Menü

Tanulmányaimnak folytatása


  Péntek reggel kiderült, hogy Govinda Hari  pr. is erre a hétvégére szervezte le a család látogatást szegedre, így gyorsan kiterveltük, hogy akkor elkérjük a lakóautót a templomtól és azzal gurulunk le odáig. Mert így sokkal gazdaságosabb. Írtam kedvenc sensimnek, hogy akkor mégse vele mennék holnap reggel, mert hát így alakult, ő meg jó utat kívánt, sejtetve ezzel, hogy valószínűleg ő nem tart velünk…

UtON

  Útközben odafelé belátogattuk a prabhu nagymamáját, keresztszüleit, és még ki tudja ki mindenkivel nem találkoztunk. (Nagyon kedves rokonai vannak) Míg végül estére, de oda értünk Szegedre, a szüleihez. Ők is nagyon kedves emberek, mint azok, akikkel ez idáig megismerkedhettem. Itt laktunk két napot, illetve én csak itt aludtam, mert amúgy a szemináriumon voltam.

Szeged

  Életemben most jártam először ebben a városban. Nagyon szép hely. A sétálója meg egyszerűen fantasztikus. Szívesen osztanám rajta Srila Prabhupáda könyveit egyszer-egyszer. J

Szeminárium

  Már régóta készültem, hogy belátogassam a szegedi dojót. Pontosan kb. 2éve, mióta elkészült az új honlapjuk. Mert elég pofásnak számított akkoriban.

  Tehát reggel épphogy 10-re odaértem, de végül nem késtem le a regisztrációt és befizettem az amúgy horrorisztikus J szeminárium díjat. Azt mondták, hogy a két meghívott sensei kért szokatlanul sokat…

  Nem voltunk sokan, vagy harmincan. Jórészt fekete övesek. Meg rajtam kívül még egy pár zöld szíjas. Először velük kezdtem el gyakorolni, de gyorsan komolyabb partnerek után néztem, miután váltottam pár szót, meg ütést néhányukkal…

  Aztán jött a cáf. Sveneric Bogsater(15dan) sihan, aki elsőként kapta meg az európaiak közül még annak idején a tizedik dant ebben az ágazatban, leállította a tréninget és elkezdte magyarázni az alapokat. Az ütést, a védekezést, a blokkot, az állásokat. Mert úgy látta, hogy igazából ezek az alap dolgokat néhányan, csak nagyon felszínesen ismerjük J. (nagytöbbség J) Szóval kicsit kellett gyakorolni, aztán miután újra és újra elmutogatta közölte, hogy aki nem így csinálja, az most azonnal menjen haza…  Aztán látta, hogy többen, köztük én sem értem nagyon amit mond, így nagy kegyesen mégis belevágott a többnyire intuíciók sugallta anyagba. 

  Több dologra is rájöttem magammal kapcsolatban a szeminárium során. Az első az volt, hogy nagyon nagy képű vagyok. Ez persze nem volt újdonság, hiszen majd minden nap szembesülök ezzel a ténnyel. J Szóval az első részt kicsit unalmasnak találtam, mert az elején bemutatott technikákkal már jórészt találkoztam. Csak később tűnt föl, hogy bizony ezek tényleg ugyan azok a már jól ismert dolgok, csak egészen másképp…

  Aztán megismerkedtem néhány új sensivel, akik közül néhányan tényleg elhitték, hogy ők aztán nagyon fekete övesek J. Persze hát miért ne? Meg hát ugye a másik típussal a szerényebb fajtával is találkoztam. Itt jöttem rá, hogy nagyon büszke is vagyok, különben nem látnám ezeket a tulajdonságaikat és tudnék az edzésre összpontosítani. (De hát az egyik sajnos kizárta a másikat…) Szóval máséban a szálkát is, a magaméban meg a tuskót sem…   Aztán akadozott a tolmácslás is és így nem sokat értettem az angolul elhangzott magyarázatokból. Itt jöttem rá, hogy bizony a düh is még ott fészkel szennyes szívemben. Szóval ezek így összeadódva és megfejelve az elsőnapi tervezett 9órás befejezés helyetti 5-6körüli tréningzárással elég keserű szájízt keltettek bennem… Az egomnak még nem is lett volna gáz, csak hát azt a nehezen összegyűjtött pénzt sajnáltam…

