az új magyar himnusz, by Horváth Ádám

Az új Magyar Himnusz. Horváth Ádám
Meggyőződésem, hogy minimum új himnuszra van szüksége az Ősi Magyar nemzetünknek. Én ezt gondolnám szövegnek, dallamnak ritmusnak. Persze csak itthon dobtam össze telefonnal, sokkal többet is ki lehet hozni mind a szövegből mind a dalból. Nem gondolom, hogy mindenkinek tetszeni, fog. De az az egy biztos, hogyha ezt játszanák le foci meccsek előtt, a mostani nyomorúságos hangulatot erőltető himnuszunk helyett, már jobban teljesíteni minden válogatottunk. :) Szóval szerettem volna valami pozitívat létrehozni, és ami már amúgy is benne van a nyelvünkben, ami a világ talán egyik legősibb nyelve:

Az új Magyar himnusz.

 

Még VÁRom az éjJEL végét
Még várOM a HAJnal fényét.
KutATOM már az ősi vilÁGot
Mit a lelkem hangja kiáltOTT

Hol a szó az a magnak a FŐLdje
Hol a tant a mag ŐRzi örökre
Ott meg ŐRzöm a szívem mélyÉN
Oszt meg látOM a lelkem fényét

Ha meg ÉRtem a nyelvem népét
Ma meg ÉRzem az őseim lényét
Kik a szóban a szélben is élnek
Nagy MagyarOK csak így beszÉLNEK

Már nem FÉLek EGÉSZnek lenni
becsÜLETemmel sok jót meg tenni
Meg fogom a gyeplőt a kanTÁRT
Az ÉLetem szőrin ülöm már

Már látOM az éjJEL végét
Még VÁRom a HAJnal fényét.
KÚTatom még az ősi világot
Mit a lelkem hangja kiáltOTT

Hol a GONDolat gondOMat oldja
Hol a szerELEM a SZERetet hOLDja
Ha meg ÉRzem most a beszédem
Ma Meg értem, amit beszÉLEK

Ha a SZERvezet jól vezet engem
A FÉLelem nem lesz bennem
Így a FÉLből is nagy EGÉSZség lesz
Ez teljesÉG a vitézséghez

Meg vívom a nagy örök harcOM
Meg MERítem a JELenben ARCom
Hogy az igazság tisztÁRA mossa
Hogy a sorsOM ne másra ossza

Már látOM az éjJEL végét
Már látOM a HAJnal fényét.
KutATOM még az ősi vilÁGot
Mit a lelkem hangja KIÁLLTott

Mer az ŐSten TENni meg ADni
Hunokat most szívbe fogADni
Hol a hŐSök a csatÁRA készek
Ott zubog a MagyarOK vére

Meg ŐRzik a szerETET nyelvét
Meg ÉRzik a szerELEM ízét
Most már ezer év is elt-elt
Most már a Magyar nép felKEL

Le dobja MAGáról a gúnyát
Nem veszi fel másOK gúnyát
A Huna nemzet a MAGot ÖRzi
A mag a HÉJÁból ki fog TÖRni

Most TELJesen vége az éjnek
Már itt van a HAJnali ÉNek
Már látOM az ősi világOTT
Nem a szemmel, a szívvel látOK.

Használjátok egészséggel testvéreim!
Aki tud, meg írjon jobbat.. :)

Ha tetszik, oszd meg, had jusson el minél több emberhez.

Én így énekelem el:

, , , , , , , , , , , ,

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő? Avagy hogyan válasszak párt?

Nemrég egy kedves ismerősöm átküldött egy cikket az egyik népszerű női magazinból. Bár a cikk 2012-es, azért érdekes témát boncolgat. Konkrétan ugyan ezzel a címmel dolgozik, és különféle manapság népszerű pszichológusok véleményére alapozva próbál meg választ adni a kérdésre a női szerző, aki szerintem, legalábbis az én értékrendem szerint minden, csak nem nő (de ezt majd lejjebb megmagyarázom.).

Mitől férfi a férfi, és mitől nő a nő, avagy hogyan válasszak párt?

A cikk teljesen elítéli és értéktelennek tartja a régi férfi ideált, és modern kori elvárásnak mutatja be, hogy egy férfi kozmetikushoz járjon, finom és választékos legyen, öltönyt hordjon, vegyen részt a házi munkába, meg a gyereknevelésben, pelenkázás stb… Azt is mondja, hogy a modern kori férfinak már nem kell vadásznia, meg erőszakosnak lennie, harcosnak lennie, hanem a laptopját kell okosítania.

A cikk írója az én világomban egy nő akinek fogalma sincs arról, hogy mit jelent férfinak lenni, sőt arról sem, hogy mit jelent nőnek lenni egy társadalomban és azt hány féle-képpen lehet kivitelezni.

Mitől Férfi egy férfi?
Nem mennék bele, hogy mitől nő egy nő, hiszen ezt a témát már kiveséztem ezekkel a cikkekkel, ami elég népszerű volt, hiszen még a harmonet is átvette őket, ami azért nekem megtiszteltetés.

Nem akarom a tutit sem megmondani, meg minden bizonnyal vannak akik másképp gondolják, de szeretném ha egy  más világ is kirajzolódna. Főleg azok fejében akik egy féleképpen gondolkodtak ezekről a dolgokról eddig, és akik szerintem a társadalom életképesebb része. Vagyis ha sokat gondolkodtál ezeken, akkor ezen elvek alapján könnyebben fogod megérteni a kapcsolatokat és párválasztási motivációkat.

Mit nézek meg először egy férfin?
Ez egy érdekes kérdés, hiszen az izgalmas, hogy mit nézek meg először egy nőn (természetesen a seggét), de az meg tabu téma, hogy férfiként mit nézek meg egy férfin először.

Egy tudós csoport kutatása szerint mind a két nem az ellenkező nem fenekét veszi először tudat alatt szemügyre. a Nők a férfiak lökő izmaira kíváncsiak, meg arra, hogy milyen stabilan állnak a lábukon, a férfiak pedig ugyan ezekből az adatokból szűrik le, hogy jó erős csípője van-e a hölgynek, vagyis alkalmas-e gyermekek kihordására, megszülésére.

Én a magam részéről a férfiakon elsőnek a kezüket nézem meg ha van rá lehetőségem. Abból is a bütyküket. A bütykön látszik, hogy harcos-e vagy nem harcos. Egy férfi kezén látszik, hogy tud-e ütni fogni, milyen erős. Tulajdon képpen a kéz elmeséli, hogy képes-e ölni. Természetesen ehhez hozzá tartoznak a karok is és az izomzat, de ez nagyon sok esetben csalóka tud lenni, hiszen ma már sokan kigyúrják magukat meg felfújják, hogy úgy nézzenek ki mint a harcosok, de közben meg a fájdalom és tűrés küszöbük sehol nincs.

A második lépés a lábak és a segg. A vékony combú férfi hiába van fent kigyúrva, nem áll stabil lábakon, így egy rúgástól megfekszik, ha meg a segge a lapos, akkor nem jó az egyensúlya. Hiszen a harcos mindig annyira jó harcos amennyire jó lábakon áll.

Nem vagyok igényesség ellenes!
Még mielőtt megköveznek az öltönyös férfi rajongók, szeretném leszögezni, hogy nem vagyok az igényesség ellen. Vagyis igen, egy férfi lehet ápolt, és igényes, de az, hogy öltönybe jár, az elég izgalmas kérdés. Hiszen öltönyben nem lehet kapálni, élelmet termeszteni, vadászni, és még nagyon sok mindent. De ez a kérdés sokkal mélyebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt egy materializmust és így evolúció elméletet előnyben részesítő gondolkodni nem akaró ember látni képes lenne.

Mit mondanak a Védikus Jóga szentírások?
A világ legősibb iratai természetesen a megfelelő magyarázattal szolgálnak szerencsére ezekről a dolgokról is. Most nem szeretnék bele menni a teremtés elméletbe, mert arról egy 800 oldalas könyv ír, ha valaki kíváncsi rá, akkor a Sarasvati alapítványnál szeptemberben induló Jógaoktatói Kurzusra el tud jönni, ahol el fogom mesélni az egészet töviről hegyire. (Felkértek a védikus jóga filozófia oktagtásra, így még sok érdekes dologról fogunk beszélgetni.)

Itt csak most annyit erről, hogy Isten megteremtette a világot, és megteremtette belé az embert. Sőt adott hozzá egy társadalmi rendszert is, amiben természete szerint békében és boldogságban élhet mindenki.

Ez a társadalmi rendszer egyébként tulajdonságaik alapján sorolja kasztokba az embereket, nem úgy mint ahogyan manapság elferdítve születési jog alapján jutnak pozíciókba a népek. A négy kasztba tartoznak nők és férfiak is, és mindegyik leginkább értékrendje alapján sorolható valahová.

