Menü

Válság van, avagy a tudás hatalom!


Már jó pár éve hallgatom a válság kifejezést. Teljesen mindegy, hogy milyen műfajról van szó, egészen egyszerűen akinek nem megy valami az egyből a válságot kezdi hangoztatni. Válságról beszél a 10 évvel   ezelőtt  sikeres vállalkozó, válságról beszél a munkáját elveszítő alkalmazott, a csődbement cégtulaj, vagy válságról beszélnek a Jógaközpontok, de még néha hallom különféle irányzatok harcművészet oktatóitól is, hogy a válság miatt egyre kevesebb ember jár hozzájuk önvédelmet tanulni.

Természetesen aki azt gondolja, hogy tényleg válság van, annak nem ajánlom tovább olvasásra ezt a bejegyzést, sőt a hozzászólásokat sem nagyon, hiszen mindenkinek az a valósága amit megél, amit átél.

Tovább csak bátraknak és őszintéknek!

Válság van, avagy a tudás hatalom!

Amiért megírom ezt a bejegyzést, az semmi más, minthogy segítsek egy kicsit azoknak akik bár azt gondolják, hogy válság van, mégis szeretnék megérteni ezt a jelenséget és természetesen megoldást találni rá, illetve egy kicsit másképp gondolkodni.

Nincs válság, lustaság van.

Ezt bátran ki merem jelenteni már így az elején és ezzel természetesen megint lehet kicsapom a biztosítékot, úgy mint ahogyan régen szoktam még fiatal szerzetesi éveim alatt. Ahhoz, hogy ezt be is bizonyítsam egy saját történettel szeretnék indítani.

Mi elől menekültem szerzetesnek a válság elől?

2003-ban döntöttem úgy, hogy én bizony nem vagyok hajlandó alávetni magam a fogyasztói társadalom elvárásainak, meg annak sem, hogy megtanuljak együtt élni nőkkel, mert lusta voltam hozzá, na meg mert persze sokkal komolyabb ígérettel kecsegtetett az önkéntes szerzetesi élet, ahol másokért élhetek, másoknak segíthetek, ráadásul közelebb kerülhetek Istenhez is. Na meg persze megtanulhatok egy csomó olyan ősi titkot, amire hatalmas szüksége van a világnak és benne minden embernek.

Tök jól is mentek a dolgok, hajnalban keltem, gyakran hideg vízzel fürödtem, vegetáriánus lettem, sokat tanultam és dolgoztam kétkezi munkát, hiszen a kezdő szerzetesek először kétkezi munkával sajátítják el (normális esetben) azokat a dolgokat amikre a későbbiek során szükségük lesz. Így fát hordtam, vágtam, mosogattam a közösség edényeit, meg minden mást csináltam amire éppen alkalmas voltam. Így egy idő után ki kerültem az utcára, és a klasszikus könyvárusító, egyesek szerint kolduló szerzetesek életét éltem. Biztos te is találkoztál már Krisnás könyvosztókkal, akik megszólítanak az utcán, és egy kis adományért cserébe felkínálnak valami könyvet. Na meg persze azt is elmondják, hogy ételosztásra gyűjtenek, hiszen ma Magyarországon, illetve Budapesten ez a közösség osztja a legtöbb meleg ételt, jelenleg éppen a Teleki téren, ha jól tudom minden hétköznap 1-től.

A szerzetesek között is gyakran beszéd téma volt, hogy vajon hogyan lehetne még több könyvet oda adni az embereknek, vagy még több adományt gyűjteni az ételosztásra, hiszen nincs olyan mennyiségű étel, amit ne tudtak volna kiosztani amikor ki mennek az utcára, hogy segítsenek a rászorulókon.

Így aztán elkezdtem mélyebben foglalkozni a témával, hiszen mi az utcán mindenféle emberrel találkoztunk, akiknek mindenféle dolgokra volt pénzük, csak sokszor arra nem, hogy adományozzanak a rászorulóknak, pláne nem arra, hogy olyan ősi szentírásokat vásároljanak meg, amiket nem árulnak könyves boltokban, és amikben olyan titkok és megfejtések vannak leírva a boldog életről, ami vallástól, nemi és faji megkülönböztetéstől függetlenül képesek bárkinek megváltoztatni az életét…

És itt jön a csavar a történetben, hiszen ez a munka, vagy küldetés, vagy szolgálat abból állt, hogy minden reggel minden szerzetes, akinek ez volt a dolga, ki ment az utcára egy csomó könyvvel, és nulla forinttal, azaz teljesen üres zsebbel. Aztán este meg hazajött és ki-ki hozta amit tudott… Voltak és vannak természetesen itt is nagyon ügyesek, akik sok könyvet eladtak, és sok adományt gyűjtöttek, meg voltak és vannak azok akik nem.