   Szóvá is tettem nemtetszésem a szervezőknek, persze csak nagyon alázatosban, nehogy már komolyan vegyenek egy citromsárga öves kis copfos hülye-gyereket, mire az egyikük kedvesen meghívott magához, hogy beszélgessünk már egyet, mert őt esetleg érdeklik a Krisnások. Nem jeleztem, hogy nem bírom, ha valaki ilyen gyorsan terel a témáról, hanem inkább engedtem, hogy az események mondjuk úgy a helyiek által megszabott mederben csordogáljanak. Mégis csak vendég voltam és hát a tradíció, az csak tradíció ugyebár… Első kérdései, hogy mit jelent a Maha-Kali és az Ugra-Karma kifejezés mindenképpen érdekes személyiség benyomását keltették bennem, így hát elfogadtam meghívását…

  Gyorsan kiderült, hogy bizony materialista, aki csak magában hisz. Ami önmagában még nem is gáz, hiszen nap mint nap találkozok hozzá hasonló mentalítású emberekkel az utcán. Sőt, ha már őszinte akarok lenni, legbelül még én is efféle vagyok -.  Ami azonban igazán megrázó volt az az, hogy két Shidoshi levéllel a háta mögött miféle képen vélekedik azokról, akiktől eddigi tudását megkapta. És miféle véleménye van arról a szervezetről, aminek mind a ketten a tagjai vagyunk -. Persze én nem neheztelek rá emiatt, mert végül is legalább őszinte volt hozzám -. Másikvégről, meg mert teljesen igaza van mert amit mondott, az tényleg úgy van -. Ami inkább érdekes volt, az az, hogy miért neheztel az igazságért másokra, és miért acsarog rájuk emiatt, hiszen mióta világ a világ a Ninjutsu mindig is erről szólt -.  Mindig is a pénz és hatalom bújt meg a ninják minden egyes tette mögött. Az, hogy néhányan-néha mindezeken felül bírtak emelkedni és valóban nagy személyiségekké váltak, az annak volt köszönhető, hogy nem bocsátkoztak az úgynevezett politikai nézeteik hangoztatásába, hanem inkább befelé figyeltek és azon próbáltak meg javítani amit belső önvalónak neveztek…

  Az anyagi világ, anyagi látásmóddal, csak anyagiakban mérhető. A valódi lelki értékek csak azok számára léteznek, akik fölé emelkedtek, vagy legalább igyekszenek fölé emelkedni a kettősségek, mint például a boldogság és a boldogtalanság örök soha véget nem érő váltakozásának…

  Sajnos manapság kevés olyan dojot és mestert találni, ahol a tradíciókat is és a reális harcművészet gyakorlását is egyaránt fontosnak tartják. Ezek a dojok és mesterek drága gyöngyszemek, hiszen olyan értékeket képviselnek azok számára akik a valódi értékeket keresik, melyek valójában felbecsülhetetlen értékűek az önmegvalósítás útján komolyan járók számára -. 

  Szerencsémre másnapra fordult a kocka és saját hibáimon túllépve sikerült elcsípnem valamit a feketeruhások között. J  Mindezt persze a 15éve könyv osztó bramacháriként élő Govinda Hari prabhu főztjének és a vele folytatott esti beszélgetésnek köszönhetem -. 

  Megértettem, hogy szenvedésem oka nem más, mint kedves elmém. Megértettem, hogy azt látom, amit látni akarok. Megértettem, hogy a hiba bennem van. Hiszen mindenki sokkal jobb nálam… J Persze nem tartott mindez a mentalítás túl sokáig, de legalább ideig-óráig tapasztalhattam az efféle látásmód magasabb rendűségét… 

  Aztán a kéj, a düh, a mohóság, büszkeség, irigység, démonai újra táncra perdűltek sötét szívem pokoli bugyrában és elmúlt a pillanat -. De legalább most már ismerem ezt a célt…

  Amúgy tényleg jó volt elmenni. Megfizettem a tanuló pénzt, megismertem a J”Magyarországi Ninjatudatú hívők”J számomra néhány új tagját. Ja és a részeges ninjamester (lásd régebben) közben vegetariánus lett. J. Készítettem néhány felvételt, amit magányos óráimban majd tanulmányozgathatok és végül is egy jót mozogtam… J

  Bocs, ha valakit megbántottam szavaimmal, vagy tetteimmel. De hát én sem vagyok tökéletes… Közel sem… Csak igyekszem azzá válni… 

  Mindenesetre kettő biztos:

„A vallás filozófiai nélkül fanatizmus,

A filozófia vallás nélkül spekuláció." 

(Srila Prabbhupáda)

"A tudomány vallás nélkül sánta,

a vallás tudomány nélkül vak."

(Albert Einstein)

 

Efféléket tanított nekem Krisna mostanában, aki a Jó Isten.  

GOURANGA!