Menü

Uránvárosi Harináma


Hogy miért ezt az utat járom?

Mert így olyan személyek társaságában lehetek, akik Isten felé tartanak…

Mert ők megtanítják nekem, hogy milyen a valódi boldogság…

Mert együtt összhangban járunk ezen az úton…

Az úton, ami kivezett ebből a világból, Sátán birodalmából…

 

Mert sokat tanulok tőlük az irgalomról a kegyességről és a szeretetről…

Mert nincsenek titkaik, csak tökéletes tudásuk…

Amit mindenkivel meg szeretnének osztani…

A legkissebbektől a legnagyobbakig…

 

A fűvel benőtt kútba estem mint egy majom és kezem lábam eltört. Egyedül nem vagyok képes kimászni az illúzió világából…

 Senki sem képes egyedül semmire.

 "Mert mind Isten gyermekei vagyunk és nélküle senki és semmi vagyunk."

Mindenkit hívunk, jöjjön velünk, hogy ne kelljen itt tovább szenvednie a hamis boldogságtól (Az olyan, ami csak egy ideig-óráig tart, aztán elillan s nyoma vész)…

Hát ezért próbálok velük maradni…

Lassan eljutok oda, hogy bármi áron…

Mert nincs más út.:

Hare Krisna Hare Krisna

Krisna Krisna Hare Hare

Hare Ráma Hare Ráma

Ráma Ráma Hare Hare

 

GOURANGA!