Eleinte nekem sem ment, de szerettem volna minél több könyvet oda adni az embereknek, ezért elkezdtem tanulmányozni azoknak a módszereit akik ügyesek voltak, figyelni őket, nézni a munka minden csínját-bínját. Természetesen a kezdők között az volt az általános nézet, hogy Isten dönti el, hogy ki mennyire lesz sikeres, és amennyire összhangban tudunk lenni a legfelsőbbel, annyira leszünk sikeresek ebben a szolgálatunkban, illetve amilyen erős vágyunk van arra, hogy oda adjuk ezeket a szentírásokat másoknak, annyira fog működni a dolog…

Néhány év múlva, a napi egy-két könyvről sikerült feltornásznom magam az erős közepes kategóriába, de voltak olyan napok is, amikor nekem sikerült a legtöbb könyvet kiosztani. (Főleg amikor a „nagyágyúk” szabadságon voltak.)

A Válság filozófiája!

Ehhez hasonlatosan minden üzletágban, iparban ugyan így működik. Vannak akik azt gondolják, hogy odakerülnek egy munkahelyre, vagy indítanak egy vállalkozást, ami szép ígérettel kecsegtet, vagy csak ők szeretik csinálni, és szeretnék, hogy minél több emberhez eljuthasson a dolog amit csinálnak, hiszen nekik segített az életén, de valahogy mégsem akar menni, vagy egy kis fellendülés után erőteljesen vissza esik a dolog… ahhoz, hogy ezt megérthessük, hogy miért van így, még vissza kell mennünk az időben egy kicsit

Az első „Válság” históriája!

Biztos te is tanultad történelemből, hiszen ezt még a mai napig tanítják talán történelem órán, hogy egy időben kézzel írták a könyveket. És leginkább ezek a kézzel írt könyvek vallásos jellegűek voltak, sőt többnyire Biblia volt itt Európában legalábbis mindenképpen.
Egyes történetek a Kínaiaknak tulajdonítják pontosan 1041-ben egy bizonyos Pi Seng nevű úriembert említenek, aki elkezdett égetett agyagbetűket alkalmazni, és így megalkotta az első nyomtatási technikát.  De az európai könyvnyomtatás és elterjesztése egy bizonyos Meinz-ben élő aranyműves nevéhez fűződik, bizonyos Johann Guttenbergéhez.

Guttenberg alkotta meg az első könyvnyomtatót, és ezzel elindította az első válságot…

Guttenberg alkotta meg az első könyvnyomtatót, és ezzel elindította az első válságot…
Hiszen az egyház, aki addig monopól helyzetben volt, hiszen neki voltak szerzetesei akiket csak azért tartott fent, hogy egész nap Bibliákat másoljanak, méltán nem örült a helyzetnek, hogy nemhogy ezentúl  nem csak 1 Biblia tud elkészülni egy ember keze által egy év alatt, hanem néhány ember közös munkájával, akár 100-at is ki tudnak nyomtatni.

Egész Európa megváltozott ennek köszönhetően. Hiszen a könyvek nagyobb mennyiségben a kézzel készített változatok töredék áráért beszerezhetőek voltak. Egyre szélesebb körben terjedtek el, nem beszélve arról, hogy nem voltak benne másolási hibák, valamint könnyen fent maradt, hogy ki a szerző, hiszen a kézzel másolt változatokba sokszor elfelejtették bele írni, hogy kitől van, és így rengeteg könyvnek ismeretlen lett az utókor számára szerző.

Az egyház természetesen felismerte a helyzetet, hogy most már nem csak a papoknak, és a rendkívül gazdagoknak érhető el a tudás, hanem egyre szélesebb körben el kezdett terjedni. Nem csak néhány kiváltságos juthat hozzá a tudáshoz, hanem szépen lassan bárki. Ki is kiáltották a nyomtatott könyveket és a nyomtató gépeket Sátán eszközeivé, és két pártra szakadt a világ, vagyis legalábbis azok akik gondolkodtak. Voltak olyan nemesek, könyvtártulajdonosok, akik nem engedték be a Sátán eszközeit a polcaikra, és hevesen próbáltak ellenállni az új módszernek.