SUDRÁK: Munkások, művészek, termelők.
Őket főleg az érzékkielégítés érdekli, és ha megnéznek egy embert, akkor az alapján ítélik meg, hogy mennyi élvezetben van része. Ez az érték, ettől lesz egy ember értékes, vagy értéktelen közöttük. A társadalmi rendszer amiben egymás közt létezni képesek, az a Kommunizmus, az összes eszményével és ideológiájával.

VAISYÁK: Kereskedők, Üzlet emberek, Főnökök
Őket a pénz és a vagyon érdekli. Ha megnéznek egy embert az alapján ítélik meg, hogy mekkora vagyona, milyen gazdagsága van. A Kereskedők kasztjának érteniük kell a Sudrák munkájához, el kell tudniuk látni azt, és rendelkezniük kell a munkások tanításának képességével, különben a bizniszben nem tudják az alkalmazottaikat megfelelően kezelni irányítani és becsődölnek. A társadalmi rendszer amiben a legideálisabban tudnak lenni, az a kapitalizmus.

KSATRYÁK: Királyok, Vezetők.
Őket az erő és a hatalom érdekli. Szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy “Aki védelmet ad” mert egy Ksatryának nem csak az a kötelessége, hogy parancsokat osszon, hanem az is, hogy elsőnek menjen a csatatérre és legelöl harcoljon. A Ksatryáknak rendelkezniük kell a Sudrák és a Vaisják képességeivel is, hiszen ha nem ismerik ezeket a dolgokat, akkor nem tudják a társadalmat a megfelelően irányítani. Az alapján ítélik meg egymást, hogy mekkora hatalommal és harci erővel rendelkeznek, ami tulajdon képpen majdhogynem egy és ugyan az volt régen és ma is. Csak kicsit eltorzult a kép, hiszen most a Vaisyák irányítják a világot és a kapitalizmust kényszerítik rá az összes emberre. A Ksatryiák ideális esetben Monarchiában élnek és így vezetik a társadalmat.

BRÁHMANÁK: Tanítók, Papok.
Őket a tudás és a megvalósított tudás érdekli. Vagyis az alapján ítélik meg egymást, hogy kinek milyen és mennyi tudása és megvalósítása van a spirituális életben. A Bráhmanáknak ismerniük kell mind a három alsóbb kaszt tudását, képesnek kell lenniük bármelyik feladatának ellátására, és tudniuk kell tanítani is az alsóbb kasztokat. Ők a bölcs tanító mesterek, akik bölcsen és bölcs tanácsot kell tudniuk adni a királyoknak. Tulajdon képpen ők a társadalom feje, de úgy, hogy az irányítást nem ők végzik. Sőt őket egyáltalán nem szabad, hogy érdekelje, motiválja a pénz. A Bráhmanák társadalmi rendszere az anarchia, hiszen ők saját fejlődésükért is felelősek, és egymásnak nem túl szerencsés ha dirigálnak a spiritualisták.

A Társadalom összetétele pedig úgy néz ki, hogy 1 Bráhmanára jut 4Ksatrya, 1 Ksatryára jut 4 Vaisya, és minden vaisjára 4 Sudra. Tehát összesen:

1 Bráhmana
4 Ksatrya
16 Vaisya
64 Sudra
85 emberből ez az arány.

Ha figyelembe vesszük, hogy a társadalom férfiakból és nőkből áll, akkor már láthatjuk, hogy miként ferdült el az a tanítás, hogy mindenkinek a saját kasztján belül kell házasodni. A dolog pedig azért nem működik ma, mert ahogy kiteljesedett ez a korszak amiben jelenleg élünk, a Kali-Yuga, a hazugság és az álszentség kora, el kezdték azt gondolni, hogy az emberek még mindig azon a szinten vannak, hogy egy bráhmana nőnek és Bráhmana férfinak bráhmana gyereke fog születni. Na és ez persze ugyan így igaz a többi kasztra is. Pedig valójában nem a gyerek szülei és családja kell, hogy számítson, hanem az, hogy alkalmas-e ellátni az adott kaszt feladatát, rendelkezik-e a megfelelő képességekkel, vagy sem.

Természetesen a kasztok között van átjárási lehetőség, hiszen ha egy Sudra tanult, fejlődött, akkor elő léphetett kereskedővé, majd ha ment a biznisz, és megtanult irányítani vezetni, és természetesen harcolni is, hogy meg tudja védeni az övéit, akkor Ksatrya lehetett belőle. (Ksatrya lehetett egy falu vezetője is, nem csak a királyok) és ha még a spiritualitást is magáévá tette, akkor lehetett bráhmana. Sok ezer évvel ezelőtt amikor ez a rendszer még tökéletesen üzemelt, akkor az oktatás elkezdődött már gyerekkorban, de a Sudra, vaisya, Ksatrya és Bráhmana gyerekek is ugyan azzal a leckével kezdték, vagyis mindegyik Sudra képzést, vagyis munkás képzést kapott. Aztán akiknek volt tehetsége és képessége, őket tovább tanították Vaisjának, majd ha még tovább ment, Ksatryának, aztán Bráhmanának.

Természetesen lehetett lassabban is haladni, de a Bráhmanának született gyerekekről mire elérték a felnőtt kort addigra már rég kiderült, hogy mire születtek, hiszen játszi könnyedséggel teljesítették az alacsonyabb kasztok kihívásait, és más értékrend szerint gondolkodtak.

De sajnos ez a dolog ma már nem létezik, és az emberek össze vissza élnek és választanak párt maguknak. ebből származik a legtöbb kellemetlenség.

Hogyan válasszak magamnak párt?
Alapvetően persze mindenki ugyan olyan értékrenddel rendelkező párt választ magának, hiszen egy Sudra asszonynak az lesz a fontos, hogy a Sudra férje mennyi élvezetet tud adni neki, és a férjnek is ez lesz fontos a nő felől.

A Vaisya feleség azt nézi, hogy mennyi pénze van a férfinak, és az lesz a fontos neki, hogy mekkora bizniszhez megy feleségül, és ugyan így a férj is azt nézi, hogy a másik mekkora hozománnyal száll be a család nevű bizniszbe.

A Ksatrya feleség azt nézi, hogy a férfi mekkora hatalommal rendelkezik, hányan hunyászkodnak meg előtte amikor felhúzza szemöldökét, vagy hányan ugranak szavára, lesik parancsait, és fordítva ugyan ez. Vagyis a férfi azt nézi a nőben, hogy ha vele köti össze az életét, akkor mennyivel lesz nagyobb hatalma estlegesen a családja révén, illetve, hogy a nő mennyire határozottan tud utasításokat osztani, hiszen nem csak feleségként, hanem egy palota vezetőjeként is meg kell állnia a helyét.

A Bráhmana feleség azt nézi, hogy a férje mennyire spirituális, milyen megvalósításokkal rendelkezik, mit tud tanulni tőle, és a férj szintén ezt keresi az asszonyban, hogy az mennyire ura az érzékeinek és milyen bölcsességgel rendelkezik.

Na de mi van ma?

Amíg mindenki őszinte és természetes, addig minden rendben van. A probléma akkor kezdődik amikor valaki többnek akar látszani mint ami valójában.

Például egy Sudra férfi kinéz magának egy Vaisja nőt, és előadja, hogy ő mekkora lóvés bizniszember, a nő meg rá harap, vagy ha Ksatrya nőre menne rá, akkor meg előadja, hogy ő mekkora király. De ha éppen egy Bráhmana nő ölelésére vágyik, akkor meg bemutatja, hogy mekkora nagy lelkizős ő. S mivel általában a nők sem mentesek ezektől a dolgoktól, így fordítva is ugyan így működik a dolog.

A legnagyobb probléma abból van, amikor mondjuk mind a ketten valami egészen másnak próbálnak látszani mint amik valójában, és a másiknak próbálják eladni magukat valaminek amik igazából ők nem.

Viszont mivel hamarosan rá jönnek mind a ketten, hogy a másik nem az aminek eleinte mutatta magát, így a kapcsolatok gyorsan át csapnak rossz irányba és mind a ketten szenvedni fognak.

Hogyan válasszak akkor most végül is párt magamnak?
Először is meg kell tudnod magadról, hogy te milyen beállítottságú vagy. ez egy nehéz feladat, mert ehhez őszintének kell lenni magadhoz, hogy milyen szinten állsz valójában. Amíg önmagaddal nem tudsz őszinte lenni, addig esélyed sincs megfelelően választani. Hiszen mindenki király akar lenni, és bizony pofa kell ahhoz, hogy bevalljuk magunknak, hogy bizony minket csak az élvezet érdekel, vagy csak a pénz. Pláne, hogy a Ksatrya nem attól Ksatrya, hogy elmegy néhány edzésre és tud verekedni, hiszen a hadseregekben ugyan úgy voltak harcias Sudrák és harcias Vaisyák is, hiszen egy férfinek képesnek kell lennie megvédenie a családját a népét, társadalmát, tartozzon bármelyik kasztba is. Mert abban azért mind a  négy kaszt hölgy tagjai megegyeznek, hogy a férfi felől biztonságra vágynak.

