Menü

Üzenet


"micshe nida-base gelo re rati, divasa sarira-szadzsé „ 

  Kedves barátaim, ébredjetek! Miért vesztegetitek az éjeteket fölösleges alvással, napotokat pedig testetek ékesítésével?” 

  Ez a szégyenletes anyagi helyzetünk. Azonosítjuk magunkat az anyagi testünkkel, elfeledtük valódi lelki azonosságunkat. Éjt nappallá téve az érzékek követelőzéseinek kielégítésén fáradozunk és azt gondoljuk, hogy az élet nem több ennél. Annak ellenére, hogy a test csupán undorító dolgokkal teli zsák, milliókat költünk minden évben kozmetikumokra, hogy elfedjük természetes hibáinkat: betegséget, öregkort, miközben a világ kétharmada éhesen tér nyugovóra. A divattervezők az uralkodó murtik, és mindenkinek dolgoznia kell mint a kutyának, hogy hetente új ruhát vegyen. Egyik bohóc azért él, hogy túltegyen a másikon. Saját rossz cselekedeteink vernek bilincsbe, rémes gyárakban letöltött gyötrelmes gürcölés a bűnhődésünk szívtelen betondzsungelekben, melyeket városoknak nevezünk. Bűnös életünk kísért, igaz barátok és kapcsolatok nélkül megkísérlünk külső díszekkel vonzani másokat. Felöltöztetjük a testünket és képezzük az elménket. Ezzel elfedjük valódi lelki vonásainkat és csupán egy másik zavart élőlény érzéktárgyaivá válunk. Csalódottan és kimerülten, az egyetlen kiút a patkány-versenyfutásból az alvás. És az is néha csak a kora reggeli órákban köszönt ránk.    

(Idézet a lépni kell hírlevélből …)