De mint tudjuk a könyvnyomtatás elterjedt, sőt most már ez a normális, és csak elvétve találkozhatunk itt-ott múzeumokban, vagy gyűjtőknél egy-egy kézzel írott kódexszel.

Miért volt ez válság?

Azért, mert például Luther Márton is lefordította a Bibliát, és ezt elkezdték kinyomtatni, ami kicsit más volt mint az addigi, és mivel sokat nyomtattak belőle olcsón, így sokkal szélesebb körben terjedt el, és mivel több ember olvasta, így többen tudtak róla beszélgetni, vitázni. Ez a Biblia az alapja volt a Reformációnak, vagyis a Református egyház kialakulásának, ami egyesek szerint kifejezetten a könyvnyomtatásnak és rohamos fejlődésének volt köszönhető.

Megváltozott az oktatás, a tanulás folyamata, hiszen most már nem csak összejöveteleken olvastak fel könyvekből tömegben, hanem elterjedt a magányos könyvolvasás és tanulmányozás technikája is.

Tehát válság volt, de csak azoknak, akik maradtak volna a szépen kényelmesen kialakult rendszernél, ahol meg van, hogy ki juthat tudáshoz, és ki nem, meg mikor és mikor nem. A könyvnyomtatás tulajdon képpen a tudás elterjedését tette lehetővé, és mint tudjuk „A tudás hatalom.”

Miért van ma „Válság”

Erre a kérdésre egy egyszerű mondat a válasz: Nincs válság, internet van.

Miért van ma „Válság”  Erre a kérdésre egy egyszerű mondat a válasz: Nincs válság, internet van.

Vagyis feltaláltuk és megalkottuk az internetet, és ezzel sohasem látott szintre emeltük a tudás áramlását. Meg minden másét is…

Tulajdon képpen megjelent egy eszköz, egy fórum a világban, ami bárki számára elérhető, bárhol, bármikor, Európában legalábbis mindenképpen. Ez pedig egy olyan társadalmi változást okozott, és okoz folyamatosan amivel kevesen tudnak, akarnak, mernek lépést tartani.

Tulajdon képpen az egész világ összes tudása ott lapul a zsebünkben, és bármikor elérhető. Mármint azok a dolgok, amik felkerültek az internetre.

Ez pedig egyszerre fantasztikus és rendkívül ijesztő is.

Hiszen ha valaki nem úgy élte az életét, hogy folyamatosan fejlődni akart, fejleszteni saját magát, az életét, tanulni, okosodni, akkor neki ez egy komoly válságot okoz, hiszen az internet terjedésével már nem olyan a világ mint 500 évvel ezelőtt. Vagyis nincs olyan, hogy kitanulom mondjuk a kovács mesterséget, és életem végéig kovács leszek. 500 évvel ezelőtt jó esetben egy kovács megtanult 1-2 új technikát életében és annyi, vagy ha tényleg ász volt, akkor kifejlesztett valami egészen speckót, amit talán néhány szerencsés megtanulhatott tőle amíg élt.

Ma meg, valamit feltalálnak Kínában, felteszik a netre, és holnap már az egész világon bárki számára elérhető… lenne normális esetben, ha a pénz, hírnév stb. utáni vágy nem állna a tudás ilyen fokú terjedésének az útjába, na meg egy másik jelenség, a rendkívül sok szemét megjelenése.

Személyesség, vagy internetes tanulás?

Míg a könyvnyomtatás feltalálásával jobban elkezdett terjedni a tudás, természetesen hogy a harmónia fent maradjon, illetve szükséges rosszként vele együtt el kezdett terjedni a szemét is. Hiszen míg az egyház másolta a könyveket, addig ők szabályozták, hogy mikor milyen tudás terjedjen el, és milyen körökben. Viszont a nyomtatás elterjedésével már kinyomtattak olyan könyveket is, melyek nem feltétlenül abba az irányba vitték a társadalmat amerre kellett volna. Mindenki olvasott rossz könyvet, vagy olyat amibe hülyeségek voltak leírva. Ma a könyvnyomtatás, leginkább a tankönyvnyomtatás állami monopólium, vagyis a hatalmon lévők döntik el, hogy mit és hogyan tanulnak az iskolákban a gyerekeink.

De itt van természetesen az internet, ami már elérhető a gyerekeink számára, és ahonnan összeszedhetik azt a tudást amit az iskolákban kihagytak a tankönyvekből.