Pláne akkor nehéz ez, amikor van egy más kasztú barátod, barátnőd, aki meg a saját értékrendje alapján ad neked tanácsot, te meg megfogadod.
Például a Sudra barátnőd, neked az amúgy Ksatrya hercegnőnek megmagyarázza, hogy nem baj, hogy nincs pénze, de legalább nagy nemi szerve van. Na meg természetesen fordítva is igaz, amikor a Ksatrya harcosnak a sudra cimborája, akinek csak az élvezetek hajszolása a fontos megmondja, hogy nem baj, hogy csak a pénz érdekli (Mert a lány amúgy meg mondjuk vaisja) de jó az ágyban és ügyesen főz.

Szóval első körben saját magaddal kell tisztában lenned, aztán utána szert kell tenned a tisztán látás képességére, hogy másoknak is lásd, hogy hova tartoznak és milyen értékrenddel rendelkeznek igazából, és utána már könnyebben fogsz jól választani.

A sors furcsa fintora, hogy a legkönnyebben a számok törvénye alapján a Sudra hölgyek és urak fognak megfelelő párt találni maguknak, aztán a Vaisyák, majd a Ksatryák, és a legnehezebben a Bráhmanák fognak boldogulni e-téren, hiszen 85 emberből összesen csak 1 a Bráhmana, és mivel ellentétes nemű is kell, így 170 emberből csupán 1 megfelelő célpont lehet, aki meg egyáltalán nem biztos, hogy tényleg tetszeni fog, mert lehet, hogy nem olyan jó Bráhmana, mint szeretnénk…

Egyszerűen megfogalmazva, az, hogy mitől férfi a férfi, attól függ, hogy melyik kaszt és gondolkodás mód, értékrend tagja. Mint ahogyan a női minőség is ezeknek a dolgoknak a fényében számít csupán.

Természetesen lehet kasztokon keresztül házasodni, de a védák ezt maximum úgy javasolják, hogy a férfi legyen a magasabb kasztú, mert fordítva tutira halálra van ítélve a kapcsolat, mivel a nőnek nagyon ritkán van elég ereje, hogy felemelje a férjét a következő szintre. Persze azért van az ismeretségemben ilyen is.

Nyugodtan olvasd át még egyszer!

Na meg oszd meg az ismerőseiddel, ha úgy gondolod, ez a tudás könnyebbé teszi az életet!

Sok szerencsét és kitartást kívánok neked!
Szeretettel:

Horváth Ádám Jóga és Ninjutsu oktató, Zen Shiatsu terapeuta, a harciszerzi.

, , ,

A Lét Rejt Eleme

Zenei Aláfestés a gondolatokhoz:

Minden úgy van mindig ahogy lennie kell, mert másképp nem lehet. A Jelen érzékelésünk egy izgalmas pillanat amit örökkévaló, boldogsággal és tudással teli lelkünk a téren és az időn keresztül érzékel. Na meg persze dönt róla. Eldönti, hogy boldog, vagy boldogtalan lesz attól amit lát, hall, szagol, érint, ízlel, érez.

A létezés rejtelme

Nem az a bölcs aki minden vágyát valóra tudja váltani, hanem az, akit nem zavar vágyainak szakadatlan özöne. Hiszen a téren és az időn keresztül folyamatosan lehetőséget kapunk vágyni, élvezni a világot ami körül vesz bennünket. Perc életű hús-vér börtönünk létezésünk eme pillanataiban is folyamatosan tapasztal fordítja számunka, eredeti lelki önvalónk számára ezt a világot melynek lakóinak képzeljük magunkat.

Pedig ez a világ nem az otthonunk. Csak egy teszt. Csak egy feladat, egy megmérettetés, hogy vajon a különféle próbatételek során mennyire vagyunk hajlandóak gondolkodni. Felül emelkedni a valóságosság illúzióján, mely örök pusztulásra van ítélve, hiszen a pillanatok mint megannyi homokszem perdülnek ki az ujjaink között pillanatról-pillanatra. Az örökre elveszett apró szilánkokat már soha nem tudjuk visszahozni, és megállítani sem tudjuk az idő végtelen kerekét. Hiszen ez a malom örökké őröl. Felőrli hamis létezésünk illúzióját, hogy legkésőbb a halál, vagy újjászületés pillanatában végleg szerte foszlódjon körülöttünk, vagy esetleg egy másfalyta csomagolásban telepedjen ránk.

Kéj, düh, mohóság, illúzió, büszkeség, irigység, ezek a mi igazi ellenségeink, de ha nem tudjuk legyőzni őket, vagy nem ismerjük fel, akkor igazából mi magunk is a saját ellenségeink leszünk, vagy maradunk, és az idő és a tér hatására időről időre, csak ezeken a szemüvegeken keresztül fogjuk látni, ahogy életünk homokszemei kiperegnek a létezés homok óráján, esélyt sem hagyva magunknak, hogy felismerjük eredeti önvalónk, legbenső énünk természetét és mibenlétét.

Ebben a formában örökkön örökké a kettőségek örök váltakozásának rabjaiként kell léteznünk és azt gondolnunk, hogy egyszer ez van, egyszer meg valami más. A Kettősségeken való felül emelkedés az első lépés a magunk felé vezető úton. Ehhez persze meg kell értenünk hogy sötét-világos, fiú-lány, jó-rossz, boldogság-boldogtalanság, fent-lent, kint-bent, hideg-meleg stb… nem létezik többé. De ehhez meg kell hoznunk a döntést, hogy akarjuk-e ezt az állapotot? Hiszen a ragaszkodás nagy úr. És ha hozzá vagyunk szokva, hogy mindent csak ellentét párokon keresztül analizáljunk, akkor erről is azt fogjuk eleinte gondolni, hogy vagy ezt kell választanom, vagy valami mást.

Pedig a létezés és a döntés ettől sokkal egyszerűbb… Csak simán érezni kell, és akarni érezni. Na meg persze nem árt jóban lenni Istennel. Mert aztán az ő segítsége nélkül felejtős a téma.

Sok szerencsét és kitartást a létezéshez Neked barátom!
HAN

, , ,

A világ Legnagyobb Jóga Fesztiválja: Maha Kumbha Mela 2013.

Repülő emberek, magukat folyó mélyére leláncoló jógik, sok ezer éves gyermekek, a halhatatlanság nektárja, mindenféle csodatévő népek akik csak léteznek a világban. Ha Harry Potteresen akarnám mondani, a világ legnagyobb varázsló összejövetele, ahová eljönnek a muglik is, ha meg vallásosan, akkor talán a világ legnagyobb vallásos eseményeként emlegetném a dolgot. Körülbelül ezek lehettek címszavakban amiket megjegyeztem azzal kapcsolatban, hogy mi is lehet ez az egész.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Körülbelül tíz éve hallottam először a Maha Kumbha Mela fesztiválról. Méghozzá úgy, hogy akkor azt mondták, hogy két évvel ezelőtt volt az előző. A misztikus történetek és a róluk szóló legendák abszurdságának köszönhetően, már akkor eldöntöttem, hogy a következőn ami 2013-ban lesz, történjen bárhogy is, ott leszek, mert látnom kell a saját szememmel a sok csodát.

Aztán kalandosan alakult az életem a következő 10 évben, szerzetesi pályafutásom is véget ért, de a sors úgy hozta össze, hogy mégis csak teljesen egyértelmű, hogy el tudok és el fogok menni. Egy barátommal szerveztük a csoportot, aki már járt ezen a fesztiválon és ünnepen, valamint mindent tudott arról, hogy mi merre hány méter. Legalábbis jó lett volna ha így van, de mivel még soha a történelemben nem volt ezen a bolygón száz millió ember együtt, így tudtuk, hogy tulajdon képpen az ismeretlenbe indulunk.

A Maha Kumbha-mela története:
A Védikus Jóga szent írások, melyek a legősibb nyelven Sanskrittul (Istenek nyelve) íródtak, a teremtés után, a történelem kezdetén, a Félistenek és a Démonok egy hatalmas csata után kibékültek, és Visnu tanácsára úgy döntöttek, hogy a tej óceánból kiköpülik a halhatatlanság nektárját (Sok féle képpen fordítják) A hatalmas Manadara hegyet használták a köpülő rúd tengelyének, és Vásuki-t a legnagyobb kígyót pedig köpülő rúdnak. A Félistenek a Kígyó farkánál fogták a rudat, a Démonok meg a szájánál, és közben mivel a méru hegy kevésnek bizonyult, Visnu személyesen jelent meg egy hatalmas teknős formájában és innentől Ő tartotta a köpülő rudat.

Több minden is keletkezett a köpülés során, amiből csak két dolgot említenék. Az egyik a méreg, ami kiválasztódott, és mérgezőbb volt mindennél ami létezik a világon. Nagyon féltek tőle a Démonok és a Félistenek is, de az Úr Siva, a Jóga Istensége, kegyesen a kezébe vette a mérget és megitta. Ám néhány csepp az ujjai közül a földre hullott, és azt mondják innentől fogva vannak mérgeskígyók, skorpiók, és más mérgező állatok és növények a világon. Ráadásul neki azóta kék a nyaka.

A másik pedig a Nektár, amit Danvantari, Isten Gyógyító Inkarnációja hozott el a köpülés egyik eredményeként. Persze a démonok amint meglátták, azonnal elragadták tőle, Ő meg hagyta.

Erre a félistenek nagyon szomorúak lettek, és csak nézték, ahogy a Démonok el kezdenek egymással harcolni a hallhatatlanság nektárjáért. Visnuhoz fordultak, aki cselesen megnyilvánította Mohini Murti formáját. Mohini, Ő Isten Nőként. Vagyis a legesleggyönyörűségesebb nő akit bárki bárhol láthatott, és ebben a formájában megjelent a démonok között, akiket természetesen elkápráztatott olyannyira, hogy megkérték döntse el Ő kié lesz a nektár. Ő meg egy trükkel a Félisteneknek adta, akik mind megitták, és ezért újabb harc tört ki a Démonok és közöttük.

Na és azt mondják, hogy amikor a Démonok egymással veszekedtek a Nektárért, ami egyébként egy kancsóban, vagy csuporban volt, Sanskrittül úgy mondják, Kumbha, akkor néhány csepp kiloccsant, pontosan oda, ahol a Gangesz és a Yamuna összefolyik, és ahol mindig rendezik a Maha KumbahMelát.

Az ünnepet minden évben megrendezik, de csak 12 évente van olyan bolygó együtt állás, amikor maha kumbha-Mela van, és csak 144 évente van ugyan olyan Bolygó együtt állás, ami akkor volt amikor ez a dolog történt. ezeket a 144 évenkénti eseményeket maha-maha-Kumbha melának nevezik, és állítólag ez amin most februárban voltunk ez még ráadásul egy ilyen 144-évenkénti dolog is volt…

Azt mondják minden 12 évenkénti fesztiválon, amióta megjelent a technológiai forradalom és az embereknek nem kell gyalog elzarándokolniuk, mindig dupla annyian voltak, így a szervezők úgy készültek, hogy százmillió ember fog összegyűlni, (mivel a 2001-esen 50 millióan voltak), hogy azon a bizonyos napon, annak a bizonyos együttállásnak a bekövetkeztekor, vagyis egy bizonyos napon, a Maha-Kumba-Mela fő napján hajnali 4-6-ig ennyi ember akar majd megfürödni egyszerre egy kb 5km-es partszakaszon.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Akkor hogyan is nézett ki ez az én szemszögemből?
A fő nap előtti napon érkeztünk, amikor még „csak” 50 millióan voltak. Ez úgy nézett ki, hogy kb egy 25 km sugarú körben minden felé emberek voltak, de még lehetett létezni. Kb amikor még nem volt olyan drága a sziget jegy, és annyian mentek ahányan csak tudtak. Csak itt nem volt olyan, hogy csendes eldugott zug, mert mindig mindenhol tömeg volt.

Bementünk a csoporttal, és meg is fürödtünk egyből a Gangeszban. Rajtunk kívül talán néhány fehér ember volt, azok is főleg tv stábok. De ekkora csoport, tizennyolc ember, nem volt a fajtánkból, vagyis mindenki Indiai és mindenki Hindu volt. Ha jól emlékszem vagy 20 óra buszozás után érkeztünk meg a helyszínre, és egyből le is sokkolódtunk a helyszínen, ahová folyamatosan ömlöttek be a családok, csoportok, emberek, és kuporodtak le egy-egy szabad földterületre, hogy akkor ők most ott lesznek holnap hajnalig, majd megfürdenek és haza mennek.

A csoport az első fürdés után úgy döntött, hogy hiába az ígéret, hogy aki azon a bizonyos napon, abban a bizonyos két órában megfürdik, annak minden karmája és bűne eltöröltetik, sőt halála után garantáltan egyből az Isteni hajlékra tér meg hallhatatlan lelke, ráadásul úgy, hogy nem is csak az övé, hanem az egész családja, az összes őse 7 generációig, és az összes leszármazottja hét generációig, inkább menjünk tovább Benaresbe egy hotelba, és ne aludjunk itt…

Ennek magam is megörültem, mert ok, hogy India, meg ok, hogy Hindu szerzetes voltam 10 évig, meg ok, hogy 7 generáció, meg minden, de az az élmény, az az érzés, amitaz az ötven millió ember közelsége jelentett, az nagyon nem volt ok, ráadásul úgy, hogy tudtuk holnapra kétszer ennyien lesznek. Igazából a csoport kísérőjeként 15 év harcművészet gyakorlással a hátam mögött, azt mondtam, hogy ha ez a helyzet még fokozódik, biztos, hogy nem fogunk tudni egymásra vigyázni, és mindenkit megvédeni, így örültem, hogy megyünk tovább…

Ekkor jött egy kedves idősebb barátom, akivel már Nepálban is együtt voltunk néhány éve, és aki gondolkodás nélkül vágott neki naplementekor a Himalayanak egy kabátban egy elemlámpával, mert még nem értem vissza 5400 magasságból, ahová néhány elkódorgott csoporttagért indultam neki. (De ez egy másik történet, amit majd itt találsz: Jég Vihar)

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Ezért jöttem, és te is ezért jöttél, emlékezz!
Szóval ő már ezüst hajú, és túl van élete delén, így nagyon komolyan jelezte nekem, hogy ő szeretne maradni, mert ezért jött, és emlékezzek rá, hogy én is ezért jöttem. Na meg egy nemzetközi újság fotósa is velünk jött, aki szintén jelezte, hogy ő is a fő napra jött és maradna. Hosszas beszélgetés és vívódás után én is úgy döntöttem, hogy végül is egyszer élünk, ráadásul ilyen Maha-Kumbha-Mela nem mostanában lesz legközelebb, és meggyőztem a háborgó elmémet, aki elég sok mindent látott előre, hogy maradjak. Hivatalosan azért maradtam, hogy vigyázhassak a két idősebb veteránra, és megbeszéltük, hogy akkor maradunk egy éjszakát, hajnalban megfürdünk, aztán a csoport után megyünk a  Hindu szent helyeiről, de főleg Gangesz parton lévő halott égetőiről híres Benaresbe.

Szerencsére a szervezetnek ahol kisebb nagyobb megszakításokkal 10 évet szolgáltam szerzetesként, volt a Mela területén egy kisebb elkerített sátor tábora, ahová sikerült belépőt szereznünk. De sátrat már nem annyira, így az étkező sátorban aludtunk sok más hindu zarándokkal együtt aznap este.

Na de persze még messze volt mire álomra hajtottuk a fejünket, és úgy döntöttünk, hogy körbe vándoroljuk a Maha-Kumbha-Melát, és felkeressük ezeket a csoda tévőket, meg minden érdekességet.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Meztelen Szerzetesek?
India legnagyobb Sadhui (tanítói), Irányzatai mind-mind külön kis Sátor falvakat hoztak létre maguknak, és bár rengeteg érdekességet láttunk, a legnagyobb látványosság kétség kívül a Nága Babák voltak.

A Nága babák, avagy közismertebb nevükön a meztelen szerzetesek, arról híresek, hogy meztelenek. Na persze nem azért meztelenek, hogy közmegbotránkozást okozzanak, és nem is azért, mert oylan szegények. Illetve ez utóbbi egy kicsit azért igaz, hiszen ez a rend olyan emberekből áll, akik önként döntöttek úgy, hogy lemondanak a testi élvezetek minden fajtájáról, és a Himalayaban élnek fent ott, ahol senki más nem nagyon. Leülnek néhány évre, és hoszú meditációba merülnek az életlevegőiket lelassítva, mozdulatlanságba dermedve legbensőbb önvalójukon meditálva. Nem zavarják őket a kettősségek, pl: hideg-meleg, ezért is nincs szükségük ruhára sem.

A Legtöbbjük felül emelkedett már az összes Testen belül tomboló démonon állítólag, így felette állnak a kéjnek, dühnek, móhóságnak, irigységnek, büszkeségnek, illúziónak. Persze közben azért egymás után szívták a hatalmas Marihuana rakétákat a hozzájuk betérőkkel, de valahogy nem éreztem helyénvalónak, hogy beszálljak egy körbe velük. (Talán nem vagyok elég magas szinten.)