Az egészben az a nehéz, hogy míg szar könyvből nem került olyan sok kinyomtatásra, hiszen senki sem akar nagy összegeket belefektetni egy-egy semmit sem érő könyv kinyomtatásába, addig az interneten az értékes tartalomhoz képest sokszorosa lett a spam, vagy szemét. Hiszen ma már bárki indíthat weboldalt, blogot, és bárki megoszthat bárkivel bármit.

Ennek következtében a rengeteg hülyeség is elkezdett elterjedni, és addig terjednek, amíg azok akik csinálják rá nem jönnek, hogy értelmetlen, és szépen lassan ki nem halnak ezek a dolgok. De ehhez természetesen majd idő kell, hiszen az idő tudja eldönteni, hogy mi az értékes és mi nem az. Mindezt merem úgy mondani, hogy 8-éve írom ezt a blogot, igaz már kisebb rendszerességgel, hiszen publikációs tevékenységem, vagyis az általam összegyűjtött és publikált tudás szét oszlott a közben beindult projektek és oldalak között, így már nem tudok minden nap írni ide.

Amit csinálok, az boldoggá tesz engem, és azokat is akik rendszeresen olvassák, vagy eljönnek a foglalkozásaimra, hiszen mindazt amit eddig elméletben lehetett csak tőlem megszerezni, most már elérhető személyes kapcsolat által is.

Erre azért volt szükség, mert hiába a sok szerintem értékes tartalom, annak a gyakorlati alkalmazása, illetve ezeknek a dolgoknak az elsajátítása nem feltétlenül működik mindenkinek egyformán.

Bár szerettem volna egész életemben szerzetes lenni, cölibátusban élni, meg könyveket árulni az utcán, az élet olyan helyzetbe rakott, ahol boldogulnom kell. És ezen a változáson mindenkinek át kell mennie, hiszen mindig minden változik, és semmi sem örök. ez az örök alkalmazkodó képesség, és az, hogy mindig a tőlem telhető legtöbbet igyekszem nyújtani mindenkinek, helyezzen is a Jó Isten bármilyen élethelyzetbe, segít abban, hogy jó emberek legyenek a mindennapjaim részei.

Ráadásul ugyan így szerencsém van megtalálni azokat az embereket akik nem a szemetet tolják, hanem életfeladatuknak tekintik azt, amit csinálnak, és azt, hogy azt minél jobban csinálják.

De akkor most mit csináljak, hogy ne legyen válság?

Nagyon egyszerű. Változik a világ, és változz te is vele. Ha például kovács lettél, akkor legyél, vagy igyekezz a legjobb kovács lenni. Ne legyél becstelen, vagyis ne akard, hogy több pénzt fizessenek a munkádét mint amennyit az ér, és ne tartsd magad túl nagyra. Tanulj folyamatosan, és semmire ne mosd azt elsőre, hogy az hülyeség és nem működik. Nyilván valóan ne akarj patkoló kovács lenni a városban, és ne próbálj meg kardokat kovácsolni üzletembereknek, hiszen nekik nincs rá szükségük. Találd meg azokat a dolgokat amikre az embereknek szükségük van, és tedd számukra elérhetővé, hogy segítsd a munkájukat, hogy ők is így tehessenek a saját dolgukkal. Ne keresni akarj rajtuk, hanem értsd meg őket, és a mindennapi problémáikat old meg.

A legfontosabb pedig, hogy sose felejtsd el, hogy szolga vagy, nem pedig mester. Hiszen a mester már készen van. Bár lehet valamit most te csinálsz a legprofesszionálisabban és egyedül állóan, ha nem fejlődsz tovább és nem segíted mások fejlődését, nem ez a célod a tevékenységeddel, akkor egy nap könnyen találhatod magadat abban  a helyzetben, mint az a szerzetes, aki 500 évvel ezelőtt elvesztette az állását, mert egyszerűen nem kellett több könyvet másolni, mert a világ továbblépett azon amit ő nyújtani tudott. Nem tudom mi lett vele, lehet, hogy kertész lett, vagy tanár, vagy az is lehet, hogy összeroskadt, és naphosszat depresszióban szomorkodott, hogy ő már nem értékes, mert nem kell senkinek amihez ért, és megalkotta talán elsőként a bolygón ezt a kifejezést, ami csak az ő fejében létezett, hogy „válság van”.

Veled mi lesz? Változol a világgal, vagy szomorkodsz tovább?

, , , , ,