A Nága babák fő száma egyébként azok közül amivel a legtöbbjüknél találkoztam, hogy a nemiszervüket péppé zúzzák nyújtják, míg csak egy lógó merevedni képtelen izomdarab nem marad belőle (Legalábbis azt hiszem.), és némelyikük felcsavarja, némelyikük meg átdöfi egy hatalmas karddal, és úgy járkálnak az emberek között. (Talán ez is hozzá járult, hogy nem volt kedvem leülni velük.)

Aztán láttunk még porban hentergő időseket, anyjuk ölén sipákoló gyermekeket, meg olyan embereket, aki csak álltak és vártak, vagyis a dharma azon útját járják, amit a koldusok, hiszen a koldusok dharmája az, hogy várnak. Vagyis meggyőződésem, hogy a sok csoda-muki akikre kíváncsi voltam, mind-mind ott szaladgáltak együtt a tömeggel, de azok akik valódi hatalommal rendelkeznek, és már mondjuk ez volt a sok századik Maha-Kumbha meláju, és még mindig 15 évesnek látszanak, mert a jóga erejének köszönhetően meg állították az öregedési folyamataikat, ők nem akartak mindenféle káprázattal villogni, hiszen egy idő után az ember már nem vágyik követőkre és elismerésre…

Késő este lett mire vissza érkeztünk a táborunkba. Addigra már érezhetően ott volt a száz millió ember. A hatalmas utak szélén nejlonnal letakart pokrócokon családok kuporogtak, tömött sorokban. Mindegyikük mellett kis tűz, ahol főztek maguknak. Mindenki hatalmas pakkokkal a fején érkezett. Hozták a szárított tehéntrágya lepényt, amivel tüzet csináltak, az edényeket, és az egész családnak való alapanyagot.

Ennek köszönhetően a Hatalmas, több kilométer széles homokos mederben, aminek a közepén, egy kb 400 m-es folyó hömpölygött, úgy megült a füst, hogy vörösre csípte a szemünket. Így nagy öröm volt nyugovóra térni.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Akkor fürödjünk meg százmillióan…
Másnap hajnali 3-kor keltünk, hogy terveink szerint 4-re átverekedjük magunkat a tömegen. Kivéve a fotóst, aki fotózni jött, és úgy döntött külön utakon fog járni. Megbeszéltünk egy 11-es találkozót a táborban és neki vágtunk a már a part felé hömpölygő tömeggel lecsorogni a partra.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Az Indiai hadsereg is ki volt vezényelve, a közkatonáktól, a rohampáncélos gépkarabéllyal felszerelt kommandósokig mindenki. Ők irányították a tömeget és tartották fenn a rendet. Méghozzá nem is akárhogyan. Természetesen nézeteltérés volt bőven, bár az Indiaiak rendkívül jámbor emberek, a Hinduk meg aztán pláne.

Sikerült egy olyan partszakaszt választanunk a fürdőhöz, amiről egy óra múlva kiderült, hogy igazából a Sadhuk is ott fürödnének a tanítványaikkal, ezért a Katonaságnak minden eszközzel meg kellett tisztítania a kb 2×2 km-es szakaszt. Szerencsére mivel fehérek voltunk így alapból másként tekintettek ránk, és még időben be tudtunk húzódni a szélén lévő bambusz cölöpökkel lekerített Újságíróknak fenntartott részhez.

Innen volt szerencsém végig nézni, ahogy a katonák mit sem törődve azzal, hogy kb 20-30 fős családok egy-egy része lement a partra fürödni, míg a többiek a holmijukra vigyáztak, mindenkit el kezdtek botokkal kinyomni a területről. Persze kevés sikerrel, hiszen nem rengeteg ember volt. Na ekkor jöttek be a kommandósok az AK-kal, meg a lovas katonák, akik elől jobban mozdultak az emberek, hátra hagyva családtagjaikat, ruhájukat mindent.

Persze mellettük legyen szólva, hogy ordítozáson kívül más nem volt, tehát nem ütöttek vagy taszigáltak senkit, és lőni sem lőttek, de még csak  a fegyverük felé sem nyúltak. Mondjuk csak próbálták volna meg… Biztos, hogy ott helyben felkoncolta volna őket a tömeg, hiszen nem volt náluk elég lőszer, hogy mindenkit lelőjjenek. Ezzel talán ők is tisztában voltak és ezért a módszerük mélyen megérintett, ahogyan kezelték a fentről kapott feladatot, és az azzal szemmel láthatóan dacoló Indiaiakat.

Most ezt úgy kell elképzelni, hogy aki egy kicsit is komolyan gondolja a Hinduizmust, az ott volt, és India egész területéről érkeztek családok, szegények gazdagok egyaránt. Amikor a katonák látták, hogy semmire nem mennek a botokkal, és lovakkal a hitüktől és lemondásaik eredményétől ragyogó idősebb családapákkal, akkor össze tették a kezüket, volt amelyik leborult előttük, és úgy könyörögtek nekik, hogy menjenek ki a területről. Erre aztán megenyhült a családfők szíve is, és ők is összetették a kezüket, hogy ne haragudjanak, de meg fogják várni a folyóban fürdőt vevő családjaikat.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Végül aztán szent a béke, mindenki kivonult a területről, és a szervezők hatalmas embermagasságú halmokba szórták azok ruháit, akiknek nem voltak elég erős családfőik, hogy megvárják őket amíg visszaérnek a folyóból.

Kalandos szent fürdő a katonák kijátszásával
Fogalmunk sem volt arról, hogy mi zajlik, mennyi az idő, mert sejtettük, hogy olyan dolgokat érdemes csak magunkkal vinni a partra, amiket ne sajnálunk, ha bajuk esik. Persze be is bizonyosodott, hogy jó döntés volt.

De vészesen telt az idő, és mire az események erre jutottak, addigra már alig maradt fél óra a szent fürdési időből. Mi meg igaz, hogy közel a parthoz, de egy dupla falú bambuszkarámba voltunk zárva, katonákkal körbevéve.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

Úgyhogy dönteni kellett, hogy ha ezért jöttünk, akkor itt nincs értelme a tétlenségnek, ezért minden felszerelésem letettem egy villanyoszlop tövében, amit messziről is viszonylag könnyű volt beazonosítani, mert ennek két lába volt, míg a többinek csak egy, és megbeszéltük, hogy elsőnek én megyek le fürödni, majd ha vissza jöttem, akkor János barátom.
A nem olyan régen megtisztított terület mellett döntöttem, ahol még mindi9g rengeteg katona volt, egy lovas egységgel. Persze nem volt biztos ez a Sadhus dolog, hogy nekik takarították ki a területet, mert közben akár hány Vezető érkezett a tanítványaival, mindegyiket megpróbálták megállítani, de azok olyan sebességgel, lehengerlő lendülettel érkeztek, hogy a katonáknak nem volt hatalmuk fölöttük.

Aztán a következő pillanatban egyszerre két csoport is érkezett és futva rohantak a part felé, a katonák meg persze akkor feléjük. Kisurrantam a hatalmas ruha kupac árnyékában, és magam is futásnak eredtem. Testi adottságaimból fakadóan elhúztam az egyik Csoport tagjai mellett, majd mintha csak valami abszurd film jelenet lenne, szépen fokozatosan elhúztam a Sáfrányruhában vágtató biztos szent, és pocakos vezető mellett, akivel kb egyszerre vettük észre, a füsttel keveredő ködből kibontakozó partot, ahol komolyabb katonai egységek álltak botokkal fegyverekkel, hogy megállítsanak bennünket.

Na persze több se kellett, én jobbra húztam, ő meg balra, amivel megzavartuk a katonákat, akik minden bizonnyal azt a stratégiát akarták követni, hogy ha a vezért megállítják, akkor megáll az egész csapata, de mivel én épp a másik irányba kezdtem el rohanni, ráadásul fehér  is voltam, meg majdnem egy fejjel magasabb mindenkinél aki ott volt ezen a hajnalon, így csak bámultak néhány másodpercig utánam.

Így sikerült átjutnom az első és a második sor katonán is, úgyhogy már csak a „kommandósok” voltak, akik szerencsére nem nyitottak tüzet, hanem csak a botjaikat fogták meg egymás mellett, hogy akkor majd azzal vissza tartanak.

Már nem mintha nem készültem volna fel a halálra, hiszen a Hinduizmus szerint itt, és most meghalni, ez nagyon tökéletes halál lett volna, és egyből a Lelki világba jutottam volna vissza Isten hajlékára. De nem voltam ilyen szerencsés, így csak meg kellett fürödnöm abban a folyóban…

Ahogy érzékeltem a katonák által vízszintesen egymás mellé fogott botokat, és testtartásukból láttam, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy megállítsanak. Egy kósza pillanatra láttam magam előtt, ahogy hozzájuk képest hatalmas termetemmel velük együtt rontok a Szent Gangesz Folyóba, hogy hét generációra visszamenőleg, meg utánam következőleg is felszabadítsam a családomat, de aztán hirtelen  seggre vágtam magam, majd az oldalamon fekve csúsztam át az egyik lába között, aki csukott szemmel várta a becsapódásomat.

Szerencsére az ünnep már napok óta tartott, és ki tudja hány millió zarándok, szent és csavargó lótusz lábának a porában sikerült meghemperegnem (Ez egy lelki gyakorlat az alázatra a hinduizmusban) a kb 5 m-en amit az alaposan felázott agyagos homokon sikerült megtennem.

Majd hirtelen hasra fordultam a folyó parton, mert le kell borulni mielőtt az ember szent fürdőt vesz, a hajamra cseppentettem 3 csepp vizet, és onnan pattantam egy hatalmas fejessel, meg csobbanással a fekete folyóba, hogy a  víz alatt tegyek meg néhány métert, ahol meg tudom ejteni a rituális fürdőt.

Mahakumbhamela a világ legnagyobb Jógafesztiválja

A Gangesz
A Gangesz a világ egyik legszentebb folyója. Tudósok is vizsgálták a Kristály szerkezetét, és azt mondják, hogy a világ összes vize közül, a legrendezettebb. Azt mondják, hogy ha egy döglött tetem van a folyóban, tőle két méterre, már ismét olyan tiszta a víz, hogy inni is lehetne belőle. Persze ennyire azért nem vagyok hívő, így meg nem kóstoltam, de tény, hogy amikor feljöttem a víz alól, a katonák elismerően, nevetve integettek felém és békén hagytak.

A Gangeszbe bemenni, meg olyan, mintha elvágnának mindent. Mindent ami volt, és ami lesz. Mindegy milyen történetből, törekvésből találja magát az ember a vízében, egyből kijózanodik mindenki és megérkezik a jelenbe. Így kicsit átszellemülve, elvégeztem a rituációs fürdőt, külön kérve az Isteneket, hogy ne csak vér rokonaim, hanem azok is, akik önként csatlakoznak a családomhoz, ő rájuk is terjedjen ki az áldás.

Majd vissza mentem A lámpához, ahol megvártam J-t, aki hasonlóan kalandos úton teljesítette családja iránti kötelezettségét.

Mire vissza indultunk felkelt a nap. Az emberek még mindig a folyó felé, vagy már haza felé tartottak. A Sádhuk traktorok húzta hintajaikon kegyüket osztva korzóztak a fürdő után, egymás után. Mi is hozzá hozzá csapódtunk egy-egy ilyen kísérethez, mert az ő útjukon könnyebb volt haladni, mint az erre kijelölt karámokban, ők meg örömmel integettek nekünk, az új fehér kísérőiknek.

Az egyik ilyen szekér előtt pedig bele szaladtam életem legszebb trombita szólójába. Fel is vettem videóra, bár kétség kívül nem adja vissza az élmény teljes mértékben a felvétel, ahogy frissen fürödve, a családjainkat felszabadítva a karma viszontagságai alól, együtt táncoltunk, mi a mlechák, és a helyi bennszülöttek. (Mlecha: Húsevő, kutya evő. így hívják Indiában a fehér embereket, és olyan alantasnak tartanak bennünket, hogy jó pár templomukba be sem engedik a fehéreket.)

Aztán vissza vettük az irányt a táborba, ahonnan elindultunk tovább Benaresbe. Persze talán egy külön könyvet is megérne ez az út is, hogy miként sikerült elkerülnünk a Vasútállomást, ahol 60 embert tapostak halálra a tömegben, milyen gyorsan dolgoznak a helyi zsebmetszők, és az a filozófiai beszélgetés amit egy helyi fiú mesélt arról, hogy miértis olyan szerencsés ő, hogy egy tradicionális Vaisnava (A Hinduizmus Egy Isten hívő ága) családból származik és ezért a szülei választottak neki feleséget, akivel most tökéletes boldogságban élnek. De ez már egy másik történet…

Azt nem tudom, történt-e valami bennem, vagy körülöttem a különleges fürdő hatására, és csodákat sem nagyon láttam, mármint azokon kívül amiket leírtam és talán szentebb sem lettem annál, mint amilyen voltam, vagyok, és leszek. De hát mi a csoda, ha nem ez a történet, és minden pillanata, amit megéltünk akkor és ott…

A Csoda mi vagyunk, és itt él bennünk. Albert Einstein után szabadon:
„Vagy abban hiszel, hogy a világon minden varázslat, vagy abban, hogy semmi sem az.”

Szeretettel:

Horváth Ádám
Ninjutsu és Jóga oktató,
avagy a Harciszerzi,
a szerzetesből lett klánvezér.

, , ,

Válság van, avagy a tudás hatalom!

Már jó pár éve hallgatom a válság kifejezést. Teljesen mindegy, hogy milyen műfajról van szó, egészen egyszerűen akinek nem megy valami az egyből a válságot kezdi hangoztatni. Válságról beszél a 10 évvel   ezelőtt  sikeres vállalkozó, válságról beszél a munkáját elveszítő alkalmazott, a csődbement cégtulaj, vagy válságról beszélnek a Jógaközpontok, de még néha hallom különféle irányzatok harcművészet oktatóitól is, hogy a válság miatt egyre kevesebb ember jár hozzájuk önvédelmet tanulni.

Természetesen aki azt gondolja, hogy tényleg válság van, annak nem ajánlom tovább olvasásra ezt a bejegyzést, sőt a hozzászólásokat sem nagyon, hiszen mindenkinek az a valósága amit megél, amit átél.

Tovább csak bátraknak és őszintéknek!

Válság van, avagy a tudás hatalom!

Amiért megírom ezt a bejegyzést, az semmi más, minthogy segítsek egy kicsit azoknak akik bár azt gondolják, hogy válság van, mégis szeretnék megérteni ezt a jelenséget és természetesen megoldást találni rá, illetve egy kicsit másképp gondolkodni.

Nincs válság, lustaság van.

Ezt bátran ki merem jelenteni már így az elején és ezzel természetesen megint lehet kicsapom a biztosítékot, úgy mint ahogyan régen szoktam még fiatal szerzetesi éveim alatt. Ahhoz, hogy ezt be is bizonyítsam egy saját történettel szeretnék indítani.

Mi elől menekültem szerzetesnek a válság elől?

2003-ban döntöttem úgy, hogy én bizony nem vagyok hajlandó alávetni magam a fogyasztói társadalom elvárásainak, meg annak sem, hogy megtanuljak együtt élni nőkkel, mert lusta voltam hozzá, na meg mert persze sokkal komolyabb ígérettel kecsegtetett az önkéntes szerzetesi élet, ahol másokért élhetek, másoknak segíthetek, ráadásul közelebb kerülhetek Istenhez is. Na meg persze megtanulhatok egy csomó olyan ősi titkot, amire hatalmas szüksége van a világnak és benne minden embernek.

Tök jól is mentek a dolgok, hajnalban keltem, gyakran hideg vízzel fürödtem, vegetáriánus lettem, sokat tanultam és dolgoztam kétkezi munkát, hiszen a kezdő szerzetesek először kétkezi munkával sajátítják el (normális esetben) azokat a dolgokat amikre a későbbiek során szükségük lesz. Így fát hordtam, vágtam, mosogattam a közösség edényeit, meg minden mást csináltam amire éppen alkalmas voltam. Így egy idő után ki kerültem az utcára, és a klasszikus könyvárusító, egyesek szerint kolduló szerzetesek életét éltem. Biztos te is találkoztál már Krisnás könyvosztókkal, akik megszólítanak az utcán, és egy kis adományért cserébe felkínálnak valami könyvet. Na meg persze azt is elmondják, hogy ételosztásra gyűjtenek, hiszen ma Magyarországon, illetve Budapesten ez a közösség osztja a legtöbb meleg ételt, jelenleg éppen a Teleki téren, ha jól tudom minden hétköznap 1-től.

A szerzetesek között is gyakran beszéd téma volt, hogy vajon hogyan lehetne még több könyvet oda adni az embereknek, vagy még több adományt gyűjteni az ételosztásra, hiszen nincs olyan mennyiségű étel, amit ne tudtak volna kiosztani amikor ki mennek az utcára, hogy segítsenek a rászorulókon.

Így aztán elkezdtem mélyebben foglalkozni a témával, hiszen mi az utcán mindenféle emberrel találkoztunk, akiknek mindenféle dolgokra volt pénzük, csak sokszor arra nem, hogy adományozzanak a rászorulóknak, pláne nem arra, hogy olyan ősi szentírásokat vásároljanak meg, amiket nem árulnak könyves boltokban, és amikben olyan titkok és megfejtések vannak leírva a boldog életről, ami vallástól, nemi és faji megkülönböztetéstől függetlenül képesek bárkinek megváltoztatni az életét…

És itt jön a csavar a történetben, hiszen ez a munka, vagy küldetés, vagy szolgálat abból állt, hogy minden reggel minden szerzetes, akinek ez volt a dolga, ki ment az utcára egy csomó könyvvel, és nulla forinttal, azaz teljesen üres zsebbel. Aztán este meg hazajött és ki-ki hozta amit tudott… Voltak és vannak természetesen itt is nagyon ügyesek, akik sok könyvet eladtak, és sok adományt gyűjtöttek, meg voltak és vannak azok akik nem.

Eleinte nekem sem ment, de szerettem volna minél több könyvet oda adni az embereknek, ezért elkezdtem tanulmányozni azoknak a módszereit akik ügyesek voltak, figyelni őket, nézni a munka minden csínját-bínját. Természetesen a kezdők között az volt az általános nézet, hogy Isten dönti el, hogy ki mennyire lesz sikeres, és amennyire összhangban tudunk lenni a legfelsőbbel, annyira leszünk sikeresek ebben a szolgálatunkban, illetve amilyen erős vágyunk van arra, hogy oda adjuk ezeket a szentírásokat másoknak, annyira fog működni a dolog…

Néhány év múlva, a napi egy-két könyvről sikerült feltornásznom magam az erős közepes kategóriába, de voltak olyan napok is, amikor nekem sikerült a legtöbb könyvet kiosztani. (Főleg amikor a „nagyágyúk” szabadságon voltak.)

A Válság filozófiája!

Ehhez hasonlatosan minden üzletágban, iparban ugyan így működik. Vannak akik azt gondolják, hogy odakerülnek egy munkahelyre, vagy indítanak egy vállalkozást, ami szép ígérettel kecsegtet, vagy csak ők szeretik csinálni, és szeretnék, hogy minél több emberhez eljuthasson a dolog amit csinálnak, hiszen nekik segített az életén, de valahogy mégsem akar menni, vagy egy kis fellendülés után erőteljesen vissza esik a dolog… ahhoz, hogy ezt megérthessük, hogy miért van így, még vissza kell mennünk az időben egy kicsit

Az első „Válság” históriája!

Biztos te is tanultad történelemből, hiszen ezt még a mai napig tanítják talán történelem órán, hogy egy időben kézzel írták a könyveket. És leginkább ezek a kézzel írt könyvek vallásos jellegűek voltak, sőt többnyire Biblia volt itt Európában legalábbis mindenképpen.
Egyes történetek a Kínaiaknak tulajdonítják pontosan 1041-ben egy bizonyos Pi Seng nevű úriembert említenek, aki elkezdett égetett agyagbetűket alkalmazni, és így megalkotta az első nyomtatási technikát.  De az európai könyvnyomtatás és elterjesztése egy bizonyos Meinz-ben élő aranyműves nevéhez fűződik, bizonyos Johann Guttenbergéhez.

Guttenberg alkotta meg az első könyvnyomtatót, és ezzel elindította az első válságot…

Guttenberg alkotta meg az első könyvnyomtatót, és ezzel elindította az első válságot…
Hiszen az egyház, aki addig monopól helyzetben volt, hiszen neki voltak szerzetesei akiket csak azért tartott fent, hogy egész nap Bibliákat másoljanak, méltán nem örült a helyzetnek, hogy nemhogy ezentúl  nem csak 1 Biblia tud elkészülni egy ember keze által egy év alatt, hanem néhány ember közös munkájával, akár 100-at is ki tudnak nyomtatni.

Egész Európa megváltozott ennek köszönhetően. Hiszen a könyvek nagyobb mennyiségben a kézzel készített változatok töredék áráért beszerezhetőek voltak. Egyre szélesebb körben terjedtek el, nem beszélve arról, hogy nem voltak benne másolási hibák, valamint könnyen fent maradt, hogy ki a szerző, hiszen a kézzel másolt változatokba sokszor elfelejtették bele írni, hogy kitől van, és így rengeteg könyvnek ismeretlen lett az utókor számára szerző.

Az egyház természetesen felismerte a helyzetet, hogy most már nem csak a papoknak, és a rendkívül gazdagoknak érhető el a tudás, hanem egyre szélesebb körben el kezdett terjedni. Nem csak néhány kiváltságos juthat hozzá a tudáshoz, hanem szépen lassan bárki. Ki is kiáltották a nyomtatott könyveket és a nyomtató gépeket Sátán eszközeivé, és két pártra szakadt a világ, vagyis legalábbis azok akik gondolkodtak. Voltak olyan nemesek, könyvtártulajdonosok, akik nem engedték be a Sátán eszközeit a polcaikra, és hevesen próbáltak ellenállni az új módszernek.

De mint tudjuk a könyvnyomtatás elterjedt, sőt most már ez a normális, és csak elvétve találkozhatunk itt-ott múzeumokban, vagy gyűjtőknél egy-egy kézzel írott kódexszel.

Miért volt ez válság?

Azért, mert például Luther Márton is lefordította a Bibliát, és ezt elkezdték kinyomtatni, ami kicsit más volt mint az addigi, és mivel sokat nyomtattak belőle olcsón, így sokkal szélesebb körben terjedt el, és mivel több ember olvasta, így többen tudtak róla beszélgetni, vitázni. Ez a Biblia az alapja volt a Reformációnak, vagyis a Református egyház kialakulásának, ami egyesek szerint kifejezetten a könyvnyomtatásnak és rohamos fejlődésének volt köszönhető.

Megváltozott az oktatás, a tanulás folyamata, hiszen most már nem csak összejöveteleken olvastak fel könyvekből tömegben, hanem elterjedt a magányos könyvolvasás és tanulmányozás technikája is.

Tehát válság volt, de csak azoknak, akik maradtak volna a szépen kényelmesen kialakult rendszernél, ahol meg van, hogy ki juthat tudáshoz, és ki nem, meg mikor és mikor nem. A könyvnyomtatás tulajdon képpen a tudás elterjedését tette lehetővé, és mint tudjuk „A tudás hatalom.”

Miért van ma „Válság”

Erre a kérdésre egy egyszerű mondat a válasz: Nincs válság, internet van.

Miért van ma „Válság”  Erre a kérdésre egy egyszerű mondat a válasz: Nincs válság, internet van.

Vagyis feltaláltuk és megalkottuk az internetet, és ezzel sohasem látott szintre emeltük a tudás áramlását. Meg minden másét is…

Tulajdon képpen megjelent egy eszköz, egy fórum a világban, ami bárki számára elérhető, bárhol, bármikor, Európában legalábbis mindenképpen. Ez pedig egy olyan társadalmi változást okozott, és okoz folyamatosan amivel kevesen tudnak, akarnak, mernek lépést tartani.

Tulajdon képpen az egész világ összes tudása ott lapul a zsebünkben, és bármikor elérhető. Mármint azok a dolgok, amik felkerültek az internetre.

Ez pedig egyszerre fantasztikus és rendkívül ijesztő is.

Hiszen ha valaki nem úgy élte az életét, hogy folyamatosan fejlődni akart, fejleszteni saját magát, az életét, tanulni, okosodni, akkor neki ez egy komoly válságot okoz, hiszen az internet terjedésével már nem olyan a világ mint 500 évvel ezelőtt. Vagyis nincs olyan, hogy kitanulom mondjuk a kovács mesterséget, és életem végéig kovács leszek. 500 évvel ezelőtt jó esetben egy kovács megtanult 1-2 új technikát életében és annyi, vagy ha tényleg ász volt, akkor kifejlesztett valami egészen speckót, amit talán néhány szerencsés megtanulhatott tőle amíg élt.

Ma meg, valamit feltalálnak Kínában, felteszik a netre, és holnap már az egész világon bárki számára elérhető… lenne normális esetben, ha a pénz, hírnév stb. utáni vágy nem állna a tudás ilyen fokú terjedésének az útjába, na meg egy másik jelenség, a rendkívül sok szemét megjelenése.

Személyesség, vagy internetes tanulás?

Míg a könyvnyomtatás feltalálásával jobban elkezdett terjedni a tudás, természetesen hogy a harmónia fent maradjon, illetve szükséges rosszként vele együtt el kezdett terjedni a szemét is. Hiszen míg az egyház másolta a könyveket, addig ők szabályozták, hogy mikor milyen tudás terjedjen el, és milyen körökben. Viszont a nyomtatás elterjedésével már kinyomtattak olyan könyveket is, melyek nem feltétlenül abba az irányba vitték a társadalmat amerre kellett volna. Mindenki olvasott rossz könyvet, vagy olyat amibe hülyeségek voltak leírva. Ma a könyvnyomtatás, leginkább a tankönyvnyomtatás állami monopólium, vagyis a hatalmon lévők döntik el, hogy mit és hogyan tanulnak az iskolákban a gyerekeink.

De itt van természetesen az internet, ami már elérhető a gyerekeink számára, és ahonnan összeszedhetik azt a tudást amit az iskolákban kihagytak a tankönyvekből.

Az egészben az a nehéz, hogy míg szar könyvből nem került olyan sok kinyomtatásra, hiszen senki sem akar nagy összegeket belefektetni egy-egy semmit sem érő könyv kinyomtatásába, addig az interneten az értékes tartalomhoz képest sokszorosa lett a spam, vagy szemét. Hiszen ma már bárki indíthat weboldalt, blogot, és bárki megoszthat bárkivel bármit.

Ennek következtében a rengeteg hülyeség is elkezdett elterjedni, és addig terjednek, amíg azok akik csinálják rá nem jönnek, hogy értelmetlen, és szépen lassan ki nem halnak ezek a dolgok. De ehhez természetesen majd idő kell, hiszen az idő tudja eldönteni, hogy mi az értékes és mi nem az. Mindezt merem úgy mondani, hogy 8-éve írom ezt a blogot, igaz már kisebb rendszerességgel, hiszen publikációs tevékenységem, vagyis az általam összegyűjtött és publikált tudás szét oszlott a közben beindult projektek és oldalak között, így már nem tudok minden nap írni ide.

Amit csinálok, az boldoggá tesz engem, és azokat is akik rendszeresen olvassák, vagy eljönnek a foglalkozásaimra, hiszen mindazt amit eddig elméletben lehetett csak tőlem megszerezni, most már elérhető személyes kapcsolat által is.

Erre azért volt szükség, mert hiába a sok szerintem értékes tartalom, annak a gyakorlati alkalmazása, illetve ezeknek a dolgoknak az elsajátítása nem feltétlenül működik mindenkinek egyformán.

Bár szerettem volna egész életemben szerzetes lenni, cölibátusban élni, meg könyveket árulni az utcán, az élet olyan helyzetbe rakott, ahol boldogulnom kell. És ezen a változáson mindenkinek át kell mennie, hiszen mindig minden változik, és semmi sem örök. ez az örök alkalmazkodó képesség, és az, hogy mindig a tőlem telhető legtöbbet igyekszem nyújtani mindenkinek, helyezzen is a Jó Isten bármilyen élethelyzetbe, segít abban, hogy jó emberek legyenek a mindennapjaim részei.

Ráadásul ugyan így szerencsém van megtalálni azokat az embereket akik nem a szemetet tolják, hanem életfeladatuknak tekintik azt, amit csinálnak, és azt, hogy azt minél jobban csinálják.

De akkor most mit csináljak, hogy ne legyen válság?

Nagyon egyszerű. Változik a világ, és változz te is vele. Ha például kovács lettél, akkor legyél, vagy igyekezz a legjobb kovács lenni. Ne legyél becstelen, vagyis ne akard, hogy több pénzt fizessenek a munkádét mint amennyit az ér, és ne tartsd magad túl nagyra. Tanulj folyamatosan, és semmire ne mosd azt elsőre, hogy az hülyeség és nem működik. Nyilván valóan ne akarj patkoló kovács lenni a városban, és ne próbálj meg kardokat kovácsolni üzletembereknek, hiszen nekik nincs rá szükségük. Találd meg azokat a dolgokat amikre az embereknek szükségük van, és tedd számukra elérhetővé, hogy segítsd a munkájukat, hogy ők is így tehessenek a saját dolgukkal. Ne keresni akarj rajtuk, hanem értsd meg őket, és a mindennapi problémáikat old meg.

A legfontosabb pedig, hogy sose felejtsd el, hogy szolga vagy, nem pedig mester. Hiszen a mester már készen van. Bár lehet valamit most te csinálsz a legprofesszionálisabban és egyedül állóan, ha nem fejlődsz tovább és nem segíted mások fejlődését, nem ez a célod a tevékenységeddel, akkor egy nap könnyen találhatod magadat abban  a helyzetben, mint az a szerzetes, aki 500 évvel ezelőtt elvesztette az állását, mert egyszerűen nem kellett több könyvet másolni, mert a világ továbblépett azon amit ő nyújtani tudott. Nem tudom mi lett vele, lehet, hogy kertész lett, vagy tanár, vagy az is lehet, hogy összeroskadt, és naphosszat depresszióban szomorkodott, hogy ő már nem értékes, mert nem kell senkinek amihez ért, és megalkotta talán elsőként a bolygón ezt a kifejezést, ami csak az ő fejében létezett, hogy „válság van”.

Veled mi lesz? Változol a világgal, vagy szomorkodsz tovább?

, , , , ,

Oda Adás avagy a bátorság és a szeretet első lépései

Épp térdig gázolunk a Kali-Yugában kérem szépen kedves Hölgyeim és Uraim. A hazugságok és álszentségek korában élünk, ahol nagyon ritkán találunk olyan embereket, akik önzetlenül, csak úgy szeretetből tesznek dolgokat másokért, akár érted is. De a legfontosabb nem az, hogy találsz-e ilyen embereket, hanem az, hogy te ilyen merj lenni.
adj. :)
Persze mikor ez történik, akkor mindig úgy kezdődik, hogy találkozol valakivel, aki baleknak néz és jól átver, meg kihasznál. De ez nem az ő hibája. Hanem a tiéd, mert eddig nem éltél így és ez lesz a büntetésed, vagyis inkább az első leckéd. Merthogy ez egy út, ahol lépések vannak. És a lépések az önmegvalósítás, vagy önváltoztatás útján mindig fájnak, mondhatni bokaszaggatók, hogy essél-keljél az elején. Mert abból tanulsz. Azért van, hogy megtanulj járni…

A harcművészet is ezzel kezdődik, hogy esel-kelsz. Mert ha nem tanulsz meg az elején esni kelni, akkor ha a komolyabb leckéket kapod, akkor félni fogsz és nem tudod majd elsajátítani őket, mert majd attól félsz, hogy mi lesz, ha hibázol, mi lesz, ha elesel. Ezért aztán a nagy leckekönyvben úgy van megírva, hogy először mindig kudarcot kapsz, nem sikert. Mert a kudarc tesz erősebbé, tapasztaltabbá.

Ezenkívül, mivel ez egy új dolog, ezért az elsajátítása nehezebb. Gondolom, te sem emlékszel arra, mikor járni tanultál, de biztos vagyok benne, hogy sokat estél mire ráéreztél. És ez az élet minden területén így van. Mert minden tett egy út. Egy út, amit te választasz és mivel ez egy új út így meg kell tanulnod járni rajta. De mire ráérzel a járásra, pláne megtanulsz szaladni, esetleg repülni, addig párszor orra buksz.

És ugye ez egy jó teszt is, hogy amolyan “kocautas” leszel-e és az első pár kudarc után feladod, vagy felkelsz és mész tovább, mert akarod. Ha így teszel mindenképpen eredményeket fogsz elérni, legyél bármennyire tehetségtelen, vagy alkalmatlan is. Persze vannak tényezők, amik javítják a %-okat, de általában a kitartás az egyetlen, ami számít. Hogy mi a meditációd, miközben csinálod, vagy próbálod csinálni megtanulni a dolgokat.

“Úgy akarsz meggyógyulni, hogy le mész a gyógyszertárba és beveszel néhány ízetlen, szagtalan tablettát, vagy valódi gyógymódot keresel a bajodra, amivel soha többé nem leszel beteg?”

Az Utak nem a könnyű és gyors megoldások kedvelőinek valók. Nem azoknak, akik a tévében élnek, vagy mások véleménye alapján rakták össze a világukat, vagy állították össze a baráti körüket…

Úton járni egy magányos folyamat, még ha csapatban is csinálod is, hiszen odabent egyedül te vagy a fejedben. Mondhatni zárkózz be egyedül egy szobába egy napra és nézd meg mit csinálsz akkor, amikor azt gondolod, senki sem lát. Mert az vagy te, valójában az a szinted. Nem az amikor “jófejkedni”, meg okosnak látszani akarsz, mert azt a szerepet osztotta rád az élet…

Mert az egész arról szól, hogy akkor is oda mered-e adni, amire másoknak szüksége van, ha nem kapsz érte vissza semmit, és nem egyszer, nem kétszer, hanem talán sosem. Mert ha mindig csak vársz vissza valamit, akkor nem is adtál igazán…

Ajánlom ezt a bejegyzést azoknak, akik örökké másokat okolnak azért mert nem sikerül nekik senki, meg azoknak, akik megpróbálták, de az első néhány pofon után feladták (Persze valóban sikeresek csak azok lesznek, amik az Univerzum, vagy Isten egyetemes törvényeivel is összhangban vannak, de azok a dolgok a Bibliában, Bhagavad-Gitába, meg Koránban, és a tórában vannak leírva. Ez pedig itt a Harciszerzi, így csak az első lépéseket és szigorúan a gyakorlatot publikálom.) Ja meg a Bencének, aki mindig öngyilkos akar lenni, mert vele mindenki kicseszik. ;P

, , , , ,